0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 5.

Zöldtető: átgondoltabb jogszabályi hátteret szeretne a szakma

A zöldfelület-gazdálkodási rendeletek hiányosságait elemezte Bellavics László zöldtetőszakértő egy korábbi szakmai találkozón. Úgy véli, hogy a hazai zöldtetőépítés alapvető gondja a kidolgozatlan, nem megfelelő rendeleti háttér.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet, közismert nevén az OTÉK szabályozza, hogy adott beépítésen milyen típusú zöldtetőt kell megvalósítani, de hiányzik belőle az átfogó városökológiai gondolkodás, a fenntartható fejlődés szempontjainak számbavétele, és mellőzi a zöldtetők kötelező fenntartására vonatkozó előírásokat is.

A zöldfelület- gazdálkodási rendeletek hiányosságai között tett említést Bellavics László arról is, hogy

az OTÉK nem határozza meg a későbbi fenntartás követelményeit, nem kötelez a zöldfelület ápolására, ellenőrzésére és számontartására.

Hazánkban a rendszerváltásig létezett átfogó, központi zöldfelület-szabályozás, a hatáskör ma az önkormányzatok kezében van. A hosszú távú közösségi érdekekkel szemben leginkább a rövid távú tulajdonosi és ingatlanfejlesztői érdekek a meghatározók, véli a szakember a gyakorlati tapasztalatai alapján. Amennyiben a törvényalkotók a fenntarthatóság szempontjából elemezték volna a városlakókat érő legnagyobb környezeti kihívásokat, és azok enyhítésének módjait, úgy másként ítélték volna meg a zöldtetők jelentőségét, hangzott el, hiszen napjainkban a nagyvárosok legfőbb gondjai közé sorolható a belvárosi hőszigeteffektus, a levegő egészségügyi küszöböt meghaladó porszennyezettsége és az alulméretezett, elavult csatornahálózat, amely nem bírja befogadni a hirtelen lezúduló zivatarok csapadékát.

A szakember szerint érdemes lenne az önkormányzatok hatáskörét egységesíteni a zöldfelület-gazdálkodásban, hogy a rövid távú gazdaságossági érdekek ne veszélyeztethessék a fenntartható fejlődés kritériumait, és ne írhassák felül a közösségi érdeket.

Ezenkívül azt is javasolta, hogy az OTÉK-ban dolgozzák át a zöldfelület beszámíthatóságát is.

Bellavics László bevezetné a közhasznú zöldfelület fogalmát, ami a használat módjától függetlenül az összes olyan zöldfelületet jelentené, amely a biológiai aktivitásérték megőrzésére hivatott, és alapvető célja a beépített terület ökológiai egyensúlyának visszaállítása. A zöldfelületi minimumtól függetlenül minden lapos tetős beruházásnál kötelezővé tenné extenzív zöldtető létrehozását az épület legfelső szintjén.

A telekre előírt legkisebb zöldfelületet az OTÉK érvényben lévő szabályzata alapján csak termett talajon létesített kerttel, illetve intenzív zöldtetővel lehetne biztosítani.

Kibővítené az önkormányzatok hatáskörét a zöldfelületek átadását követő évekre vonatkozóan a használatkori állapot felmérésének, ellenőrzésének jogkörével. Amilyen mértékben, százalékban eltér a kert állapota az irányadó minőségtől, annak függvényében közhasznúság elleni vétség címén zöldbírságot szabhatna ki az önkormányzat, az ily módon befolyó pénzt pedig kizárólag az adott település zöldfelületeinek javítására költhetnék.

Forrás: Kertészet és Szőlészet