Ha ugyanis például hektáronként mindössze néhány tő, pirrolizidin alkaloidot tartalmazó gyom kerül a betakarított tételbe, az gyakorlatilag az egész minőségét lerontja és eladhatatlanná teheti, nem mellesleg pedig káros az egészségre. Ezért is tárgyalták hangsúlyosan a növényvédőszer-használatot a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) közelmúltban rendezett szakmai napján.
Viszonylag újdonság az európai növényvédelmi jogban, hogy megnyitottak egy listát, melyen olyan élelmiszerek szerepelnek – például ecet, tejsavó, napraforgóolaj, sör –, amelyek felhasználhatók növényvédelmi célokra, vezette fel a témát Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője a szakmai nap kerekasztal-beszélgetésén. A szakember hangsúlyozta, hogy hihetetlenül kiváló hatású anyagok is vannak közöttük, az illóolajok némelyike például alkalmas rovarriasztásra. A biotermesztésben is engedélyezett egyszerű anyagok megtalálhatók a Biokontroll honlapján.
Az EU-ban a szigorodó növényvédőszer-felhasználás miatt technológiai hiányosságok alakultak ki, ezért a gazdák esetenként nem tudták megvédeni a növényi kultúrákat. Az engedélyezett hatóanyagok kivonása és hiánya leginkább a kiskultúrák termesztésekor okoz gondot.
Az a fő cél, hogy ne szükséghelyzeti növényvédőszer-engedélyekkel orvosolják a hiányosságokat, mondta Balázs Viktor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiskultúrás növényvédő szerekkel foglalkozó munkacsoportjának vezetője.
Szükséghelyzeti engedélyek
A Silvestris & Szilas Kft. integrációs tevékenysége több gyógynövényfajból – kamilla, cickafark, muskotályzsálya, francia tárkony, oregánó, lestyán – felöleli a nemesítést, a vetőmag-termelést és a termesztést is. Szigorú elvárás náluk, hogy a növényállományokban egyáltalán ne legyen gyom, miközben kevés a használható gyomirtó szer, mutatott rá az ellentmondásra Oross Dénes, a cég agrárigazgatója is.
József Csilla, a Syngenta regisztrációs vezetője szerint előremutató a tendencia e problémakör esetén, ami a kiskultúrás munkacsoport összefogásának köszönhető.
Novák Róbert, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának gyombiológiai mérnökszakértője elmondta, hogy a hivatalnál is fontosnak tartják, hogy megoldások szülessenek a gyógynövények védelmében is. Tavaly 211 szükséghelyzeti engedélyt adtak ki és 41 készítmény engedélyét terjesztették ki. Idén május elejéig pedig már 160 kultúrára 37 kiterjesztés történt. Az unió próbálja visszaszorítani a szükséghelyzeti engedélyeket, ezzel a tagállamok mozgásterét is csökkenti, ezenkívül a növényvédő szerek újabb növénykultúrákra történő kiterjesztése felé kell haladni. Ezért a Nébihnél ha szükséghelyzeti engedély iránti kérelem érkezik, rendszerint megvizsgálják a kultúrakiterjesztés lehetőségét is. Ha a hatóanyag már nem engedélyezett az uniós listán, akkor csak szükséghelyzeti engedélyt lehet kiadni szigorú feltételekkel, és ezt természetesen alaposan indokolni kell. Ha viszont más országban van engedélye az adott készítménynek, akkor azt érdemes hazánkban is bevezetni, de ezt az engedélyokirat tulajdonosa kérelmezheti.
A felhasználó is kérheti
Felvetődött kérdésként, hogy nagykultúrában engedélyezett hatóanyagot hogyan lehet jóváhagyatni kiskultúrákban. Az engedélytulajdonosok törekvése, hogy az engedélyokirat kiterjesztése megtörténjen, mondta válaszában József Csilla. Konzultálnak a hatósággal, és azután egy viszonylag gyors eljárás során könnyített feltételekkel megoldható a kiterjesztés.
Erre jelenleg is vannak folyamatban eljárások. Mindenkinek az a legjobb, ha nem a mindössze 120 napra és csak szűk termelői körre szóló szükséghelyzeti engedélyt adja ki a hatóság.
A kiterjesztési igényeket jó minél korábban beadni, minél teljesebb dokumentációval, hogy a technológiához igazodva időben tudjon határozatot hozni a Nébih. A készítményeket az engedélyezési eljárás során mindhárom EU-s zónában vizsgálják, és a hatékonyság, biztonság és szelektivitás a vezérelvek, mondta Novák Róbert.
A kapor gyomirtási technológiáját jól megoldották, a muskotályzsályára, oregánóra és francia tárkonyra pedig idén is beállítottak kísérleteket, mondta Oross Dénes. Erre reagálva Novák Róbert elmondta, hogy a felhasználók is beadhatják az igényt a kiterjesztésre, és az integrátor is bekapcsolódhat az engedélyezési eljárásba. Jelenleg cirok, lóbab, facélia, olajtök esetében végeznek ilyen jellegű vizsgálatokat.
