0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2023. december 1.

Lehetünk-e Európa éléskamrája?

Mi jöhet az orosz-ukrán háború után, és hogyan találhatja meg a helyét a hazai élelmiszergazdaság az új Európában? Mik azok a komparatív előnyök, kik azok a szereplők, és melyek azok a fejlesztési irányok az agráriumban, amiket finanszírozhatónak tekintenek a bankok? Hollósi Dáviddal, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Május elején fejeződött be az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank integrációja, aminek eredményeként létrejött az MBH Bank. Miért jó ez az ügyfeleknek, főként az agrárügyfeleknek, és mikor lesz végre számukra is olcsó hitel? Mi jöhet az orosz-ukrán háború után, és hogyan találhatja meg a helyét a hazai élelmiszergazdaság az új Európában? Mik azok a komparatív előnyök, kik azok a szereplők, és melyek azok a fejlesztési irányok az agráriumban, amiket finanszírozhatónak tekintenek a bankok? Hollósi Dáviddal, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

youtube://v/cuQm2VmlGNA

Mint mondta, túl vannak a jogi fúzión, aminek a keretében először a Budapest Bank, majd a Takarékbank olvadt be az MKB Bankba. Most igyekeznek megmutatni az új MBH Bank brandet az egész országnak, számára pedig különösen fontos, hogy folytatni tudják a Takarékbanknál öt évvel ezelőtt elkezdett tradíciót, hogy önálló üzletágban szolgálják ki az agárügyfeleket. Az MBH agrár- és élelmiszeripari üzletága az egész termékpályát kiszolgálja a szántóföldi növénytermesztőktől és az állattenyésztőktől az őket ellátó ágazatokon keresztül, az agribussinest is beleértve, szinte a kiskereskedelemig.

Az üzletág összesen mintegy negyven Agrárcentrumot működtet az ország teljes területén, amelyekben hozzávetőleg kétszáz olyan banki szakember dolgozik, akik teljes munkaidejükben az agráriummal foglalkoznak.

„Ezzel az egyedülálló modellel szeretnénk Magyarország agrárbankja lenni, és az adatok alátámasztják, hogy már elsők vagyunk ezen a piacon. Nagyon fontos számunkra, hogy nyilván más-más termékkel, de a legkisebb őstermelőtől a legnagyobb integrátorokig és élelmiszeripari feldolgozó, kereskedő vállalatokig kiszolgáljuk ezt az ügyfélkört”

– emelte ki Hollósi Dávid, aki májustól három évig a Magyar Bankszövetség agrármunkacsoportjának elnöki tisztét is ellátja.

Mint mondta, kellően fiatalnak érzi magát ahhoz, hogy forradalmi változásokhoz járuljon hozzá ezen a területen. Húsz éve végzett a Kaposvári Egyetemen gazdasági agrármérnökként, és már a diplomadolgozatát is a banki agrárfinanszírozásról írta. Úgy véli, azóta nagyon sokat léptünk előre, a bankok egy része specializálódott, jelenleg 90 százalékban négy pénzintézet látja el az ágazat finanszírozását. A bankszövetség agrármunkacsoportjának választott vezetőjeként azonban azt a célt tűzte maga elé, hogy a jelenleginél rugalmasabbá és könnyebbé váljon az ágazat hozzáférése a forrásokhoz. „A vidékről gyakran megfeledkezünk a nagyvárosokban, pedig Magyarország agrár- és élelmiszeripari ország. Megítélés tekintetében egyenrangúvá kell tenni az ágazatot a többi iparággal.”

A másik szakmai vállalása az eddigieknél hatékonyabban közvetíteni a banki gondolkodást az ügyfelek felé. Ha ugyanis jobban megismerik egymás gondolkodását, könnyebbé fog válni a finanszírozási feltételek megteremtése, több pénz lehet kihelyezni, ami elősegíti az ágazat fejlődését.

Mikor lesz végre olcsó hitel? Véleménye szerint az MNB elindult a kamatvágás útján, de a folyamat kifutása kérdéses. Úgy véli, valamikor 2024 folyamán lehet majd elérni egy olyan kamatszintet, amivel rugalmasabbá válhat a finanszírozás. „Ökölszabályként” ennek egyszámjegyűnek kell lennie. Hozzátette, hogy az infláció leszorítása mindenek felett álló gazdasági célkitűzés, általánosan elemi érdekünk. Ugyanakkor nem szabad említés nélkül hagyni a támogatott hiteltermékeket és azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek a kkv-k fenntartására irányulnak. Az Agrár Széchenyi Program folyamatosan rendelkezésre áll, és a második félévre újabb államilag támogatott termék várható. A bankszövetség mindent megtesz az aszályhitel meghosszabbítása érdekében, a nagyobb vállalkozások számára pedig második félévben várhatóan új lehetőségeket kínál majd a Baross-program, valamint az EXIM is.

