A civil szervezet megalakulása óta több mint 100 millió kiló feleslegessé vált élelmiszert gyűjtött össze gyártóktól és kereskedőktől, hogy azok a hulladéklerakó helyett rászorulók asztalára kerüljenek. Munkájával a természetet is védi a pazarlás környezetromboló hatásaitól.
Negyedével több adomány
Idén eddig 248 ezer rászoruló részesült azokból az élelmiszercsomagokból, amiket a feleslegessé vált, forgalomba már nem kerülő, de fogyasztásra még tökéletesen alkalmas élelmiszerekből állítottak össze. Az egyesület január óta 4,7 millió kiló adománnyal segítette a nélkülözőket, ami 24 százalékos emelkedés a tavalyi év azonos időszakához képest.
Ilyen körülmények között még nagyobb fegyverténynek érezzük, hogy Élelmiszerbank negyedével növelni tudta az adományait” – mondta Nagygyörgy András, az egyesület külső kapcsolatok igazgatója.
A szervezet tizenhárom jóbarát önkéntes kezdeményezéseként jött létre 2005-ben és napjainkra az ország egyik legnagyobb hatású segítő hálózatává vált. A munkát jelenleg is nonprofit alapon, főként önkéntesekre és magánemberek pénzadományaira támaszkodva végzik.
Fokozni kell a tempót
Az országban mindenhol erősen emelkedik az egyszülős családoktól érkező segítségkérések száma. Sokakat az elmúlt másfél év inflációs hullámai sodortak kilátástalan helyzetbe.
Közben 68 gyártó és kereskedő ajánlott fel nagyobb készleteket tartós élelmiszerből, illetve hűtést igénylő frissáruból, amiket az egyesület központi raktárából osztanak ki. Az év első felében százezres nagyságrendben adományoztak horpadt csomagolású zöldségkonzervet, hibás címkéjű instant tésztát. Lekvárból 24, gombából 22 tonnát mentettek. Az ünnepek után több mint 90 ezer csokimikulást gyűjtöttek össze.
A természet is jól jár
Csak kevesen tudják, hogy az élelmiszerpazarlás bolygónk egyik legbrutálisabb környezetkárosító jelensége. Az ENSZ kutatásai szerint a megtermelt, de el nem fogyasztott élelmiszerek felelősek a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok 10 százalékáért. Ha egy étel a hulladéklerakóban végzi, a lebomlásakor metán szabadul fel, ami 25-ször mérgezőbb hatású a széndioxidnál. Ráadásul a kidobással az élelmiszer előállításába és feldolgozásába fektetett erőforrások is kárba vesznek, mint például a termőföld, az öntözővíz, a csomagolóanyagok, az üzemanyag és az emberi munka. Az Élelmiszerbank önkéntesei ezeket a kidobásra ítélt élelmiszereket gyűjtik, amivel nemcsak a rászorulókkal tesznek jót, hanem a környezetet is óvják.
