A tanácskozás szónokai Szabó Levente vezérigazgató és Hadászi László innovációs főigazgató voltak. Arra az egyszerű kérdésre igyekeztek a lehető legtökéletesebb választ megtalálni, hogy milyen újdonságok szolgálják a növénytermesztést napjainkban, és hogy milyen meglepő dolgokra számíthatunk a belátható jövőben.
Szabó Levente elsősorban a 2011-ben Sárbogárdon megtartott országos tanácskozásra emlékeztetett, ami idehaza a precíziós gazdálkodás gyakorlati kiindulópontjának tekinthető. Ez 12 évvel ezelőtt történt, és nagyon sok meglepő dologgal kellett megbarátkozni. Azóta minden történés egyben fejlődést is takar.
A mezőgazdasággal szemben támasztott megfeleléseket sorra véve látható, hogy sok kihívással nézünk szembe. 2011-ben még csupán 145 RTK-bázisállomást működtetett hazánkban a KITE, mára az egész országot teljesen lefedik a vállalat saját RTK-állomásai, csupán a nemzeti parkok és a hegyek maradtak ki a rádiós felügyelet alól. Sőt, a rendszert a határainkon túlra is továbbterjesztették, Szlovákiában és Szerbiában is elkezdték kiépíteni az RTK-hálózatot. Napjainkban 791 meteorológia állomás segíti a gazdálkodók munkáját. Ez az egyik legfontosabb termelési eszköz, az előrejelzés bázisa, amit az öntözésig bezárólag szinte valamennyi részterületen használni lehet.
A legújabb programunk, hogy meg kell feleltetni a magyar mezőgazdaságot egy 2030-ig hazánkban is bevezetendő célnak, a Green Dealnek. Közismert előírásai közé tartozik a növényvédőszer-használat 50 százalékos és a műtrágyahasználat 20 százalékos csökkentése, miközben az ökológia gazdálkodás részarányát 25 százalékra kell növelni. Ez viszont olyan helyzetet teremt, amiben a már elért hozamok nem garantálhatók – azaz fogalmazzunk feltételes módban, nem lenne megoldható. Megfelelésünk előfeltétele a KITE 2.0-ás távlati fejlesztése.
Fontos kritériuma, hogy a korábban elért hozamokat garantáljuk, miközben néhány inputot mérsékelünk, következésképpen a ráfordítás hatékonyságát javítani kell
– mondta a vezérigazgató.
Hadászi László az új utakra való áttérést elemezte előadásában. Rámutatott, hogy az agrárium számos kihívása napi szinten hat ránk, amikre a KITE-nek választ kell tudni adni. Az első lépés az, hogy a 2030-ra megfogalmazott céloknak az integrátor és partnerei meg tudjanak felelni.
Ha a rövid távú változásokat vizsgáljuk, látni kell, hogy azok folyamatosan jelen vannak, és hosszabb ideig tartanak, csak azon belül napi szinten változnak. Ebbe a témakörbe tartozik a környezetvédelem, ami a növényvédő szerek kivonásában és korlátozásában vagy visszavonásában és csökkentésében ölt testet.
Az elmúlt tíz évben sok szer engedélyét visszavonták, a gazdálkodás mégsem szűnt meg. A KITE azt az elvet vallja, hogy a változásnak nem ellenállni kell, hanem az élen kell járni a változtatásban.
A mostani közép- és hosszú távú változások alapja a digitalizáció, ami tartalmazza az adatalapú gazdálkodást és az automatizálást. A precíziós gazdálkodás pedig feltételezi, hogy jó időben a megfelelő helyre és mennyiségben juttatjuk ki a megfelelő anyagokat és eszközöket, a megfelelő módszerrel. Súlyos és megdöbbentő megállapítás, de jelen helyzetünkben nem vitatkozhatunk vele, hogy napjainkban a termésbiztonság egyáltalán nem fontos az élelmiszerbiztonságban. A mezőgazdaság társadalmi megítélése az utóbbi időben romlik, ezzel tisztában kell lennünk. A fenntarthatóságot pedig úgy kell megvalósítanunk, hogy véletlenül se menjen a hatékonyság rovására.
A hatékonyság megőrzését a támogatások változtatásával kívánja elérni az európai agrárpolitika, ugyanakkor szintén a hatékonyság megőrzését célozza a digitalizáció általánossá válása a mezőgazdaságban.
