„A tudományos irodalom szerint a keresztesvirágú zöldségek, mint a kelkáposzta vagy a brokkoli, egészségesek” – idézte a MedicalXPress Thomas, T. Y. Wangot, a projektet vezető kutatót. Ezeknek a zöldségeknek a mikro változatait pedig különösen egészségesnek tartják. Kisebbek, mint a bébi változatok, de öregebbek, mint a csírák: általában az ültetés után néhány héttel takarítják be a mikrozöldeket, és
nagy előnyük, hogy akár egy ablakpárkányon is nevelhetők.
„Amikor elkezdtük a kutatást, nem sokat tudtunk a mikrozöldek tápanyagtartalmáról vagy a biológiai hatásukról, ezért gondoltuk úgy, hogy ideje megvizsgálni őket” – mondta Wang, aki USA Mezőgazdasági Minisztériuma alá tartozó (USDA) Agrárkutatási Szolgálat (Agricultural Research Service, ARS) tudósa. A munkában a szolgálat dolgozói mellett a Marylandi Egyetem szakértői is részt vettek.
Kicsi a zöldség, de…
A tudósok először a vörös káposztát vizsgálták meg. Arra jutottak, hogy
azonban a káposzta tápanyagprofilja az idő múlásával jelentősen változott: a mikrozöld állapotban jóval többet tartalmazott glükozinolátokból, valamint nitrogén- és kéntartalmú vegyületekből – ez olyan anyagok, melyek védenek a ráktól, mondta Wang.
Ezután a kelbimbó került a figyelem középpontjába. „Azon gondolkodtunk, hogy vajon a kel mikrozöld esetében mások-e a bioaktív összetevők, mint a kifejlett kelben” – magyarázta Wang, „és azt találtuk, hogy a tápanyagösszetétel nagyon is különbözik.” Például a fiatal növény esetében ötszörös volt a glükozinolátok mennyisége. Ezzel megegyező módon
Wang csapata számos más keresztesvirágú zöldségféle esetében kimutatta, hogy a mikrozöld változatban jóval több tápanyag található, mint a kifejlett példányokban.
A tápanyagtartalom mellett a biológiai hatásaikat is vizsgálták a különböző korú zöldségnövényeknek. Arra jutottak, hogy mind a fiatal, mind a kifejlett kel hatékonyan gátolja a zsírlerakódást azoknál az egereknél, melyeket magas zsírtartalmú táplálékkal etettek. Azonban további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy az embereknél is kimutatható legyen ez a pozitív hatás.
Wang véleménye szerint a testsúlyra gyakorolt hatás az egerek esetében azzal magyarázható, hogy a zöldségek az állatok mikrobiomjára vagy a bélflórára vannak hatással.
Ez igen fontos, mivel nagyobb bakteriális diverzitás az emésztőrendszerben jobb egészségi állapottal függ össze, mutatott rá Wang.
A tudósok tovább fogják vizsgálni a keresztesvirágúak egészségre gyakorolt hatását. Ezek az eredmények pedig segíthetik azokat az válogatós embereket, akik bizonyos ételeket nem szeretnek, hogy alternatívát találjanak, ami jobban ízlik nekik. „Például aki nem szereti a brokkolit, ajánlhatunk neki valamilyen más zöldséget, amelyik ugyanilyen egészségügyi előnyökkel jár” – mondta Wang.
Az íz is számít
Az is lehetséges, hogy ezeknek a zöldségeknek az ízprofilját képesek lesznek átalakítani, hogy több ember ízlésének feleljenek meg. Ugyanis
ezeknek a növényeknek pont néhány egészséges összetevője felelős a keserűbb ízért – például a glükozinolátok.
Wang feltételezése szerint azonban ezeknek a jótékony hatású, ám rossz ízű összetevőknek akár kisebb koncentrációja is elég lehet ahhoz, hogy a pozitív egészségügyi hatások érvényesülhessenek. Ebben az esetben pedig lehet olyan fajtákat nemesíteni, melyekben kevesebb az ilyen vegyület, ezáltal jobb az ízük, de mégis egészségesek.
