A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy Magyarország brüsszeli előírásra bevezette a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, amelyben a gyártóknak díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére. A kormány a borászokkal folytatott konzultáció eredményeképpen úgy döntött, hogy a borpiaci helyzetre tekintettel a korábbi termékdíjjal azonos marad a borosüvegek után fizetendő díjtétel mértéke. Hangsúlyozta,
Nagy István kitért arra is, hogy a magyar borászatnak mind erősebb versenyt kell vívnia a fogyasztókért az alkoholos termékek piacán és a külpiacokon is, a nagy, európai bortermelő országokban termelő társaikkal. Ebben a kiélezett küzdelemben történő eredményes helytállás elősegítése érdekében a kormányzat elfogadta azt a szempontot, hogy a környezetvédelmi díjak vonatkozásában se sújtsa őket a versenytársaikénál nagyobb teher.
A döntés figyelemmel van a borászokon túl arra a mintegy 25 ezer szőlőtermelő gazdálkodóra is, akiknek bevétele erősen függ a magyar borászok hazai és exportpiacokon történő eredményességétől, piaci pozíciójának alakulásától
– fejtette ki.
Nagy István kiemelte, a kiterjesztett gyártói felelősségi uniós rendszer általában arra ösztönzi a gyártókat, hogy kevesebb hulladékot képezzenek, több legyen az újrahasznosított termék és csomagolóanyag, illetve környezetbarát anyagokat használjanak, ennek érdekében pedig a „szennyező fizet” elve alapján kell az érintett vállalkozásoknak emelt díjat fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére.
A miniszter leszögezte, a magyar kormányzat kiemelt ágazatként tekint a szőlő-bor ágazatra. Az elmúlt évtizedben komoly erőforrások felhasználása révén történt meg a hazai ültetvényfelületek megújítása, a borászatok technológiai modernizációja és komoly forrásokat különítettek el a magyar bor promóciójára.
– húzta alá az agrártárca vezetője.
