0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 5.

Nemcsak megsülünk, éhen is halunk a klímaváltozás miatt

A kutatók szerint itt az ideje, hogy felébredjünk: az éghajlatváltozás súlyosan fenyegeti az élelmiszer ellátási láncot, és eddig alábecsülték a világ nagy élelmiszertermő vidékein várható terméskiesések kockázatát.

Az élelmiszertermelés a felmelegedést okozó üvegházhatású gázkibocsátás egyik fő forrása, miközben az éghajlatváltozás súlyosan fenyegeti is. Különböző éghajlati és termésmodellek segítségével számolták ki, hogy a világ felmelegedése milyen hatásokkal járhat.

A Nature Communications című folyóiratban közzétett új kutatásban amerikai és német kutatók azt vizsgálták, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő, hogy több jelentős élelmiszertermelő régióban egyszerre csökken a terméshozam.

Ezek az események áremelkedésekhez, élelmezési bizonytalansághoz és akár polgári zavargásokhoz is vezethetnek

– mondta Kai Kornhuber, a Columbia Egyetem és a Német Külkapcsolati Tanács kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

„Az üvegházhatású gázok koncentrációjának növelésével ismeretlen vizekre evezünk, mivel még nehezen tudunk pontos képet alkotni arról, hogy milyen szélsőségekkel kell szembenéznünk” – idézi a Phys.org a kutató AFP-nek tett nyilatkozatát. Arra is rámutatott, hogy eddig az ilyen típusú, egyszerre jelentkező eseményeket túlságosan alábecsültük.

A tanulmány 1960 és 2014 közötti megfigyelési és éghajlati modelladatokat, majd 2045 és 2099 közötti előrejelzéseket vizsgált. A kutatók először a jet stream, vagy futóáramlat – azon a légáramlatok, amelyek a világ számos fontos növénytermesztő régiójának időjárási mintáit irányítják – hatását vizsgálták. Megállapították, hogy

a futóáramlat „erős kanyargása”, nagyobb hullámokban érkezése jelentős hatással van a legfontosabb mezőgazdasági régiókra Észak-Amerikában, Kelet-Európában és Kelet-Ázsiában, akár hét százalékkal is csökkentve a termést.

A kutatók azt is megállapították, hogy ez a jelenség összefüggésbe hozható a múltban egyidejűleg bekövetkezett terméskiesésekkel is.

Ilyen volt például 2010-ben, amikor a futóáramlat ingadozásai Oroszország egyes részein rendkívüli hőséget és Pakisztánban pusztító árvizeket okoztak, és mindkét jelenség terméskieséssel járt – mondta Kornhuber.

Kockázatértékelés

A tanulmány azt is megvizsgálta, hogy a számítógépes modellek mennyire jól értékelik ezeket a kockázatokat, és megállapította, hogy bár jól mutatják a futóáramlat légköri mozgását, alulbecsülik az ebből eredő szélsőségek nagyságát a talaj közelében.

Kornhuber szerint itt az ideje, hogy felébredjünk:

az éghajlatváltozás élelmiszertermelésre gyakorolt hatása sokkal súlyosabb, mint eddig gondoltuk.

Az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbá és intenzívebbé fognak válni, és ezeknek az extrém eseményeknek a kombináció is egyre bonyolultabbak lesznek.

„Fel kell készülnünk az ilyen típusú összetett éghajlati kockázatokra a jövőben, és úgy tűnik, hogy a jelenlegi modellek ezt nem érzékelik” – mondta.

Volker Turk, az emberi jogi ENSZ-főbiztos július elején egy „valóban rémisztő”, disztópikus, éhínséggel és szenvedéssel teli jövőre figyelmeztetett, mivel az éghajlatváltozás okozta szélsőséges éghajlati jelenségek sújtják a termést, az állatállományt és a létfontosságú ökoszisztémákat.

Az ENSZ-nek az élelemhez való jogról tartott vitáján elmondta, hogy már 2021-ben is több mint 828 millió ember éhezett, és az éghajlatváltozás az évszázad közepére 80 millióval növelheti ezt a számot.

Forrás: phys.org