0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 15.

A méhészet művészete 15. – A méhek muzsikája 2.

A méhészet művészete jóval többről szól, mint pusztán gyakorlati megfigyelésekről, hiszen elmélet és gyakorlat, művészet és tudomány szorosan összefügg, s aligha fejlődhetünk életünkben, ha a részletek szemlélése révén nem törekszünk egységlátásra. Amikor egy-egy méhecskét nézünk, látnunk kell mögötte az egész méhcsaládot.

A méhek társas lények, összetett rendszerben élnek, s az emberiséget ez kezdettől fogva magával ragadta, nem véletlenül. Az ember mint egyén a szuperorganizmusként létező rovarok megértésével – akárcsak a természet bármely részének érzékeny és értő megfigyelésével – valójában mindig saját magát, a teremtésben betöltött helyét szerette volna megérteni.

Amikor az óvodások az előadásunkra készülve, méhecskés jelmezbe öltözve csapatostul bejöttek, maguktól, önkéntelenül elkezdtek zümmögni.

Az ember nagyon szeret utánozni, gyermekeknél főleg kulcsszerepe van a tanulásban az utánzásnak. Ahogy a zümmögő gyerekeket figyeltem, arra gondoltam, hogy vajon milyen visszhangja lehet az emberi zenében a méhek zümmögésének.

Említettem már korábbi írásaimban a nagy jelentőségű angol méhész, CHARLES BUTLER (1571–1647) meghatározó, A feminin monarchia, avagy a méhek története című könyvét. Butler nemcsak méhész, hanem muzsikus is volt, és külön madrigált komponált a méhek énekéből. A Melissomelos, avagy a méhmadrigál című kórusmű a méheknek nem a szokásos zümmögésére reflektál, hanem arra, amikor a méhanya „kvákog” – angolul ezt sípolásnak nevezik –, és a méh­család rajzásra készül. Könyvében Butler kottát is mellékelt a madrigálhoz, így van, hogy még napjainkban is előadják, igazán csodálatos zenemű, volt szerencsém hallani.

A klasszikus és a modern zeneszerzőket is foglalkoztatta a méhek zümmögése.

A legismertebb talán FRANÇOIS SCHUBERT – nem keve­rendő össze a tragikusan fiatalon elhunyt Franz Schuberttel! – német komponista műve, a L’abeille, vagyis A méh című bagatellje.

Ha meghallanák, bi­zo­nyára sokan felis­mernék CHOPIN A méhek című zongoraetűdjét is (Etude No. 14, F Minor, Op. 25, No. 2). Ha valaki fel akarja frissíteni zenei emlékezetét, különösen ARTHUR RUBINSTEIN előadásában javasolnám Chopin művét.

NYIKOLAJ ANDREJEVICS RIMSZKIJ-KORSZAKOV Dongó című művét biztosan mindenki ismeri, ezt YEHUDI MENUHIN és GERALD MOORE előadásában javaslom meghallgatni. Azt azonban már kevesen tudják, hogy ez a mű részlete egy nagyobb operának, méghozzá a PUSKIN születésének századik évfordulójára készült, Mese Szaltán cárról… címűnek, amelynek 1900-ban volt az ősbemutatója. Ebben Rimszkij-Korszakov, Puskin előtt tisztelegve, a költő egy meséjét dolgozta át operává, így pontosan tudjuk, hogy a Dongót Puskin egy verses meséjének részlete ihlette, amelyben a herceget átváltoztatják dongóvá, s így bárhová berepülhet. Magyar fordításban így hangzik ez a versrészlet:

„Icipici lett a herceg.
Kis dongócska, cseppnyi szerzet,
Züm-züm, száll a tengeren,
Hamar a hajón terem,
És leszállva észrevétlen,
Megbúvik egy repedésben.”

(Kormos István fordítása)

A méhek muzsikájában a zümmögés, költészet és zene sokszorosan összeér. Hogy ne csak klasszikus példákat hozzak, ott van GLORIA GAYNOR Honeybee című slágere.

