Céljuk, hogy az aknák és más háborús robbanóanyagok eltávolításával a termőföldeket újra biztonsággal művelhessék a kistermelők és a vidéki családok. Ezzel egyúttal támogatják a mezőgazdaságból élők megélhetését, ezzel hozzájárulva az ukrán gazdaság talpra állásához és felszámolva a humanitárius támogatás szükségességét vidéki családok ezreinél.
A programot már elindították Harkiv megyében és ezt követően a Mikolajivi és a Herszoni területeken folytatják.
A FAO 2023 februári gyors kár- és igényfelmérése szerint Ukrajna gabona- és olajosmag-termelése 37%-kal csökkent 2022-ben. A felmérésben résztvevő kistermelők mintegy 90%-a számolt be jövedelmei csökkenéséről a háború következtében, negyedük felhagyott vagy jelentősen visszafogta mezőgazdasági tevékenységét.
„Biztonságossá tenni a földeket és megszabadítani azokat a háborús robbanóanyagoktól jelenti az első lépést az ellenálló és prosperáló ukrán vidéki közösségek felé, akik eddig a háború frontvonalában voltak, elkerülve a hosszú távú függésüket a humanitárius segélytől” – mondta Denise Brown, az ENSZ Ukrajnáért felelős Humanitárius Koordinátora.
„Számos a fronthoz közel élő család és kistermelő nem műveli földjeit, tudván, hogy az veszélyes és az életüket forog kockán, ha az elaknásított területre vagy szennyezett talajba ültetnek” – tette hozzá Pierre Vauthier, a FAO ukrajnai képviseletének vezetője.
„Azonnali lépések nélkül az ukrajnai mezőgazdasági termelés tovább fog zsugorodni, ami közvetlen hatással bírna az élelmezésbiztonságra és a helyiek táplálkozására, és esetlegesen akár az egész kontinensre vagy a globális piacokra is” – figyelmeztetett Matthew Hollingworth, a Világélelmezési Program képviselője és ukrajnai igazgatója.
A három szervezet műholdas technológia segítségével először beazonosítja az aknátlanításban érintett területeket a helyi lakosokkal, önkormányzatokkal és az ukrán Agrár- és Élelmezésügyi Minisztériummal együttműködésben. Ezt követően a szakemberek felmérik és megtisztítják azokat az aknáktól és egyéb háborús robbanóanyagoktól. Harmadik lépésként a FAO és a svájci aknátlanító szervezet vizsgálatoknak vetik majd alá a talajokat esetleges – a felrobbant fegyverek után maradt – szennyeződések után kutatva.
A program támogatója az Ukrajnai Humanitárius Alap – egy az ENSZ, illetve privát támogatók által létrehozott pénzügyi alap. Ám a megvalósításhoz szükséges 100 millió dollárból egyelőre 90 millió hiányzik. Miközben a FAO és a WFP becslése szerint megvalósulása esetén évi 60 millió dollárral kellene kevesebbet költeni a vidéki térségekbe irányuló közvetlen élelmiszersegélyekre.