0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 1.

Új fenntartó, új célok a Budatétényi Rózsakertben

Június első hétvégéjén rózsafesztiválra hívták az érdeklődőket a Budatétényi Rózsakertbe. A 2,5 hektáron elterülő gyűjtemény Közép-Európa egyedülálló rózsagénbankja, amelyben olyan, hatvan-hetven évvel ezelőtt nemesített különleges rózsafajták is megtalálhatók, amelyek csak kevés helyen a világban.

Számos kultúrtörténeti különlegességgel is büszkélkedhet, amelyeket kellemes napsütésben, izgalmas programok kíséretében tekinthettek meg a látogatók.

A 34. Budafok-Tétényi Tavaszi Művészeti Fesztivál keretein belül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), Budafok-Tétény (Budapest 22. kerület) Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, a Klauzál- ház és a Herman Ottó Intézet együttműködésével valósult meg a Budatétényi Rózsafesztivál.

Az esemény megnyitójának a Herman Ottó Intézet díszterme adott otthont, ahol köszöntőbeszédet mondott Dankóné Hegedűs Jolán kerületi alpolgármester, valamint Bozzay Péter, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, Fekete Albert, a MATE Településtervezési és Díszkertészeti Intézet igazgatója, Geösel András, a MATE Kertészettudományi Intézet igazgatója, és András Károly, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnöke.

A kétnapos rendezvény színes és változatos programkínálata sok látogatót vonzott, akik nemcsak a rózsakülönlegességeket tekinthették meg, hanem érdekes előadásokat is hallgathattak.

A Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpontja, illetve Zöldség- és Gombatermesztési Tan­széke egyebek mellett dinnyeoltási bemu­tatóval, mikroszkópos vizsgálatokkal, magkirakóval várta az érdeklődőket.

A legkisebbeket báb- és meseelőadások szórakoztatták, a nagyobbak Boronkay Gábor rózsakutató szakveze­tésé­vel járhatták be a kertet. Koncertek, játszópark, kirakodóvásár és a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének bemutatója is színesítette a programot.

Stratégiai terv készül

Az esemény megnyitóját követően Fekete Albert foglalta össze a rózsakert jelenét és a jövőbeni terveket. A szakember a kert történeti értékei mellett hangsúlyozta a gyűjtemény biológiai és genetikai értékét is, amely Európában is egyedülálló: több mint ezer különböző rózsafajta található benne, az 1950–70-es évekből olyanok is, amelyek már sehol máshol nem lelhetők fel.

Az egyetem elkötelezett amellett, hogy ezt a genetikai örökséget gondozza és továbbadja, emelte ki az előadó.

Ugyanakkor a rekreációt szolgáló zöldfelület a kerületi lakosok körében jól ismert és kedvelt, ezért a park jövőbeni használatára vonatkozóan igyekeznek a lakossággal közösen, és hosszú távra tervezetten gondolkodni. Ez közös érdek, hiszen csak így tudja visszanyerni a kert a korábbi évekből ismert régi fényét. Fekete Albert hangsúlyozta, hogy az egyetem vezetése a mindenkori lehetőségeit figyelembe véve hosszú távon tervez a rózsakerttel és bízik a gyümölcsöző együttműködésben a polgármesteri hivatallal, a kerületi lakosokkal, és szívesen fogadják az ötleteiket is.

A MATE Településtervezési és Díszkertészti Intézete egy éve, tavaly június elején kapta meg a nagy kihívást és nagy lehetőséget jelentő megbízatást, hogy tervezzék meg a rózsakert jövőbeni működését. A nagy feladathoz első lépésben megvizsgálták az éppen aktuális állapotokat, és ezek ismeretében kezdtek el rövid és hosszú távú stratégiát alkotni.

Oktatási intézmény lévén céljuk, hogy ebbe bevonják a fiatalokat, a szakma jövendő vezetőit is.

A stratégiák kidolgozása során arra törekedtek, hogy a múltbeli értékekre támaszkodva a felmérési dokumentációt alapul véve az új elvárásoknak, igényeknek megfelelő átfogó fejlesztési víziót fogalmazzanak meg. Olyan előkép lebegett a szemük előtt, ami abból indul ki, hogy a nagy ökológiai értékkel bíró területet – amely a klímaváltozás következményeinek mérséklésében is fontos szerepet tölt be – minél többen használják, a látogatók minél komfortosabban érezzék magukat, azaz a kert a tudományos feladatok ellátása mellett a köz érdekeit is szolgálja.

