0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 25.

Közösen gondolkodnak a tőzegről

Nem csupán a klímaváltozás következményei, hanem számos egyéb tényező – például az orosz–ukrán konfliktus – arra készteti az európai termelőket és döntéshozókat, hogy közösen gondolkodjanak, miként és hol fogják a jövőben az egészséges élelmiszert és a zöld környezetet biztosító növényeket termeszteni.

A ma meghozott döntések jelentős hatással lesznek mind a kertészeti ágazatra, mind az európai társadalom életére. Ezt szem előtt tartva hozta létre 2019-ben a finn Kekkilä-BVB az évente megrendezésre kerülő Grow Forumot. Az esemény célja, hogy megoldásokat keressenek a fenntartható élelmiszertermelésre és az egészséges ökoszisztémát fenyegető különféle kihívásokra.

Az idei eseményen a szervezők igyekeztek rávilágítani arra, hogyan érintik a közelmúltbeli fejlemények és a jövőbeli változások az európai növénytermelést, és mit kell tenni annak érdekében, hogy mindenki egészséges élelmiszerhez jusson.

Az ukrajnai háború és a mezőgazdasági termelési költségek tetemes növekedése hatással volt a globális élelmezésbiztonságra, valamint a fenntarthatóan előállított élelmiszerek elérhetőségére és megfizethetőségére Európában. A jelenlegi és a jövőben várható helyzet hatékony és innovatív termesztési módszerek kidolgozását sürgeti, hiszen csakúgy, mint szinte minden inputanyag esetében, a közegek nyersanyag-ellátása is sérülékeny lett.

Értékes erőforrás

Silvana Nicola, a Torinói Egyetem professzora, Jean-Charles Michel, a L’institut Agro Rennes-Angers egyetemi docense, Christine Zimmermann-Loessl, a Vertikális Gazdálkodásért Egyesület elnöke, valamint Guido Linders, a Kekkilä-BVB professzionális termesztési üzletágának igazgatója elemezte a termesztési közegekre vonatkozó információkat.

Inese Vaidere európai parlamenti képviselő a panelbeszélgetés előtti videóüzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon fontos a tőzegről beszélni, mert kertészeti felhasználása sok százezer családnak nyújt megélhetést.

A képviselő hosszú évek óta fáradozik azon, hogy felhívja a figyelmet erre az értékes erőforrásra. Úgy véli, nincs szükség olyan új szabályokra, amelyek indokolatlanul korlátoznák a tőzeg használatát. Szerinte aggodalomra adnak okot a közelmúltban megjelent, erre irányuló uniós ajánlások, főként azért, mert azok nem tényeken alapulnak és nem térnek ki arra, hogyan kell vagy lehet a jövőben helyettesíteni a termesztett növényekhez használt tőzeget.

Ágazati érdekképviselet

A Growing Media Europe egyesület küldetése, hogy európai szinten támogassa a termesztőközeg-iparág érdekeit azáltal, hogy megfelelő jogszabályi feltételeket teremt a közegek gyártásához és a szabad kereskedelemhez. Követi a közegekkel kapcsolatos politikai folyamatokat, illetve olyan gyakorlatokat támogat, amelyek javítják az ágazat tevékenységének feltételeit. Az iparág hosszú ideje elkötelezett amellett, hogy felszámolják azokat az akadályokat, amelyek hátráltatják a közegek Európán belüli kereskedelmét. Ennek egyik oka például, hogy a termesztőközegeket jelenleg nemzeti jogi szabályozás szerint állítják elő, ami tagállamonként nagyon eltérő. Ezért évek óta támogatják az európai jogharmonizációt, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek Törekednek arra, hogy az ágazatot megismerjék a politikai döntéshozók és más érdekelt felek. Az egyesület iparági platformként működik, és naprakész információkat nyújt tagjainak a vonatkozó uniós irányelvekről. A Growing Media Europe tagjai támogatták a termesztőközegek tanúsítási rendszerének kidolgozását is. Az egyesület jelenleg átfogó adatgyűjtést végez a tagok körében annak érdekében, hogy további munkájuk stabil és megbízható adatbázison alapuljon.