A szermaradék megengedhető mennyiségét szintén szabályozzák az Európai Unióban, de ezt több zónában is vizsgálni kell a növényvédő szer forgalmazójának, az engedélytulajdonosnak, hangsúlyozta József Csilla. Gyógynövények esetén a szermaradékkal különösen óvatosnak kell lenni, hiszen az lehet, hogy a friss növényekben határérték alatti, de az elsődleges feldolgozás, a szárítás során a víztartalom csökkenésével koncentrálódnak a növényben.
Azok az egyszerű anyagok, melyek az EU pozitív listáján szerepelnek, engedélyezettek a biotermesztésben. Ám ezekből nem készül formuláció, egyszerűen megvásárolhatók és felhasználhatók növényvédelmi célokra, és nem rendelkeznek növényvédelmi technológiai ajánlással. Ezekből terméket valószínűleg egyetlen cég sem fog készíteni az egyszerű hozzáférhetőségük miatt, így nem lesz, aki konkrét technológiát tesz melléjük, és vállalja a felelősséget a hatékonyságért, tette hozzá József Csilla.
Biológiai készítmények
Az egyik résztvevő elmesélt egy korábbi történetet a növényvédelmi technológiában alkalmazott, élelmiszernek minősülő, tehát külön engedélyeztetés nélkül használható egyszerű anyagról.
Ez azt sugallja, hogy esetenként nincs összhangban az uniós jogszabály és a magyar ellenőrzési gyakorlat, említette a felszólaló.
A pirrolizidin alkaloidok kockázataA pirrolizidin alkaloidok (PA) elkerülése a betakarított gyógynövénytételekben ma is nagy kihívás. Tavaly volt rá példa, hogy a Nébih visszahívott kamillatea-terméket PA-szennyezettség miatt, emlékeztetett Kindlovits Sára, a GYSZT titkára a kerekasztal-beszélgetést követő előadásában. A pirrolizidin alkaloidok növényi eredetű szennyezőanyagok, tehát a terület gyommentesen tartásával lehet ellenük védekezni. Ezek az alkaloidok károsítják az emlősállatok és az ember máját, hosszabb távon pedig rákkeltők. Különösen a gyermekek és a terhes nők veszélyeztetettek. Körülbelül 6000 fajban találhatók meg, főként az fészkesvirágzatúak (Asteraceae), borágófélék (Boraginaceae) és orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozó fajok tartalmazzák. A növények a károsítóik elleni védekezésként termelik. Az egyik legtöbb gondot okozó hazai gyom ebből a szempontból a közönséges aggófű. A gyógynövényes termékek mellett azonban számos esetben PA-szennyezett például a tej, hús, tojás is, ha az állatok PA-t tartalmazó növényeket fogyasztanak, emellett a méz, a saláták és más zöldségek is szennyeződhetnek. A statisztikák szerint a PA-szennyezéssel kapcsolatos élelmiszerbiztonsági riasztások 57%-a fűszerek, aromanövények kapcsán következett be. A PA úgy kerül a szárított gyógynövénybe, hogy a kultúrnövénnyel együtt betakarítják a PA-tartalmú gyomot is. Ha hektáronként csak két-három ilyen gyom bekerül a feldolgozott tételbe, akkor az már kimutatható mértékű PA-tartalmat jelenthet, sőt az a felső határértéket is elérheti. Egyes gyógynövények pedig már eleve tartalmazzák ezeket a nem kívánatos alkaloidokat, ilyen például a sédkender és a martilapu, aminek mértéke tovább nőhet a tételben, ha gyommal is szennyezett, mondta Kindlovits Sára. |
Témaként merült föl még a beszélgetés során, hogy milyen, országok közötti együttműködési lehetőségek vannak az engedélyezések megkönnyítésére. A Nébih munkatársa elmondta, hogy uniós szinten létrejött egy kiskultúrás koordinációs titkárság. E szervezet folyamatosan begyűjti az országoktól a gondjaikat, és ezekre projektet indít. A szerek hatékonysága és szelektivitása többnyire rendben van a vizsgálatok szerint, ám a szermaradvánnyal szokott gond lenni. A vizsgálatokhoz persze forrás is kell, azon általában osztoznak az azokat végző országok.
Többeket érdekelt, hogy az engedélyek kiterjesztése lehetséges-e gyűjtőkultúrák esetén, mert ez megkönnyítené sokak munkáját. Ez azt jelentené, hogy egy adott szer nem egy, hanem több fajra kap engedélyt, vagy például az összes gyógynövényre, a friss fűszernövényekre, esetleg az Apiaceae család mindegyik fajára.
Hollandiában vizsgálatok készültek arról, hogy ha botanikailag más családba tartozik egy növény, akkor az érzékenysége is eltérő lehet. Kultúracsoportok a holland engedélyeknél vannak, de ezek fenntartással kezelendők, véli Novák Róbert.
Szóba került még, hogy a hatóanyag-kivonások várhatóan folytatódnak az Európai Unióban. Rohamosan fejlődik azonban a biológiai készítmények és biostimulátorok kutatása, és mivel ezek alacsony kockázatú anyagcsoportokat képviselnek, remélhetően az engedélyezésük egyszerűbb és gyorsabb lesz. Talán ez lesz a megoldás a gyógynövényeknél is, mondta József Csilla.
