Balatonakaliban évekkel ezelőtt már működött egy kis piac néhány standdal, az árusok elsősorban a saját terményeiket árulták. Ez a kis piac viszonylag gyorsan megszűnt, de folyamatosan érződött, hogy igény lenne rá.
Beszélgetések alkalmával többször felmerült a kérdés, hogy miért nincs a településen egy olyan árusítóhely, amely nemcsak egyszerűen a piac funkcióját tölti be, hanem egyben egyfajta közösségi teret is alkot. Hiszen tudjuk, hogy vásárlás közben az emberek találkoznak ismerőseikkel, megállnak beszélgetni, s ez egy jó dolog – fogalmazott Hokker Xénia. – Mivel magam is kézműveskedem, a férjemmel úgy gondoltuk, hogy belevágunk a piac szervezésébe.
Úgy gondoljuk, hogy a hét utolsó napja jó választás volt, hiszen jobban ráérnek az árusok, s a lakóknak, vendégeknek is kényelmes ez az időpont. A piac létjogosultsága az elmúlt közel másfél esztendő tapasztalatai alapján beigazolódott.
Hokker Xénia elmondta, törekedtek arra, s ez ma is így van, hogy egyféle terméket csak egy árus kínáljon. Arra pedig, hogy a minőség jelenjen meg a piacon, kiemelten figyelnek.
– Lekvárok, mézek, savanyúságok, szörpök, füstölt húsok, töltelékáruk, rétesek, péksütemények, zöldségek és gyümölcsök szerepelnek a kínálatban, de mindemellett kürtőskalácsot is lehet vásárolni, továbbá megjelennek az árusoknál a különböző ajándéktárgyak is, textíliák, s egyéb kézműves termékek. Különlegesség az arcfestés, amit én kínálok.
Az árusok között kevés a helyi, a többségük inkább környékbeli, de például a távolabbi Tolna vármegyéből és Budapestről is érkeztek helyi termékekkel foglalkozó vállalkozások.
– Szem előtt tartjuk, hogy egy-egy terméket egy árus kínáljon, így kizárjuk a konkurenciát, ezáltal az ezzel járó esetleges problémákat is. Elmondhatom, hogy a piac hangulata családias, ez jellemző mind az árusok közti viszonyra, mind pedig a vásárlókkal való kapcsolatokra. Annak ellenére, hogy sok az átutazó, aki bejön a piacra, rengeteg a visszatérő vevő, és itt nem csupán a helyi és a környékbeli lakosokra gondolok. Aki megismerte a kínálatot, megkóstolta az élelmiszereket, az szinte biztosan visszatér, hogy újra vásároljon.
– Nyilván más kérdés a nyaralóvendégek helyzete. Kétségtelen, hogy a balatoni idegenforgalomhoz ma már hozzátartozik a termelői piac, melynek lényege, hogy kézműves termékeket kínáljanak. Ha másféléről lenne szó, az emberek nem érkeznének ekkora számban.
A kirándulók, a fürdőzni indulók sorban haladnak át a településen. Látják a kínálatot, s nem utolsó sorban a kulturált körülmények között zajló piacot, ezért megállnak, körülnéznek, és vásárolnak. A szezonra megérkeznek a magyar és külföldi ingatlantulajdonosok is. Ők szintén erősítik a vásárlói közösséget.
– Egy-egy vasárnapi forgalom egyébként változó, előfordul, hogy viszonylag kevesen vannak, máskor pedig hosszú sorok állnak a standok előtt. Úgy gondolom, hogy ez így van rendjén. Nagyon jó és hasznos dolog, hogy van fedett része is a piacnak, így nem vagyunk kitéve az időjárás viszontagságainak.
Hokker Xénia azt mondja,
törekvésük központjában minden tekintetben a minőség áll, csak így lehet eladni az árukat, fenntartani a piacot, annak működését. Mindehhez természetesen kellenek a termelők is, mégpedig olyanok, akik a legjobb portékákat kínálják.
– A lényeg, hogy a vásárlók tudják, a termelői piacon friss és megbízható árut szerezhetnek be. Ennek érdekében népszerűsítjük a létesítményt és annak folyamatosan megújuló kínálatát. Már megtapasztalhattuk, hogy sok embert csábítanak a helyi termékek. Szerencsére – az anyagi lehetőségeik függvényében – egyre többen gondolkodnak úgy, hogy azok egészségesek, ráadásul a származási helyük is ismert.
– Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy ezek a termékek drágábbak, pontosan az előbb említettek miatt. Ezért vannak olyanok, akik inkább bemennek a multikhoz, hogy megvegyék olcsóbban a zöldségeket, gyümölcsöket, s minden mást, amit a háztartásukban használnak. Tény, hogy olcsóbban megkapják őket, de minőségben nem tudnak versenybe szállni a helyi termékekkel. Vannak, persze akik itt is, ott is vásárolnak, a reményeink szerint azonban egyre többen lesznek, akik a helyi piacon találják meg és szerzik be azt, amire szükségük van.
Egy piacban pedig éppen az a jó, hogy mindkét kategóriában tud széleskörű kínálatot nyújtani.
Akármennyire is jól működik, népszerű, és keresett egy piac, a reklámra, a hírverésre, és a „pluszokra” mindenképpen szüksége van, vallja a vezető.
– Fontos, hogy mindig kitaláljunk valami újat, ami a termékek mellett további vonzerőt jelent. Rendszeresen hirdetünk meg tematikus rendezvényeket. Ezeket a programokat szeretik az emberek, szívesen vesznek részt rajtuk. Gondolok itt például a gyermekfoglalkozásokra, melyek lekötik a legkisebbek figyelmét, míg a szüleik körülnéznek, vásárolnak a piacon. Ma már egy piacon nem elég kirakodni, és a termékeket kínálni, szükség van minden olyan dologra, ami plusz vonzerőt jelent. Próbálunk erre koncentrálva dolgozni, szervezni.
A Balatonakali Kézműves Termelői Piacot az eddigi tapasztalatok alapján, a lehetőségekhez mérten próbálják fejleszteni a jövőben.
A minőséget tartva az a fő cél, hogy szélesítsük a kínálatot, és ezáltal a jövőben minél többfajta termék kerüljön a vásárlók elé. Úgy gondolom, mindenki számára hasznos a helyi termelői piac működése, nem csak az árusok és a vásárlók, hanem a település számára is. A kínálat, a vásárlási lehetőség mellett ugyanis programokat nyújt, s egyfajta turisztikai vonzerőt is jelent. A Balatonnál ráadásul mindez különösen fontos, hiszen nemcsak a szezonban, hanem előtte és utána is életet ad a településnek – tette hozzá Hokker Xénia.