Ausztráliában a tengeri madarak halászhálókat, Észak-Amerikában a halászsasok bálamadzagot, Dél-Amerikában az énekesek cigaretta csikkeket, míg Európában a feketerigók műanyag zacskókat építenek be a fészkekbe – írja a Phys.org.
A kutatók pedig rámutattak, hogy ezek az anyagok akár pozitív hatással is lehetnek az állatokra.
Azonban ezen pozitív hatások ellenére is számos veszélyt hordoznak az antropogén anyagok.
A Philosophical Transactions of the Royal Society B című folyóirat különkiadásában megjelent tanulmányban részletesen foglalkoznak ezzel a problémával. A különszám összeállítását Mark Mainwaring, a Bangori Egyetem Természettudományi Karának globális változásbiológiai előadója szervezte. A kutató a különkiadás segítségével arra mutatott rá, hogy
egy sor különböző taxonhoz tartozó állat fészke – a madaraktól kezdve az emlősökön át egészen a halakig és hüllőkig – lehetőséget ad arra, hogy alkalmazkodjanak az antropogén nyomáshoz.
Ez a nyomás megnyilvánulhat abban, hogy antropogén anyagokat használnak a fészeképítéshez, de akár olyan helyet is biztosíthatnak a szülők és utódaik számára, mely védi őket az egyre forróbb időjárástól a változó klímában.
A mesterséges anyagok azonban kárt tehetnek a madarakban. A fiatal és felnőtt madarak belegabalyodhatnak a bálamadzagokba, ami végzetes is lehet. A tapasztalatlan fiókák pedig összekeverhetik a hulladék darabokat a táplálékkal, és elfogyaszthatják azokat. A színes szemét-darabok pedig a fészekbe építve felkelthetik a ragadozók figyelmét, melyek így könnyen elpusztíthatják a tojásokat vagy a fiókákat. Emiatt is
A kutatás vezető szerzője, Zuzanna Jagiełło, a lengyel Poznani Élettudományi Egyetem munkatársa hozzátette: „Sokféle madárfaj használ fel antropogén anyagokat a fészeképítéshez. Ez aggasztó, mert egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ezek kárt tehetnek a fiókákban, de a felnőtt példányokban is.”
Jagiełło arra is rámutatott, hogy több ilyen tanulmányra van szükség világszerte ahhoz, hogy teljesen feltérképezhessék a probléma mértékét.
A tanulmány másodszerzője, Jim Reynolds, az angliai Birminghami Egyetem Ornitológiai Központjának kutatója szerint „Egy gyorsan urbanizálódó világban, ahol megosztjuk világunkat számtalan állatcsoporttal, nem meglepő, hogy a madarak az általunk eldobott anyagokból építik a fészküket. Azonban még sok mindent meg kell értenünk azzal kapcsolatban, hogy például a műanyagok hogyan hatnak a madarakra, ami pedig izgalmas, mivel
a madarak nagyfokú mobilitásuk és szaporodásbiológiájuk révén a környezeti antropogén szennyezés hatékony biomonitorai lehetnek”
