A hazai és hazánkban forgalmazásra jogosult külföldi kistermelők (Duna mente régió) termékeinek népszerűsítése, a fiatalok szakmai érdeklődésének elősegítése a verseny célja, ahol arany, ezüst és bronz minősítést kaphatnak a nevezők, ami a védjegyes termékké válás első állomása lehet.
Kikötés az is, hogy a termék nem tartalmazhat a kistermelői rendeletben tiltott összetevőt, illetve kapszaicin-kivonatot, mesterséges ízfokozót, mesterséges színezéket.
A magyar kistermelők fantáziáját már a nevezési kategóriák is tükrözik: szörp, szirup, lekvár, dzsem, zselé, méz (alapméz, krémméz, ízesített méz), fűszerek (saját termesztésű fűszerkeverékek), savanyúságok (csípős, édes, csilis, mindenféle), szószok, krémek (nem csípős termékek), csilis termékek (minden, ami csípős: lekvártól az extra csípősig, kivéve savanyúság), gyümölcslevek, zöldséglevek, gyümölcskészítmények (pl birsalmasajt, gyümölcssajt), sajtok, tejtermékek és füstölt áru, kistermelői húskészítmények, saját készítésű házi tészta.
Egyedül a száraztésztákat főzik meg, ez esetben beküldhetik a versenyzők, hány percig kell az adott tésztát főzni. (Meg persze a hűtést igénylő áruknál is fontos a tárolási hőmérséklet.)
Az értékelés során egy zsűritagnál (volt belőlük 10) összesen 100 pontot érhettek el a versenyzők: legfeljebb 20-20 pont járt az ízért, illatért, textúráért, színért, illetve összbenyomásért/harmóniáért. A színvonalról a verseny közösségi oldalán a következőket írták: „Szuper termékek érkeztek fantasztikus termelők által. Sosem volt ilyen sok arany minősítésű termék. Egyébként a 99 termékből idén 29 arany, 44 ezüst, 20 bronz minősítésű lett.”
Úgy néz ki, hogy Orosháza erős a kistermelői sajtokban, hisz a maximum 1000 pontból dr. Székely Nóra Klára (Pipitér Sajtműhely) Orosházi tekergő parenyica sajtja 974 pontot ért el, míg a szintén orosházi Szilágyi Szabina (Bociország Sajtműhely) Tökmagos sajtja 968 pontot kapott. Az összesített dobogó harmadik fokán 958 ponttal Zsíros Tünde (Esbana homoktövis) csilis-szilvás chutney-ja végzett.
A minőséget meg a nehéz munkát pedig a zsűritagok FB-bejegyzései is mutatják:
Boldog Kukta, vagyis Tóth-Nacsa Ágnes gasztroblogger május 13-án ezt írta: „Ma délelőtt óta egy igazi ízutazáson veszünk részt hazai kistermelők és a Magyar Ízek Versenye – MÍV jóvoltából.
Kóstolunk, pontozunk, véleményt formálunk olyan kézműves portékákról, melyek szívvel-lélekkel készültek. De egy-egy üveg tartalma sokkal több annál, mint pusztán egy lekvár vagy egy sajt. Kemény munka, megannyi próbálkozás, alapos törődés, sok-sok izzadság, megkérgesedett kéz visz el egészen a célig!”
Nem gondoltam, hogy itt tartunk…Az egyik kedves vásárlóm hívott fel néhány nappal a nevezési határidő lejárta előtt azzal, hogy nevezzek, hiszen óriási lehetőség, veszítenivalóm pedig nincs vele. Először furcsának találtam a Jelenleg tizennégyféle ízesítésű sajtunk van, így nehéz volt a választás.
Munkám során figyelek a vásárlók visszajelzéseire. Nemrégiben például készítettem egy fogyasztói kérdőívet, melyben arra is kitértem, melyik a válaszadók között a legkedveltebb sajtunk: a többségük a natúr és a füstölt-natúr sajt mellett tette le a voksát, ám ezeket, úgymond, „túl egyszerűnek” gondoltam a versenybe való nevezéshez. Így tovább elemeztem a vevőinktől hallottakat, illetve elgondolkodtam, ha nekem kellene kiválasztani a legjobbakat, melyikekre esne a választásom. A korábban vitaminosként hirdetett, majd Szabina kedvencévé keresztelt sajtunk természetesen a kedvencem. Aki elolvassa a hozzávalók sorát – kaliforniai paprika, lilahagyma, fokhagyma, darált csípős paprika, kapor és petrezselyem –, elsőre ódzkodik tőle. Ám, akiket sikerült rábeszélnem, hogy kipróbálják, pozitívan vélekedtek róla, és már nem csupán az én személyes kedvencem. Így hát nem is volt kérdés, hogy egyiknek a Szabina kedvencét neveztem. Szerettem volna két sajtot versenyeztetni, így elgondolkodtam, mi lehetne a másik, amely talán méltó a MÍV-hez. Mindenképp füstölt sajtra gondoltam, mert sokan kedvelik a füstölt ízt. De mint már korábban említettem, a füstölt-natúr sajtot „túlságosan egyszerűnek” véltem, éppen ezért a füstölt-tökmagos sajtra esett a választásom. A sajtmintákat és az egész sajtokat a nevezési határidő előtti napon összekészítettük, és útnak indult a csomag – egy kedves orosházi kistermelő, Vincze Attila vitte azt el. Mikor elindult, azt gondoltam, legalább egy bronz minősítés annyira jó lenne, elvégre sokan szeretik a sajtunkat, dicsérik, és biztatnak bennünket, hogy minőségiek az előállított termékeink. Izgatottan vártuk az eredményhirdetést, amely a Magyar Ízek Versenyének Facebook- oldalán élőben zajlott. A közvetítés hatodik percében elhangzott a nevem: először a „Szabina kedvencét” említették ezüst minősítésben, majd jött a tökmagos sajtunk arany minősítése. Az eredményeket felolvasó úr a következőképp fogalmazott: „[…] ez a tökmagos sajt, ez mese volt”. Látni azt, mint vélekedik egy idegen a sajtunkról, és tudni a mögöttünk levő néhány évet – mialatt a tejes borjúk tehénné cseperedtek, megépült a sajtműhely –, felbecsülhetetlen érzés. Négy évvel ezelőtt mindössze két üszőm – Lili és Bambi – tulajdonosa és egy sajtműhelyről álmodozó kezdő állattartó voltam.
Ma pedig a két díjazott termékemmel a verseny, és így az ország |