A ma meghozott döntések jelentős hatással lesznek mind a kertészeti ágazatra, mind az európai társadalom életére. Ezt szem előtt tartva hozta létre 2019-ben a finn Kekkilä-BVB az évente megrendezésre kerülő Grow Forumot. Az esemény célja, hogy megoldásokat keressenek a fenntartható élelmiszertermelésre és az egészséges ökoszisztémát fenyegető különféle kihívásokra.
Az ukrajnai háború és a mezőgazdasági termelési költségek tetemes növekedése hatással volt a globális élelmezésbiztonságra, valamint a fenntarthatóan előállított élelmiszerek elérhetőségére és megfizethetőségére Európában. A jelenlegi és a jövőben várható helyzet hatékony és innovatív termesztési módszerek kidolgozását sürgeti, hiszen csakúgy, mint szinte minden inputanyag esetében, a közegek nyersanyag-ellátása is sérülékeny lett.
Értékes erőforrás
Silvana Nicola, a Torinói Egyetem professzora, Jean-Charles Michel, a L’institut Agro Rennes-Angers egyetemi docense, Christine Zimmermann-Loessl, a Vertikális Gazdálkodásért Egyesület elnöke, valamint Guido Linders, a Kekkilä-BVB professzionális termesztési üzletágának igazgatója elemezte a termesztési közegekre vonatkozó információkat.
A képviselő hosszú évek óta fáradozik azon, hogy felhívja a figyelmet erre az értékes erőforrásra. Úgy véli, nincs szükség olyan új szabályokra, amelyek indokolatlanul korlátoznák a tőzeg használatát. Szerinte aggodalomra adnak okot a közelmúltban megjelent, erre irányuló uniós ajánlások, főként azért, mert azok nem tényeken alapulnak és nem térnek ki arra, hogyan kell vagy lehet a jövőben helyettesíteni a termesztett növényekhez használt tőzeget.
Ágazati érdekképviseletA Growing Media Europe egyesület küldetése, hogy európai szinten támogassa a termesztőközeg-iparág érdekeit azáltal, hogy megfelelő jogszabályi feltételeket teremt a közegek gyártásához és a szabad kereskedelemhez. Követi a közegekkel kapcsolatos politikai folyamatokat, illetve olyan gyakorlatokat támogat, amelyek javítják az ágazat tevékenységének feltételeit. Az iparág hosszú ideje elkötelezett amellett, hogy felszámolják azokat az akadályokat, amelyek hátráltatják a közegek Európán belüli kereskedelmét. Ennek egyik oka például, hogy a termesztőközegeket jelenleg nemzeti jogi szabályozás szerint állítják elő, ami tagállamonként nagyon eltérő. Ezért évek óta támogatják az európai jogharmonizációt, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek Törekednek arra, hogy az ágazatot megismerjék a politikai döntéshozók és más érdekelt felek. Az egyesület iparági platformként működik, és naprakész információkat nyújt tagjainak a vonatkozó uniós irányelvekről. A Growing Media Europe tagjai támogatták a termesztőközegek tanúsítási rendszerének kidolgozását is. Az egyesület jelenleg átfogó adatgyűjtést végez a tagok körében annak érdekében, hogy további munkájuk stabil és megbízható adatbázison alapuljon. |
A szakértő egyébként egyike volt azoknak, akik az Európai Bizottságnál kérvényezték a tőzeghasználat átfogó elemzését. Beadványukban azt is megfogalmazták, hogy a közegekről tudományos megalapozottsággal és nem pusztán politikai vélemények alapján kell dönteni. A tőzeg iránti európai kereslet 2050-re óvatos becslések szerint is várhatóan több mint kétszeresére fog nőni, és így középtávon is a leggyakrabban használt összetevője marad a termesztőközegeknek.
Ugyanakkor az ágazatnak komoly összegeket kell fektetnie a kutatásba, hogy olyan innovatív termékeket és munkamódszereket fejlesszen ki, amelyek a lehető legkevésbé terhelik a környezetet, és az európai zöld megállapodásnak is az észszerűséget, a környezetvédelmet, a fenntarthatóságot kell szem előtt tartania, figyelembe véve a termelési, valamint fogyasztói igényeket.
Tudományos érvek kellenek
Cecilia Luetgebrune, a Growing Media Europe nevű termesztőközeg-gyártói egyesület főtitkára az eseményen arra is rávilágított, hogy miközben élénk a vita a tőzeg kiváltásával kapcsolatban, valójában a tőzeg iránti kereslet soha nem látott mértékben megélénkült. Ennek több okát is látja. Egyrészt a kertészeti ágazatban egyre inkább áttérnek a termelők a szabadföldi növénytermesztésről üvegházi hajtatásra, ahol aztán már valamilyen közeget, keveréket fognak használni. A városi építészet trendjeiben – például az egyre elterjedtebb tetőkertek, változatos városi zöldfelületek –, valamint az árutermelő kertészetek gyakorlatában is változás figyelhető meg, és a pandémia alatt népszerűvé vált kertészkedés szintén növelte a közegek iránti keresletet.
A főtitkár szerint nem támasztják alá tudományos eredmények, hogy csökkenteni kellene a felhasznált tőzeg mennyiségét, azonban nagyobb hangsúlyt kell helyezni a fenntarthatóságra és a biztonságra. Arra is rámutatott, hogy a földkeverék-gyártók, valamint az egész iparág több mint negyven éve fektet be különböző kutatásokba, az utóbbi időben pedig még aktívabb a kutatási tevékenységük. Egyik céljuk, hogy olyan új anyagokat ismerjenek meg, illetve fejlesszenek ki, amelyek megfelelően helyettesíthetik a tőzeget. Másrészt a kutatásokkal azt is igyekeznek megakadályozni, hogy észszerűtlen szabályozások miatt egy olyan nyersanyag használatát korlátozzák, amelyet ma nem lehet teljes mértékben pótolni sem mennyiség, sem minőség tekintetében.
Ennek lényege, hogy összesítették a termesztési közegek környezeti lábnyomának kiszámítására vonatkozó szabályokat, és az újonnan felállított módszerrel, valamint a rendelkezésre álló adatbázis segítségével számszerűsíthetik az összes keverékük környezeti lábnyomát. Ez egyúttal jó támpontot ad a gyártóknak arra is, hogy felmérjék, valamely nyersanyag része lehet-e a gyártási folyamatnak, és milyen tényezőket kell megváltoztatniuk a gyártás során az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében.