Az elmúlt években kibontakozó válság szerinte arra is rávilágított, menyire sérülékeny a mezőgazdaságunk, amely 70 százalékban fosszilis energiára és 90 százalékban külföldi inputanyagokra épül. „A következő időszakban azon kellene gondolkodni, hogyan tudunk változtatni ezen, mert krízisek mindig jönnek. Ellenállóbbá kell tenni az agráriumot.”

Kiemelte azt is, hogy hatalmas hullámokat vet az ukrán gabona kérdése, de el kell fogadni, hogy nem zárkózhatunk be, versenyezni pedig csak minőségben tudunk.

A háború kimenetelét nehéz megjósolni, de közben formálódni látszik egy ukrán-lengyel-román mezőgazdasági tengely, amit erősíthet, hogy az állattenyésztés kezd kiszorulni Nyugat-Európából. A következő 5-10 év a magyar állattenyésztés felívelő időszakává válhat, és lehetünk Európa éléskamrája, de egyedül nem fog menni. A hazai szántóterület ugyanis mindössze 2,7, az élelmiszer- gazdaságunk pedig csak 2 százaléka az EU-énak. Ha viszont egy nagyobb gazdasági egység része vagyunk, és nemcsak alapanyag-előállítóként, hanem képesek leszünk az élelmiszeripart is bekapcsolni a termékpályába, akkor jóval sikeresebbek lehetünk. Ez persze, koncentrációval fog járni.

Mindez a komparatív előnyeink mentén lehetséges, amilyen például a napraforgó- és a kukoricatermesztés. A területi adottságainknak és kulturális hagyományainknak köszönhetően gyorsabban be tudjuk fogadni a nyugat-európai gondolkodást, ami lehetővé teszi számunkra, hogy annak a felső szegmensnek állítsunk elő élelmiszert, amelyre Ukrajna és Lengyelország nem feltétlenül nyitott.

A tömegtermelésben „minden forintért le kell hajolni”, minden a költséghatékonyságról, az exportpiacok megtartásáról, a termelés hatékonyságáról és biztonságáról szól, de a fogyasztók felső harmada meg tudja fizetni a magasabb hozzáadott értékkel bíró, minőségi, fenntartható és egészséges élelmiszereket is, amelyeknek az előállításához jók az adottságaink.

Három-négy nagyon versenyképessé tehető ágazatunk van. A brojler, a tej, a pulyka és a víziszárnyas mellett a termálvízre alapozott üvegházi zöldség- és gyümölcstermelésnek is nyitottak és jók a piacai. Ráadásul olyan alágazat, amiben nem érvényesülnek a klímaváltozás negatív hatásai, és egész évben működik. Ha valaki folyamatosan nagy mennyiségben és jó minőségben képes termelni, az előtt a német és holland piacok is megnyílnak.

„Finanszírozási szempontból minden ágazatban vannak sikeres üzleti modellek, amelyek hosszú távon tudnak teljesíteni. Aki azonban nincs tisztában a nyugati-keleti hatásokkal, és a fejét a homokba dugva akar fejleszteni, annak nem fogunk tudni segíteni. A takarékszövetkezeti hagyományok miatt szinte utolsó bankként állunk helyt a kistermelőknél, de muszáj növekedni és hatékonyabbá válni, mert az életképesség határa felfelé tolódik. Pár éve még 2-300 hektárból jól meg tudott élni és fejlődni egy család, de mára kezd duplázódni ez a méret. Az utóbbi 10-12 évben 40-45 százalékkal csökkent az állattenyésztők száma. A munkaerő mindenhol probléma. A gépesítésben van a fejlődés, és nemcsak az erőgépekben, hanem például az automata trágyalehúzókban és a fejőrobotokban. Ezeknek azonban a használata is komoly elméleti és gyakorlati kihívást jelent. Az elmúlt három év arra is rávilágított, hogy az energiafüggőségünket alternatív és megújuló energiaforrások bevonásával lehet enyhíteni. Ez olyan befektetési irány, amit támogatnak a bankok, hiszen csökkenti az ügyfelek működési kockázatait és növeli a jövedelemtermelő képességüket.”

Forrás: magyarmezogazdasag.hu