Dicső múlt

A díszpark fenntartása 2021-ben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez került a korábbi tulajdonostól és fenntartótól, az 1950-ben alapított Kertészeti Kutató Intézet jogutódjától, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézetétől. A rózsakertben fellelhető töveket Márk Gergely nemesítő kezdte el összegyűjteni az 1950-es évektől kezdődően, a fajtákat akkor a budatétényi Györgyháza (ma György-villa) kertjébe ültették ki. Néhányéves áldozatos gyűjtőmunkának köszönhetően a fokozatosan bővülő, több mint ezer, főként hazai fajtát magába foglaló növényállomány túlnőtte a György-villa kertjét, akkor született meg a rózsagyűjtemény méltó bemutatását szolgáló rózsakert ötlete.

A nagyszabású, mintegy öthektáros kertet Ormos Imre professzor tervezte, a délies kitettségű, száraz klímájú területen szubmediterrán pihenőkertet álmodott meg esőbeállókkal, járdákkal, szépen tervezett ágyásokkal, illatos ezüsthársakkal. A rózsakert 1963-ban készült el a kutatóintézet központjaként működő Czigány-villát körülölelő területen. Akkor mintegy 40 ezer tő rózsa bontotta szirmait évről évre.

A gyűjtemény különleges szépségét a rózsarajongók is élvezhették, a kert minden évben kinyitotta kapuit a nagyközönség előtt, de egyébként a kutatást szolgálta. Az abban az időben megrendezett rózsakiállítást több ezer, akár tízezer látogató is felkereste, a Rozárium munkatársai előadásokat, vezetett túrákat, vásárokat szerveztek. A rózsakert ma is kiemelkedő értékét a magyar vonatkozású fajták, valamint számos kultúrtörténeti különlegesség – például az illóolajat adó iráni és bolgár damaszkuszi rózsa, vagy a legkorábbi kínai tearózsák – adják. A begyűjtött növényállományból a nemesítési munka elsősorban a magyarországi klímát tűrő fajták szelektálására és keresztezésére összpontosított, amelynek eredménye a máig megőrzött több mint száz, Budatétényben nemesített Márk Gergely-rózsafajta lett. 1981-ben Márk Gergely nyugdíjba vonult és a kert egyre inkább megújításra szorult, bár a növényeket gondozták, a nemesítési munka és a park állagmegóvása háttérbe került. 1995-ben a tervezett Bécs-Budapest expóra készülve célul tűzték ki a rózsakert megújítását, ez végül a kiállítással együtt elmaradt. 2017-ben került sor a kert legutóbbi felújítására, ekkor információs táblákat helyzetek el, az ágyások talaját feljavították és újból szaporítani kezdték a meglévő fajtákat.

Fekete Albert elmondta, hogy az átvételkor módszeres felmérésbe kezdtek: parcellákra osztva tárták fel az állapotokat és a legfontosabb megoldandó gondokat. Vizsgálták az ágyások rendeltetését, a rózsaállomány homogenitását, a meglévő és hiányzó rózsafajtákat, az ágyások borítottságát, a növények egészségi állapotát, és a felmérést fotókkal, drónfelvételekkel dokumentálták.

Sajnos 2017 és 2022 között a rózsafajták száma megfogyatkozott, több korábban meglévő fajta teljesen eltűnt és ezeket, mint mondta, nagyon nehéz újra beszerezni és eltelepíteni.

Meghatározták a kert kiemelkedő értékeit a növényzet szempontjából, különös tekintettel a Márk Gergely-örökségre, aminek megőrzésére nagy hangsúlyt szeretnének fordítani.

A mintegy 2,5 hektáros park 10 ezer négyzetméternyi rózsaágyásaiban 1006 ellenőrzött fajta található a 2022 augusztusi felmérés szerint. A rózsakert a rózsa több mint 3000 éves történetét öleli fel, és egyebek mellett 200 magyar fajtát, valamint 192 kiemelt értékű rózsafajtát mutat be.

Az intézetigazgató kitért azonban arra is, hogy amennyiben nagyon dekoratív, reprezentatív, minél nagyobb tömegeket vonzó kert kialakítása a cél, úgy átgondolandó, hogy az értékes rózsagyűjtemény teljes egészét a jelenlegi helyen őrizzék-e meg, hiszen annak a mikroklímája sok rózsafajtának nem kedvez.

Ezért született meg az az ötlet, hogy egy törzsültetvényt készítenek elő, és minden egyes meglévő rózsatövet három példányban szaporítva létrehoznak egy olyan telepet, amelyből biztosítani lehet a genetikai állományt a jövőben.

Ez a folyamat már elkezdődött, első lépésben háromezer rózsaalany szaporítását elvégezték, idén nyáron reményeik szerint a szemzés is megtörténik.

Mit hoz jövő?

A felméréseket követően kijelenthető, hogy a rózsaágyak nagyon hiányosak, mindössze harmaduknak a borítottsága nagyobb 70%-nál. Ehhez nagymértékben hozzájárult a tavaly júliusi, augusztusi szárazság is, hiszen a kertben nincs kiépítve megfelelő öntözőrendszer. Elképzelésük szerint a jövőben az ágyásokban a rózsák mellett környezeti nevelést szolgáló kísérleti parcellák, biodiverz évelőágyások és olyan innovatív növénybemutatók, mintaágyások is helyet kapnak majd, amelyek szintén növelik a kert vonzerejét.

Az épített kerti elemek, az úthálózat, burkolatok, közlekedési utak állapotának felmérésével is elkészültek, jelenleg azt vizsgálják, melyeket kell megőrizni vagy visszaállítani, illetve melyek azok, amelyek átgondolásra szorulnak.

Ami a hosszabb távú fejlesztést illeti, kertépítészeti szempontból az eredeti térszerkezet megőrzése és fejlesztése lenne a cél, noha vannak olyan épített elemek, amelyek az eredeti rózsakert geometrikus szerkezetéhez kevésbé illeszkednek. Fekete Albert ismertette, hogy két nagyobb, jelenleg is meglévő látványtengely képezné a kert arculatát, azonban érdemes még átgondolni a bejáratok helyét, illetve kiaknázni az adottságokat.

A hallgatókkal ötletterveket készítettek, majd azokat szűkebb körben elsősorban az intézethez, az egyetemhez tartozó kollégákkal megvitatták, az egyetemi vezetés elé terjesztették, és nagyjából összeállt az az elképzelés, amelynek a megvalósítása források hiányában pillanatnyilag, ám remélhetőleg nem véglegesen várat magára.

A jelenlegi elképzelés szerint a kertnek egy kiemelt helyszínén olyan kísérleti parcellát hoznak létre, ami egyrészt iránymutatást ad a jövő lépéseit illetően, másrészt vonzó lehet a látogatók számára is.

Ebben a parcellában három különböző talajkezelési módszerrel különböző rózsafajták telepítését és ellen­őrzését végeznék: lenne olyan terület, ahol teljes talajcsere történne, máshol csupán átforgatás, és lenne egy olyan rész, ahol egy harmadik módszerrel próbálnák a rózsát termeszteni.

Jó célt szolgáló közös feladat

Készült konkrét terv arról is, hogy hagyományos geometrikus kiosztásban, megfelelően méretezett rózsaágyakban milyen típusú, milyen méretű és milyen fajtájú rózsákat lehetne elhelyezni. Erre vonatkozóan a költségvetés is megszületett.

A kulturált zöldfelület-használat ma már a parkok esetében is alapvető elvárás, ezért fontos a korszerű infrastruktúra (vizesblokk, büfé, kávézó) kialakítása, a parkolás és parkon belüli közlekedés megoldása. Rendszeres programok szervezésével visszatérésre lehet ösztönözni a látogatókat, ehhez azonban egyedi üzleti modell felállítására van szükség, amivel gazdaságos és fenntartható egy nem közparkként működő, de a köz javát szolgáló létesítmény működtetése is.

A komoly anyagi ráfordítást igénylő fenntartási munkákhoz külső cégek bevonása szükséges, hogy a nagy mennyiségű szezonmunkát gyorsan, időben elvégezhessék.

Nagyon fontos szerep juthat a fenntartásban az önkéntességnek is, igyekeznek megszólítani a kerületi lakosokat, nem elsősorban anyagi hozzájárulásra, hanem más segítő közreműködésre kérve őket. Cél tehát, hogy ez a nagy múltra visszatekintő, kultúrtörténeti értékekben rendkívül gazdag helyszín úgy tudja visszanyerni hajdani fényét, ragyogását, hogy az emberek sajátjuknak érezzék. Megvalósítása pedig a szakember szerint nemcsak a szakma, a kutatás és oktatás dolga, hanem olyan jó célt szolgáló közös feladat, amelyben a társadalmi bevonás is elengedhetetlenné válik.

Az előadássorozat keretében Boronkay Gábor a modern rózsafajtákról tartott előadást, amit későbbi lapszámunkban foglalunk össze.

Forrás: Kertészet és Szőlészet