A KITE ezt a kettőt együtt próbálja megoldani: ezzel meg tud felelni a fenntarthatósági követelményeknek, miközben a hatékonyságot tovább lehet javítani. Azonban ehhez közép- és hosszú távú változásokra van szükség. Nyilván nem véletlen, hogy az első helyen a nagyobb szaktudást említette az előadó. Ugyanakkor nő a különböző döntéstámogató (előrejelzés, szaktanácsadás) rendszerek szerepe is. Az új helyzetben változni fog a beszállítói háttér, és a rendszerszemléletű technológiák a mostaniaknál drágábbak lesznek.
A közép- és hosszú távú változások esetében tisztában kell lenni azzal, hogy a legnagyobb változás a növényvédelmet fogja érinteni. Ugyanakkor az egyes szakterületek markánsan el fognak különülni egymástól, még az egyre nagyobb teret nyerő biológiai növényvédelmen belül is. A világban ma fellelhető biológiai növényvédelmi cégek közül jelenleg kettővel, az USA-beli Indigóval és a spanyol KIMITEC-kel már szoros üzleti-szakmai kapcsolatban áll a KITE Zrt.
Ezek egyikét is bemutatták: a világ legkorszerűbb permetezőgépe csak akkor szór ki gyomirtó szert, ha a kamera valós idejű képe alapján szükségesnek ítélte. Itt teljes elfordulás következik be a digitalizáció irányába, miközben az előrejelzés szerepe hihetetlenül megnő. Az így használható termékekre a világ legismertebb gyomirtós cégei, az agrokémiai óriások évi 400 millió dollárt fordítanak – csak a fejlesztésben. A kamerás gyomirtás ősbemutatója bebizonyította, hogy akár egyetlen szál gyomnövény érzékelése esetén is intézkedik a rendszer, hogy elpusztítsa a vegyszerrel. Ily módon a növényvédőszer-felhasználás akár 90 százalékkal mérsékelhető. Itt kell megemlíteni a biológiai növényvédelem lehetőségeit is. Az elmúlt évtizedben évi 10–15 százalékos növekedést mutatott, mert a növényvédelem összekapcsolódott a digitalizációval úgy, hogy azonnali helyszíni visszaellenőrzést tesz lehetővé.
A felsoroltak után arra kell választ adni, hogy mi az, ami leginkább meghatározza a ma, vagy méginkább a holnap növénytermelését.
Kétségtelen, hogy ebben vezető szerep jut és hárul a fenntarthatósági előírásokra. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy ezáltal határozottan nőni fognak a termelés költségei.
A sikeres gazdálkodás előfeltételévé válik a szaktudás, minden más részlet eltörpül mögötte. A mikrobiológiai anyagok aktív és passzív használata előtérbe kerül, mégpedig azáltal, hogy az élő mikrobákat ma már biztonságosan lehet szállítani és raktározni. A mikrobiológiai irányzatoknál erősödhet az a szerep, hogy ezeket az anyagokat vetőmagvakra juttatják. Az algákból készült kivonatok nem mint élő anyagok szerepelnek, hanem aminosavként vagy fulvolsavként fejtenek ki biostimuláns hatást. Alkalmazásukhoz nagy szükség van a meteorológiai állomások hálózatára. A KITE 791 állomásának kétharmada nem a KITE tulajdona, hanem a termelő partnereké.
A KITE Zrt. a változásokat, az előírásokat és a változtatás kényszerét lehetőségként kezeli. Idevaló az a közkeletű megállapítás, hogy „amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére!”
A tanácskozást követően két helyszínen folytatódott a bemutató. Az egyik az úgynevezett multifaktorális vizsgálat, ahol 6 éves kísérletben vizsgálták a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelést, valamint a sávművelést. A korszerű gépkapcsolatok bemutatásával pedig arra törekedtek, hogy John Deere traktorok közreműködésével mutassanak be olyan lehetőségeket, amelyek néhány évvel ezelőtt még csak keveseknek juthatott az eszébe. Különösen az a rész érdemel kiemelést, amikor a John Deere műszaki megoldására alapozva érdemben tudják csökkenteni a gyomirtószer-felhasználást.
A második helyszín a növényekre koncentrált, azon belül a genetikára, az öntözésre, különböző termésnövekedést segítő hatóanyagok használatára. Az öntözésről is megfogalmazták a hitvallásukat: nélküle semmiféle KITE-s bemutatót nem lehet tartani. Az utóbbi két programpontról külön tudósítunk következő számainkban.
