Korábbi jelentések szerint az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása növelheti a rák kockázatát, az egyes feldolgozott húsokban található élelmiszer-adalékanyagok pedig növelhetik a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
A közelmúltban az Universitat Autònoma de Barcelona Környezettudományi és Technológiai Intézetének kutatói úgy döntöttek, hogy közelebbről megvizsgálják az ultra-feldolgozott élelmiszerek és a serdülők mentális egészsége közötti lehetséges összefüggéseket.
A tudósok 2022 februárja és áprilisa között 560 spanyol 14 és 17 év közötti tinédzser ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztását és pszichoszociális működését vizsgálták.
A serdülők kérdőíveket töltöttek ki életkorukról, nemükről, fizikai aktivitásuk szintjéről, az előző napi ultrafeldolgozott élelmiszer-fogyasztásukról, valamint a gyümölcs- és zöldségfogyasztásukról. A tizenévesek kitöltötték a Pediatric Symptom Checklist-Youth önbevallásos kérdőívét is a pszichoszociális működés felmérésére.
A résztvevők átlagosan 7,72 adag ultra-feldolgozott élelmiszer napi beviteléről számoltak be, több mint 50%-uk pedig arról számolt be, hogy hideg és feldolgozott húsokat és süteményeket fogyasztott. A fiúk azonban nagyobb arányban fogyasztottak egészségtelen ételeket, mint a lányok.
A tudósok azt is megállapították, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a fizikai aktivitás szintje alacsonyabb volt, mint amit a szakértők ajánlanak.
A kutatócsoport felfedezte, hogy a résztvevők 26,2%-ának volt pszichoszociális problémája. E tizenévesek közül 33,9%-nak volt érzelmi problémája – főként depresszióhoz vagy szorongáshoz kapcsolódva -, 9,5%-uknak nehézségei voltak a figyelmi képességekkel, 3,9%-uk pedig viselkedési problémákat mutatott.
Amikor a tudósok összehasonlították az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztását a pszichoszociális működés eredményeivel, azt találták, hogy azoknál a résztvevőknél, akik több egészségtelen ételt ettek, magasabb volt a depressziós tünetek, valamint a problémáik internalizálása és externalizálása.
Bár a lányok összességében több depressziós tünetről, szorongásos tünetről és internalizáló problémáról számoltak be, a tudósok a nemek szerinti bontású elemzések elvégzése után azt találták, hogy az egészségtelen ételek fogyasztása és a mentális egészségügyi problémák közötti összefüggések a fiúknál erősebbek voltak.
A tanulmány szerzői szerint ezek az eredmények alátámasztják a korábban brazil serdülőkön végzett hasonló vizsgálatokat.
A tudósok szerint azonban a fiúk és a lányok agyfejlődésében mutatkozó különbségek lehetnek az okok. Emellett egyes típusú egészségtelen ételek, mint például a feldolgozott húsok és az energiaitalok, összefüggésbe hozhatóak a depressziós tünetek magasabb kockázatával.
Bár a tanulmány összefüggést mutatott ki az ultra-feldolgozott élelmiszerek magas fogyasztása és a tinédzserek mentális egészségi problémái között, volt néhány korlátja. Konkrétan a résztvevők önbevallásosan számoltak be a táplálkozásukról, a testmozgásról és a pszichoszociális működésükről, ami befolyásolhatta az eredményeket. A tanulmány nem tartalmazott információkat a mentális egészségi problémákkal összefüggésbe hozható egyéb változókról, mint például az iskolai végzettség, a dohányzás vagy a korábbi stresszes életesemények.
Ennek ellenére, mivel az eredmények alátámasztják a korábbi megállapításokat, a tanulmány szerzői szerint további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megvizsgálják a hosszú távú ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának hatását a tizenévesek mentális egészségére és jólétére.
