0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 1.

A bizalom és a barátság jól kamatozik

A közös gyökerekre, hagyományokra és kultúrára épülő bizalom és barátság olyan érték, amit nem szabad veszendőben hagyni. A határokon túl élő magyarok iránti felelősségvállalás olyan gazdasági lehetőségeket is hordoz, amelyeket még nem használunk ki eléggé.

Egyebek mellett erről beszélt Nagy István agrárminiszter a X. Kárpát-Haza Kulturális és Gazdasági Konferencián Jászberényben. A tanácskozás célja, hogy segítse a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő magyar gazdasági és kulturális szervezetek egymásra találását és együttműködését. Az idei rendezvényre Gyimesből, Székelyföldről, Délvidékről, Beregszászról és Kárpátaljáról is érkeztek résztvevők.

A mintegy tíz éve indult kezdeményezést a Kárpát-Haza Klub civil szervezet koordinálja és az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége is támogatja.

Egyedülálló vállalkozás, hiszen a kultúra, a gazdaság és a nemzettudat összehangolása a célja – húzta alá Nagy István, aki szerint

nincs máshol olyan, hogy órákra és száz kilométerekre az országhatártól a „Jó napot!”-ra „Isten hozta!”-val feleljenek. De még a mai napig sem sikerült igazán kiaknázni azt a barátságot és bizalmat, ami egyébként minden sikeres vállalkozás alapja.

Pedig az eltérő üzleti lehetőségeket és adottságokat nagyon jól össze lehetne hangolni, ráadásul az anyanyelvünkön. „Fáj a szíve” – fogalmazott a tárcavezető -, hogy olaszok kereskednek a székelyföldi erdők kurrens termékeivel – gombákkal, gyógynövényekkel, bogyós gyümölcsökkel. De ha már erről lemaradtunk, tűzzünk ki célokat: érdemes üzleti kapcsolatokat építeni a minőségi, egyedi, nálunk is keresett termékekre.

Büszke a falugazdász-hálózat határokon túli kiterjesztésére, hiszen az ott élő magyar identitású lakosság mintegy 70 százaléka vidéki környezetben él, és jelentős részben kötődik a mezőgazdasághoz. Fontos kihasználni a földben rejlő gazdasági potenciált, hogy a következő generációknak is nívós megélhetést biztosítson, hiszen a nemzeti kultúránk a mezőgazdaságban gyökerezik.

Ezeknek a gyökereknek az ápolásában pedig a mezőgazdaságban, agráriumban tevékenykedőknek nagyobb is felelőssége. A gazdaság eszközeivel kell megőrizni a kulturális értékeket és a kultúra eszközeivel erősíteni a gazdaságot. Hogy az agráriumra mindig lehet számítani, azt bizonyítják az utóbbi évek nehézségei, hiszen a COVID, az aszály, a háború, az energiaválság és az uniós szankciók ellenére is biztosította az ország élelmiszerellátását. Nagy István aláhúzta: az egyik legfontosabb személyes célkitűzése, hogy növekedjen az ágazat társadalmi megbecsülése.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara határon átívelő kapcsolatairól tartott előadást Luzsi József, a NAK országos alelnöke. Mint mondta, a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) a gazdaegyüttműködés élénkítésének és intézményesítésének céljával alakult meg a MAGOSZ tagszervezete, az Orosházi Gazdakör ötlete alapján, amely hosszú ideje ápolt kapcsolatokat külhoni magyar gazdaszervezetekkel a magyar-szerb-román hármashatár régiójában. A hivatalosan 2013 májusában megalakult KEF-nek jelenleg több mint 20 húsz kárpát-medencei szervezet a tagja.

Az elmúlt tíz év során mind a gazdasági együttműködések, mind a baráti kapcsolatok sokat erősödtek, szakmai kiállításokra, tanulmányutakra került sor, az új támogatási ciklusban pedig pályázati lehetőség is rendelkezésre fog állni ezek további élénkítéséhez.

„Ez egy olyan összefogás, amelyre minden magyar gazdatárs támaszkodhat”

– hangsúlyozta a kamarai vezető.

A KEF az üzleti kapcsolatok segítése mellett az ágazati információ könnyebb áramlásához és az ágazati szereplők nemzetközi érdekképviseletéhez is hozzájárul. Segít olyan „közös nevezők” kialakításában, amiket az uniós szintű döntéshozatalba is be lehet csatornázni a visegrádi együttműködés, illetve a gazdák nemzetközi érdekképviseleti szervén, a Copa Cogecan keresztül.

Hogy milyen fontos az EU-n belüli szövetségesek megtalálása, arra példaként az ukrán gabona kérdését említette Luzsi József. Mint mondta, a V4 agrárkamarák szoros együttműködésének is komoly szerepe volt abban, hogy sikerült elérni a szeptember 15-ig tartó moratóriumot, aminek információi szerint folytatása is lesz.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu