0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 9.

Hogyan készül el a shape fájl? – A precíziós gazdálkodás bevezetése 4.

A precíziós növénytermesztés lényegi eleme, hogy minden gép, berendezés „ugyanazon nyelvet beszélje”, ugyanazon az alapon dolgozzon. Ez az úgynevezett shape fájl, ami egy térkép és még sok minden más.

youtube://v/aT_iXKQO9YU

A shape fájl elkészítéséhez – ahogy azt a sorozat harmadik részében láthattuk – a határban, esetünkben Uszód határában a Nemes Gergely tulajdonában lévő táblákról elkészültek a légifelvételek.

Ezekből készítik el az ABZ Drone Kft. munkatársai a shape fájlokat.

Ahogy Martinez Barnabás drónpilóta magyarázza, az elkészült ortofotókat összefűzik és így kapnak egy úgynevezett ortomozaikot, vagyis nagy felbontású képet, amelyen jól azonosíthatók és vizsgálhatók a táblák, azokon kiemelhetők különböző foltok.

Nem csak a képi anyagot dolgoztatjuk fel, hanem a háttérben lévő anyagot is, tehát ténylegesen a GPS-es, vagy bármilyen földrajzi adatot, információt is belefűzünk ebbe a mozaikba.

A képen ezután a szemmel látható foltokat, vagy épp a tábla sarkát, illetve egy-egy fa helyét is kijelölik – mégpedig nagyon nagy pontossággal. Az ABZ Drone Kft-nél például ökölszabály, hogy 5 cm/pixeles felbontású képeknél rosszabbat nem csinálnak.

Az uszódi határban például egy-egy hektárról 40 kép készült. A feldolgozás során pedig ebből a negyvenből egy igen részletgazdag készül.

Sok kicsiből készül egy nagy, és utána ezt dolgozzuk fel, mert ugye egyben jobban vizsgálható az egész. Láthatjuk, hogy a talajban különböző foltok vannak, ebből már lehet következtetni arra, hogy a táblának azon a részén egy kicsit ott nagyobb a tömörödés, rosszabb a talajösszetétel, vizesebb, szárazabb, hasonlók. Ezeket kell majd nekünk valamilyen módon lehatárolni, kimutatni. Aztán a mintavételezés is ez alapján történhet, így a laborvizsgálat kimutatja majd a részleteket – magyarázza Martinez Barnabás.

A shape fájl tehát egyrészt arra szolgál, hogy a gazdálkodó pontosan körbe tudja szántani a táblákat, másrészt arra, hogy kijelölje a további talajvizsgálati helyeket.
Összefoglalva a drónnal készült képek feldolgozásakor nemcsak a képi anyagot dolgoztatják fel, hanem GPS-es, vagy bármilyen földrajzi adatot is belefűznek az információba. A rendkívül részletgazdag kép nagyon sokat segíthet a munkában azoknak a gazdálkodóknak, akiknek amorf, vagy foltokban nagyon más szerkezetű, tápanyagellátottságú tábláik vannak. A robotkormány ez alapján a lehető legkisebb menetszámmal megy végig a táblán és sokat lehet az előre rögzített rögzített paraméterek alapján változtatni az agrotechnikai, -technológiai elemeken is.

Az ABZ Drone Kft. a képek összeszerkesztéséhez, a shape fájl létrehozásához olyan programot használ, aminél megoldható, hogy ténylegesen az a fájltípus érkezzen majd meg a gazdához, amit az ő robotkormánya fel tud használni

A differenciált kijuttatás is fontos része a precíziós növénytermesztésnek, ehhez különböző zónákat kell lehatárolni. Ez elvégezhető teljesen manuálisan, amikor a szakember jelöli körbe a különböző zónatípusokat, de a program automatán is tud zónákat készíteni – mondja a drónpilóta.

Ez a shape fájl azonban nem csak az alakzatokat, zónákat képes rögzíteni, hanem sok más információt is, amit a gazdálkodó maga adhat meg. Például, hogy az egyes zónákban az egyes munkaműveletekben mennyi hatóanyagot juttasson ki a permetezőgép. Így pedig pár kattintással elkészülhet a differenciált-kijuttatási térkép, és egy gombnyomással kiszámítható az is, hány liter permetlevet kell a tábla kezeléséhez kivinni. Elsőre ez talán bonyolultnak tűnik, de a második-harmadik évben már megszokott rutin.

Egyet azonban nem szabad elfelejteni, ahogy a talajaink állapota évről-évre változik, ezeket a zónákat minden évben érdemes újra lehatárolni.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu