0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 1.

Korszerű gyomirtás kamerával

A KITE Zrt. folytatja a léptékváltást a gazdálkodásban. Bizonyságul szolgált erre a május végén Nádudvaron tartott tanácskozás és technológiai bemutató, amire az ország felének érdeklődő szakembereit és a szaksajtót is meghívták. A Dunántúlon június elején ismételték meg a rendezvényt, Dalmandon.

A tanácskozás szónokai Szabó Levente vezérigazgató és Hadászi László innovációs főigazgató voltak. Arra az egyszerű kérdésre igyekeztek a lehető legtökéletesebb választ megtalálni, hogy milyen újdonságok szolgálják a növénytermesztést napjainkban, és hogy milyen meglepő dolgokra számíthatunk a belátható jövőben.

Szabó Levente elsősorban a 2011-ben Sárbogárdon megtartott országos tanácskozásra emlékeztetett, ami idehaza a precíziós gazdálkodás gyakorlati kiindulópontjának tekinthető. Ez 12 évvel ezelőtt történt, és nagyon sok meglepő dologgal kellett megbarátkozni. Azóta minden történés egyben fejlődést is takar.

Az akkori technikai és eszközrendszerek napjainkra átalakultak, megújultak, úgy, hogy közben nem várt előírásoknak és elvárásoknak kellett megfelelnünk. Ilyen többek között az EU követelményrendszerének folytonos változása.

A mezőgazdasággal szemben támasztott megfeleléseket sorra véve látható, hogy sok kihívással nézünk szembe. 2011-ben még csupán 145 RTK-bázisállomást működtetett hazánkban a KITE, mára az egész országot teljesen lefedik a vállalat saját RTK-állomásai, csupán a nemzeti parkok és a hegyek maradtak ki a rádiós felügyelet alól. Sőt, a rendszert a határainkon túlra is továbbterjesztették, Szlovákiában és Szerbiában is elkezdték kiépíteni az RTK-hálózatot. Napjainkban 791 meteorológia állomás segíti a gazdálkodók munkáját. Ez az egyik legfontosabb termelési eszköz, az előrejelzés bázisa, amit az öntözésig bezárólag szinte valamennyi részterületen használni lehet.

A legújabb programunk, hogy meg kell feleltetni a magyar mezőgazdaságot egy 2030-ig hazánkban is bevezetendő célnak, a Green Dealnek. Közismert előírásai közé tartozik a növényvédőszer-használat 50 százalékos és a műtrágyahasználat 20 százalékos csökkentése, miközben az ökológia gazdálkodás részarányát 25 százalékra kell növelni. Ez viszont olyan helyzetet teremt, amiben a már elért hozamok nem garantálhatók – azaz fogalmazzunk feltételes módban, nem lenne megoldható. Megfelelésünk előfeltétele a KITE 2.0-ás távlati fejlesztése.

Fontos kritériuma, hogy a korábban elért hozamokat garantáljuk, miközben néhány inputot mérsékelünk, következésképpen a ráfordítás hatékonyságát javítani kell

– mondta a vezérigazgató.

Hadászi László az új utakra való áttérést elemezte előadásában. Rámutatott, hogy az agrárium számos kihívása napi szinten hat ránk, amikre a KITE-nek választ kell tudni adni. Az első lépés az, hogy a 2030-ra megfogalmazott céloknak az integrátor és partnerei meg tudjanak felelni.

Ha a rövid távú változásokat vizsgáljuk, látni kell, hogy azok folyamatosan jelen vannak, és hosszabb ideig tartanak, csak azon belül napi szinten változnak. Ebbe a témakörbe tartozik a környezetvédelem, ami a növényvédő szerek kivonásában és korlátozásában vagy visszavonásában és csökkentésében ölt testet.

Közben meg kell tartanunk a fenntarthatóságot, ami a KITE szerint olyan fejlődési folyamat, ami anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy csökkentené a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésében.

Az elmúlt tíz évben sok szer engedélyét visszavonták, a gazdálkodás mégsem szűnt meg. A KITE azt az elvet vallja, hogy a változásnak nem ellenállni kell, hanem az élen kell járni a változtatásban.

A mostani közép- és hosszú távú változások alapja a digitalizáció, ami tartalmazza az adatalapú gazdálkodást és az automatizálást. A precíziós gazdálkodás pedig feltételezi, hogy jó időben a megfelelő helyre és mennyiségben juttatjuk ki a megfelelő anyagokat és eszközöket, a megfelelő módszerrel. Súlyos és megdöbbentő megállapítás, de jelen helyzetünkben nem vitatkozhatunk vele, hogy napjainkban a termésbiztonság egyáltalán nem fontos az élelmiszerbiztonságban. A mezőgazdaság társadalmi megítélése az utóbbi időben romlik, ezzel tisztában kell lennünk. A fenntarthatóságot pedig úgy kell megvalósítanunk, hogy véletlenül se menjen a hatékonyság rovására.

A hatékonyság megőrzését a támogatások változtatásával kívánja elérni az európai agrárpolitika, ugyanakkor szintén a hatékonyság megőrzését célozza a digi­talizáció általánossá válása a mezőgazdaságban.

A KITE ezt a kettőt együtt próbálja megoldani: ezzel meg tud felelni a fenntarthatósági követelményeknek, miközben a hatékonyságot tovább lehet javítani. Azonban ehhez közép- és hosszú távú változásokra van szükség. Nyilván nem véletlen, hogy az első helyen a nagyobb szaktudást említette az előadó. Ugyanakkor nő a különböző döntéstámogató (előrejelzés, szaktanácsadás) rendszerek szerepe is. Az új helyzetben változni fog a beszállítói háttér, és a rendszerszemléletű technológiák a mostaniaknál drágábbak lesznek.

A közép- és hosszú távú változások esetében tisztában kell lenni azzal, hogy a legnagyobb változás a növényvédelmet fogja érinteni. Ugyanakkor az egyes szakterületek markánsan el fognak különülni egymástól, még az egyre nagyobb teret nyerő biológiai növényvédelmen belül is. A világban ma fellelhető biológiai növényvédelmi cégek közül jelenleg kettővel, az USA-beli Indigóval és a spanyol KIMITEC-kel már szoros üzleti-szakmai kapcsolatban áll a KITE Zrt.

A kórtani és a kártani gondok megoldásában a biológiai növényvédelem előtérbe helyezésével kell előrelépni. A gyomirtásban megmarad a kémiai megoldás, de új technikai módszereket vezetnek be.

Ezek egyikét is bemutatták: a világ legkorszerűbb permetezőgépe csak akkor szór ki gyomirtó szert, ha a kamera valós idejű képe alapján szükségesnek ítélte. Itt teljes elfordulás következik be a digitalizáció irányába, miközben az előrejelzés szerepe hihetetlenül megnő. Az így használható termékekre a világ legismertebb gyomirtós cégei, az agrokémiai óriások évi 400 millió dollárt fordítanak – csak a fejlesztésben. A kamerás gyomirtás ősbemutatója bebizonyította, hogy akár egyetlen szál gyomnövény érzékelése esetén is intézkedik a rendszer, hogy elpusztítsa a vegyszerrel. Ily módon a növényvédőszer-felhasználás akár 90 százalékkal mérsékelhető. Itt kell megemlíteni a biológiai növényvédelem lehetőségeit is. Az elmúlt évtizedben évi 10–15 százalékos növekedést mutatott, mert a növényvédelem összekapcsolódott a digitalizációval úgy, hogy azonnali helyszíni visszaellenőrzést tesz lehetővé.

A felsoroltak után arra kell választ adni, hogy mi az, ami leginkább meghatározza a ma, vagy méginkább a holnap növénytermelését.

Kétségtelen, hogy ebben vezető szerep jut és hárul a fenntarthatósági előírásokra. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy ezáltal határozottan nőni fognak a termelés költségei.

A sikeres gazdálkodás előfeltételévé válik a szaktudás, minden más részlet eltörpül mögötte. A mikrobiológiai anyagok aktív és passzív használata előtérbe kerül, mégpedig azáltal, hogy az élő mikrobákat ma már biztonságosan lehet szállítani és raktározni. A mikrobiológiai irányzatoknál erősödhet az a szerep, hogy ezeket az anyagokat vetőmagvakra juttatják. Az algákból készült kivonatok nem mint élő anyagok szerepelnek, hanem aminosavként vagy fulvolsavként fejtenek ki biostimuláns hatást. Alkalmazásukhoz nagy szükség van a meteorológiai állomások hálózatára. A KITE 791 állomásának kétharmada nem a KITE tulajdona, hanem a termelő partnereké.

A KITE Zrt. a változásokat, az előírásokat és a változtatás kényszerét lehetőségként kezeli. Idevaló az a közkeletű megállapítás, hogy „amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére!”

Olyannyira nem nyűgként fogják fel a változásokat, hogy a technológiai fejlesztéseik során évről évre 0,5–1 százalékos hozamnövekedést irányoztak elő hosszú távra.

A tanácskozást követően két helyszínen folytatódott a bemutató. Az egyik az úgynevezett multifaktorális vizsgálat, ahol 6 éves kísérletben vizsgálták a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelést, valamint a sávművelést. A korszerű gépkapcsolatok bemutatásával pedig arra törekedtek, hogy John Deere traktorok közreműködésével mutassanak be olyan lehetőségeket, amelyek néhány évvel ezelőtt még csak keveseknek juthatott az eszébe. Különösen az a rész érdemel kiemelést, amikor a John Deere műszaki megoldására alapozva érdemben tudják csökkenteni a gyomirtószer-felhasználást.

A második helyszín a növényekre koncentrált, azon belül a genetikára, az öntözésre, különböző termésnövekedést segítő hatóanyagok használatára. Az öntözésről is megfogalmazták a hitvallásukat: nélküle semmiféle KITE-s bemutatót nem lehet tartani. Az utóbbi két programpontról külön tudósítunk következő számainkban.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság