A közösség megszervezéséről, az együttműködésről, továbbá az agrár-generációváltásról és az új támogatási rendszerről kérdezte Czifrik Katalin újságírónk Szigeti Tamást az MMG Direkt legutóbbi adásában.
Szigeti Tamást már középiskolás korában érdekelték az állatok és a szántóföldi növények, édesapja pedig – keménykezű ember lévén – eldöntötte, hogy fia a gödöllői Szent István Egyetemen fogja tanulmányait folytatni. Így nem volt kérdés, hogy édesapja nyomdokait követve a mezőgazdasági pályát választja. Ezt egyáltalán nem bánta meg, mostanra pedig kikristályosodott benne, hogy a mezőgazdaság szerteágazó területein belül a gazdálkodók gazdálkodásukat érintő pályázati, beruházási, fejlesztési elképzeléseinek a koordinálása, véghezvitele áll hozzá a legközelebb.
Három éve pedig a falusi turizmus felé is nyitottak, aminek középpontjában a kalocsai hagyományok megőrzése és ápolása áll, továbbá a városi emberek falusi, tanyasi életformával való közelebbi megismertetésével igyekeznek felhívni a figyelmet a vidék fontosságára. Ezek mellett immáron tíz éve agrár-szaktanácsadással foglalkozó céget is alapítottak, hogy a dél-alföldi gazdálkodóknak segítséget nyújtsanak gazdálkodásuk adminisztratív kötelezettségeinek megoldásában.
A szaktanácsadás mellett most már jelentős tapasztalataim vannak az öntözéses gazdálkodás terén is. Az elsők között voltunk, akik öntözési közösséget hoztunk létre, ráadásul az országban az egyik legnépesebbet. Összesen 38 taggal rendelkezünk, de fontos kiemelni, hogy valamennyi tag teljesen különálló gazdaságot üzemeltet, vagyis egymás versenytársai, mégis összefogtak a közös cél érdekében. Az is örvendetes, hogy egyre népszerűbbek lettek ezek a programok, a Nemzeti Földügyi Központ júniusi adatai szerint jelenleg 204 öntözési közösség működik Magyarországon.
Elsősorban pályázati támogatásokból tudjuk a beruházásainkat megvalósítani, és közel 1 milliárd forint értékben kívánunk öntözési berendezéseket, lineárokat, csővezetékrendszert létrehozni, illetve egy közel 100 millió forintos csatornatisztító gépre is pályáztunk – ismertette Szigeti Tamás, aki azt is hozzátette, a közösség létrehozásával összességében olcsóbb lett maga az öntözés, mint ha a gazdaságok külön-külön öntöznének, ugyanis a megemelkedett energiaárakat kompenzálja az öntözési közösségnek járó támogatás mértéke.
Ráadásul ezek a támogatások a korábbi évekhez képest gyorsabban lehívhatóak, gyorsult az elbírálási idejük, ami nagyon fontos, ha mondjuk, a piac napról napra történő drágulását vesszük. A másfél-kétéves elbírálási idők 6-8 hónapra lerövidültek, amivel már a gazdálkodók is tudnak kalkulálni.
Természetesen édesapa és két fia között akadtak viták a gazdaság vezetéséről, de ahogy Tamás fogalmaz, ezek érlelik azt a fejlődési folyamatot, amik a gazdálkodást előre viszik.
– Ha átfogóan nézem a hazai generációváltás problémakörét, akkor a legnagyobb gondnak azt látom, hogy konkrétan idehaza nincs egészséges generációváltás. Sokszor az idős gazdálkodók nem írnak végrendeletet, ami elhalálozás után tisztázatlan jogi körülményeket eredményez. Emellett a mezőgazdaság nem a trendi szakma a fiatalok körében, sok fiatal inkább felhagy a mezőgazdasággal és a városban keresi, találja meg pályáját, jövőjét – véli a gazdálkodó.
Szigeti Tamás az új támogatási rendszerről is kifejtette véleményét.
Ellenben üdvözítőnek találja a fenntarthatóságra való törekvést, amely mindenképp változásokat fog eredményezni a jövő mezőgazdaságában.