A szakértő egyébként egyike volt azoknak, akik az Európai Bizottságnál kérvényezték a tőzeghasználat átfogó elemzését. Beadványukban azt is megfogalmazták, hogy a közegekről tudományos megalapozottsággal és nem pusztán politikai vélemények alapján kell dönteni. A tőzeg iránti európai kereslet 2050-re óvatos becslések szerint is várhatóan több mint kétszeresére fog nőni, és így középtávon is a leggyakrabban használt összetevője marad a ter­mesztőközegeknek.

Ahogy növekszik az egészséges és helyben termesztett élelmiszerek iránti igény, úgy kell gondoskodni arról, hogy rendelkezésre álljanak a termesztéshez szükséges anyagok.

Ugyanakkor az ágazatnak komoly összegeket kell fektetnie a kutatásba, hogy olyan innovatív termékeket és munkamódszereket fejlesszen ki, amelyek a lehető legkevésbé terhelik a környezetet, és az európai zöld megállapodásnak is az észszerűséget, a környezetvédelmet, a fenntarthatóságot kell szem előtt tartania, figyelembe véve a termelési, valamint fogyasztói igényeket.

Tudományos érvek kellenek

Cecilia Luetgebrune, a Growing Media Europe nevű termesztőközeg-gyártói egyesület főtitkára az eseményen arra is rávilágított, hogy miközben élénk a vita a tőzeg kiváltásával kapcsolatban, valójában a tőzeg iránti kereslet soha nem látott mértékben megélénkült. Ennek több okát is látja. Egyrészt a kertészeti ágazatban egyre inkább áttérnek a termelők a szabadföldi növényter­mesztésről üvegházi hajtatásra, ahol aztán már valamilyen közeget, keveréket fognak használni. A városi építészet trendjeiben – például az egyre elterjedtebb tetőkertek, változatos városi zöldfelületek –, valamint az árutermelő kertészetek gyakorlatában is változás figyelhető meg, és a pandémia alatt népszerűvé vált kertészkedés szintén növelte a közegek iránti keresletet.

Az emberek egyre több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, és a klímaváltozás miatt kiemelt téma lett az erdősítés, márpedig a facsemeték neveléséhez szintén szükség van termesztőközegekre.

A főtitkár szerint nem támasztják alá tudományos eredmények, hogy csökkenteni kellene a felhasznált tőzeg mennyiségét, azonban nagyobb hangsúlyt kell helyezni a fenntarthatóságra és a biztonságra. Arra is rámutatott, hogy a földkeverék-gyártók, valamint az egész iparág több mint negyven éve fektet be különböző kutatásokba, az utóbbi időben pedig még aktívabb a kutatási tevékenységük. Egyik céljuk, hogy olyan új anyagokat ismerjenek meg, illetve fejlesszenek ki, amelyek megfelelően helyettesíthetik a tőzeget. Másrészt a kutatásokkal azt is igyekeznek megakadályozni, hogy észszerűtlen szabályozások miatt egy olyan nyersanyag használatát korlátozzák, amelyet ma nem lehet teljes mértékben pótolni sem mennyiség, sem minőség tekintetében.

Az egyesület egyébként együttműködik egy holland vállalattal és közösen kidolgoztak egy módszertant.

Ennek lényege, hogy összesítették a termesztési közegek környezeti lábnyomának kiszámítására vonatkozó szabályokat, és az újonnan felállított módszerrel, valamint a rendelkezésre álló adatbázis segítségével számszerűsíthetik az összes keverékük környezeti lábnyomát. Ez egyúttal jó támpontot ad a gyártóknak arra is, hogy felmérjék, valamely nyersanyag része lehet-e a gyártási folyamatnak, és milyen tényezőket kell megváltoztatniuk a gyártás során az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében.

Forrás: Kertészet és Szőlészet