De ide tartozik a „Méhes filmek fesztiválja” című írásomban hivatkozott, A méhek titkos élete című film betétdala is, amit akkor énekelnek, amikor az egyik méhész hölgyet tragikus öngyilkossága után eltemetik:

„Tegyetek kaptárt a síromra,
áradjon belőle rám a méz!
Ha holt leszek, már nem leszek:
csak ennyit kérek tőletek.
A Menny csupa arany és csupa fény,
beborít majd a zümmögés.
Tegyetek kaptárt a síromra,
áradjon belőle ránk a méz!”

(Weiner Sennyey Tibor fordítása)

Érdekességként talán érdemes megemlíteni a BIONI SAMP művésznéven alkotó angol méhészt és elektronikus zenészt, aki különböző egyedi szintetizátorokat és hangszereket fejlesztett, amelyekkel

a méhekkel együtt külön hangokat alkot, és persze rögzítette a méhek különféle zümmögését is, s e hangokból készült egyedi elektronikus zenéjét különböző fesztiválokon, sajátos előadásain mutatja be.

Bioni ezzel is a méhek helyzetére kívánja felhívni a figyelmet, munkásságáról számos tudósítást találhatunk a világhálón. Láthatjuk, hogy a méhek muzsikája nemcsak gyakorlati szempontból érdekes, hanem az emberi zenét is milyen nagy mértékben ihlette, és értékes zenei alkotásokkal gazdagította a zenetörténet során.

A következő esszém témájához vezet, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül ELIOT GOLDENTHAL kortárs amerikai zeneszerző filmzenének írt dalát sem. Goldenthal 2010-ben WILLIAM SHAKESPEARE A vihar című drámájából készült filmhez írt nagyszerű muzsikát – amely egyébként szerintem jobb, mint maga a film –, s amelynek Where the Bee Sucks című dala eredetileg egy rövid részlet a drámából (V. 1.), amelyet Ariel énekel Prosperónak. Magyarul így hangzik:

„Méhvel mézet szürcsölök én!
Kikirics kelyhe fenekén
Halkan meghuzom magam’;
Ha bagoly szól: denevér
Hátán – senki el nem ér –
Szállok oly gyorsan, vigan.
Vigan, vigan életem’ leélem,
Kis virágban, harmatos levélen”

(Szász Károly fordítása)

Különösen érdekes, hogy Goldenthal mennyire jól hozza a szöveg és zene kontrasztjával Shakespeare drámájának hangulatát: egyszerre szomorú, misztikus és szép.

Shakespeare egyébként többször is hivatkozott a méhekre drámáiban, és igen komoly és messzemenő következtetéseket vont le ebből az emberi társadalomra nézvést. Többen feltételezik, hogy a drámaírás mellett maga is méhészkedett.

Lehetséges, de talán az fontosabb, hogy a különböző korszakokon keresztül mit is jelentett a méhek életének kivetítése az emberi társadalomra, vagyis (és pontosabban): a méhek antropomorfizálása, magyarul a méhek „emberi jelleggel való felruházása”. De erről a következő részben fogok írni.

Weiner Sennyey Tibor
költő, író, méhész

 

A cikksorozat korábban megjelent részei:

A méhészet művészete 14. – A méhek muzsikája
A méhészet művészete – Űrméhek?
A méhészet művészete 12 – A méhek és a lélek
A méhészet művészete 11. – Arisztotelész és a méhek megfigyelése 1.
A méhészet művészete – „Elmondani a méheknek”
A méhészet művészete: A varázsló méhész
A méhészet művészete: A méhesház 2.
A méhészet művészete: A méhesház
Az ősmagyar méhészek
A rejtélyes kaptárkövek
Méhes filmek fesztiválja
A nap leányai
Az ősök méhei
A méhek és a költő – Weiner Sennyey Tibor bemutatkozása
 

Forrás: Méhészet