0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Mi történik a testünkkel, amikor diétázunk?

Sokan döntenek a diéta mellett, vagy éppen előírják az egészség érdekében. Van, aki többször is nekifut . Mielőtt hozzá kezdenénk, érdemes pontosan tudni, mi történik a szervezetünkkel, és mire van szüksége, hogy tartós eredményt érjünk el.

A szervezet már akkor elkezd reagálni az étrendi változtatásokra, amikor azok megkezdődnek. Ez előnyös lehet, mert a diéta végül csökkentheti az elhízás, a cukorbetegség és a szívbetegségek kockázatát, valamint javíthatja az ember általános közérzetét.

Fontos tudni, hogy a szénhidrátok fogyasztása megemeli a vércukorszintet, de ennek az emelkedésnek a mértéke az élelmiszer glikémiás indexétől függ.

A glikémiás index egy 1-től 100-ig terjedő pontszámon alapuló rangsorolási rendszer, amely meghatározza egy élelmiszer vércukorszintre gyakorolt hatását.

A magas glikémiás indexű élelmiszerek gyorsan lebomlanak, ami a vércukorszint hirtelen emelkedéséhez, majd hirtelen csökkenéséhez vezet. A vércukorszint éles ingadozása növelheti a cukorbetegség, az elhízás és a szívbetegségek kockázatát.

Ebből következik, hogy az olyan magas glikémiás indexű élelmiszerek, mint az édességek, a cukros üdítőitalok, a fehér kenyér és péksütemények kerülése csökkentheti ezeket a kockázatokat.

Az egyenletes vércukorszint biztosítása az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek választásával fenntartja a szervezet energiaszintjét. A vércukorszint hirtelen megugrása és az azt követő hirtelen csökkenés elkerülhető, és az energiaszint fenntartható. Az egyenletes vércukorszint azért is előnyös lehet, mert a vércukorszint csökkenése, ami a kiugrás után gyakori, megzavarhatja a koncentrációs és tanulási képességet.

Alacsony a GI értéke például a  rozslisztnek, és az ebből készült kenyérnek, mindössze 34, a 100-as skálából. De jó választás az árpaliszt, és a búza vagy zabkorpa  is. Jöhet a bulgur is, a 48-es GI értékkel, és bátran lehet választani a hüvelyek közül vörös-vagy fehér babot, csicseri vagy sárgaborsót, ezek szintén 50 alatti értékűek. A zöldségek fogyasztása a legajánlottabb, egyedül a krumplival kell óvatosan bánni. A gyümölcsöket sem kell kerülni, sőt! Közülük a banánnak és a mangónak a legmagasabb a GI-je, de azok is alig haladják meg az 50-es értéket.

Ellentmondásnak tűnik, hogy a súlyos kalóriakorlátozás inkább akadályozza, mint segíti a fogyást, de mégsem az. ugyanis ilyenkor a szervezet megakadályozza a hatékony zsírégetést.

Védekezési mechanizmusként úgy viselkedik, mintha éhezne, és a rendelkezésére álló energiát rendkívül hatékonyan használja fel. Elkezdi védeni a zsírraktárakat, és helyette az izomból és a sovány szövetekből nyeri az energiát. Ez izomveszteséget és ezáltal alacsonyabb anyagcserét eredményez, így kevesebb kalóriára van szükség. Ez az alacsonyabb anyagcsere viszont lassítja a fogyást.

Mindig hangsúlyozzák, hogy diéta alatt nagyon fontos a mozgás, sportolás, enélkül ugyanis nem érhetünk el  igazi eredményt, mert az anyagcserét befolyásolja az izomtömeg mértéke.

A nagyobb izomtömeggel rendelkezők anyagcseréje gyorsabb. Az izomzat sokkal több kalóriát éget el, mint a zsír, ezért az izomvesztés csökkenti az anyagcserét és az elégetett kalóriák számát.

Az izomtömeg növelésében különösen hatékonyak az erőfejlesztő gyakorlatok. Minden egyes plusz kiló izomra, amit az ember kifejleszt, a szervezet naponta körülbelül 50 kalóriával többet éget el. A szakértők általában azt javasolják, hogy a kalóriabevitelt soha ne korlátozzuk napi 1000-1200 kalóriánál kevesebbre. Inkább legyünk türelmesek és mozogjunk sokat a sikeres és tartós eredmény érdekében.

Forrás: news-medical.net