Búzát idén 406 ezer hektáron vetettek, ami a sűrű vetésű kalászosok területének a háromnegyede. Az átlagos búzatermés várhatóan 5,66 t/ha lesz, ami 11 százalékkal haladja meg az utóbbi öt év átlagát. Az árpatermés várhatóan eléri a 608 ezer tonnát, ami 5,35 t/ha átlagtermést jelent.
A többi gabonaféléből is nagy termés várható, de azok a kalászosterület kevesebb mint 6 százalékát teszik ki. A rozs vetésterülete az utóbbi években 9,5 ezerről közel 12 ezer hektárra nőtt.
Szlovákiában hagyományosan a déli járásokban kezdődik a betakarítás, Péter-Pál előtt, és az intenzív gabonatermesztő vidéken nem számítanak rá, hogy pénzügyileg kiugróan jó lesz ez az év. Meglepetéssel szolgált az agrártárca „Zöld Jelentése”, miszerint 2021-hez képest csaknem megduplázódott a szlovákiai agrárium 2022-es adózás előtti eredménye. Az ágazat nyeresége rekordot döntött, elérte a 346,5 millió eurót, szemben a 2021-es 184,9 millió eurós eredménnyel. A tavalyi év gazdálkodásában sok volt a bizonytalanság, ezért senki nem tudta előre megbecsülni, mennyit emelkednek a kiadások és a bevételek. Az agrárszektor 2022-es összbevétele az előző évihez képest 20,4 százalékkal nőtt, elérte a 4,206 milliárd eurót, az összes költsége pedig 16,6 százalékkal, így 3,859 milliárd euró lett.
Ollári Adrianna a Komáromi járásban falugazdász. Elmondása szerint a járás gazdái idén 7 tonnás átlaghozamot értek el a búzával, igaz, a sikértartalma kisebb lett a szokásosnál. Ez – hasonlóan az idei magyarországi viszonyokhoz – nálunk is fedezi a termelés költségeit.
Bár a fekete-tengeri gabonaegyezmény orosz felmondása után a világpiaci árak enyhén emelkedtek, nálunk ez még nem érezteti a hatását. Adrianna beszámolója szerint a helyi gazdák bizonytalanságban vannak, mert a gabonakereskedők, mondhatni, napi áron vásárolják fel a terményt. Az ukrán gabona behozatalának veszélye továbbra is fennáll, mert az EU-tagországok közül nemcsak Németország és Franciaország, hanem még a velünk szomszédos Csehország is ellenzi az ukrán gabonabehozatali tilalom meghosszabbítását.
Az ukrán gabonaexport és az európai mezőgazdasági árupiac helyzete dominálta az EU-s mezőgazdasági miniszterek július végi tanácsülését is. Ennek ellenére a tranzittól leginkább terhelt országok pénzügyi támogatásának a lehetősége volt a brüsszeli tárgyalások egyetlen kedvező fejleménye. A háború előtt az EU 3 milliárd euró értékben exportált mezőgazdasági termékeket Ukrajnába és 7 milliárdért importált onnan. Tavaly 13 milliárd euróra nőtt az import értéke, és az eddigi idei adatok szerint folytatódik a növekvő tendencia.
Jozef Bíreš szlovák mezőgazdasági miniszter arról tájékoztatta a többi tagállamot az ülésen, hogy
Bíreš egyik lépése az EU-s miniszterek ülésén több szlovák pártnál is „kiverte a biztosítékot”: a miniszter támogatta az új típusú genomtechnológiával előállított növényekre vonatkozó rendelet bizottsági tervezetét. A szeptemberi előrehozott választásokra készülő pártok szerint az ügyvezető kormány (amely a parlamentben nem kapott bizalmat) agrárminisztere ezzel kikövezi az utat a GMO-növények, -élelmiszerek szlovákiai forgalmazásának. A miniszter visszautasította a vádakat, mondván, csak a GM-technológiák alkalmazása mellett tette le a voksot, nem pedig a GMO-növények engedélyezése mellett. Azt is csak azzal a feltétellel, ha lehetséges környezeti hatásaikat kellően kielemezték, ha a hazai termelők versenyképességét nem rontják, és ha a lakosság egészségének a védelme biztosítható.
| Ódor Lajos, Szlovákia miniszterelnöke és Jozef Bíreš mezőgazdasági miniszter: 200 százalékban önellátó lehet az ország búzából
Beszélgetésünk idején a Magyarok Kenyere programmal foglalkozott Ollári Adrianna. Néhány nappal később, augusztus 12-én került sor Nagytárkányban a felvidékiek által adományozott búza szimbolikus összeöntésére. A tavalyi aszályos évben csak a Komáromi járásban több, mint 20 tonna búzát adtak össze a gazdák, és remélhetőleg idén további gázadálkodók csatlakoznak a programhoz. A falugazdász elárulta, hogy a járásban a nagyobb gabonaraktárak is besegítenek: búzájuk leadásakor a gazdák rögtön átírhatják az adományozni kívánt mennyiséget a Magyarok Kenyere raktárlevelére, amit az aratás végén valamelyik gazda adományként elszállít a malomba, idén a lakszakállasiba. December közepére a lisztet széthordják a helyi intézményekbe. Ollári Adrianna szerint az adományozás jó hatással van, mert megerősíti a közösségeket. Büszkén mesélte például a nemesócsaiak történetét, ahol az óvoda a tőlük kapott lisztből sütött pogácsával köszönte meg a helyi gazdáknak a lisztadományt. |
Azon már ne csodálkozzunk, hogy a szlovák agrárkormányzat múlt havi másik intézkedése nem váltott ki hasonló vihart a pártok között, hiszen elsősorban a magyarlakta dél-szlovákiai régiók gazdáit érinti. Az ukrán gabonaválság megoldására az Európai Bizottság 100 millió euró támogatást ítélt meg a frontországoknak, amiből 5,24 millió euróhoz jutott Szlovákia. Ezt a szlovák kormány kiegészítette további 10 millió euróval, amit már el kellett volna juttatni az érintett búza- és kukoricatermelőkhöz.
Ennek a végeredménye az lett, hogy csak a búza után jár támogatás, igaz, már hektáronként 38 euró. Ezzel a déli gazdák károsodnak, hiszen náluk a búzához hasonló nagyságú területet foglal el a kukorica, ráadásul jobban megszenvedte a tavalyi aszályt.
Tehát az előzetes becslések szerint Szlovákiában szép, 2,3 millió tonnás búzatermésre számítanak. A közszereplők büszkén állították, hogy így 200 százalékban önellátó lehet az ország búzából. Ezt a büszkeséget árnyalja, hogy másból egyáltalán nem vagyunk önellátók, még burgonyából sem. A szlovákiai élelmiszerpolcokon csupán 40 százalék a hazai termékek aránya.
Ollári Adrianna falugazdásszal arról is beszélgettünk, hogy a Komáromi járás mennyiben tér el az országos trendektől.
– mondja. Mintegy 220 gazdasággal áll kapcsolatban, a tizedük nevezhető nagygazdaságnak. Azonkívül vannak a „mikrogazdák”, akik más vállalkozás vagy a nyugdíj mellett művelnek be pár hektárt. Adrianna elmondta, hogy másfél évig eltartott, míg kialakította velük a kapcsolatokat, addig neki kellett keresnie a gazdákat. Manapság már inkább a gazdák keresik őt.
A járásban a gazdaságok többsége elsősorban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, az állattenyésztés minimális. A falugazdász elmondta, hogy igyekszik győzködni őket, hogy nyissanak a változásokra, legyen az akár a klímaváltozás ellensúlyozása például vízmegtartó talajműveléssel, vagy esetleg új, speciális növények termesztése, mondván, aki nem fejlődik, az lemarad. Persze, minden váltás nehéz, de egyes speciális növények után már komoly támogatásokat lehet lehívni.
Komoly kertészeti hagyományai vannak a járásnak, nemcsak az egykori szövetkezetekben, hanem a háztájikban is. Sajnos, az üzlethálózatok megjelenésével eltűntek a felvásárlóközpontok, és emiatt leépült az ágazat.
Azért a zöldségágazat mintha újra fejlődni látszana. Páran belevágtak, amit elősegített, hogy az elmúlt két évben emelkedtek az árak, és hogy végre az üzletláncok is befogadják az általuk termelt árut. Az ilyesmibe fektetett energia elkezdett megtérülni. Csakhogy a kertészet öntözés nélkül nem megy, és élő munkaerőre is szükség van hozzá.
A gyümölcstermesztő ritka, pedig kiírtak rá pályázatot. A járásban csupán egy jelentkező volt rá, az is a meglévő gyümölcsöst újította fel. Pedig a járás kisebb gyümölcsösei szinte háztól tudják értékesíteni a termést. Itt is hiányzik egy komolyabb feldogozó.
Ollári Adrianna azt mondta, hogy sok kisebb gazdából hiányzik a gazdasági gondolkodás, az üzleti tervezés, és emiatt sokan még az egyes termékek gazdaságosságáról sem tudnak képet alkotni. Hagyományos paraszti bizakodással, hogy majd jövőre jobb lesz, manapság már nem lehet pótolni a tervezést.
A generációváltás is komoly gond. Akikkel Ollári Adrianna kapcsolatban van, azoknak körülbelül a 30 százaléka fiatalabb 45 évesnél. A falugazdász szerint a kezdő gazdák nem rendelkeznek szakképzettséggel, sokuknak még az alaptudása is hiányzik. A megszokott régi módszerek szerint próbálnak gazdálkodni, többek közt emiatt esik nehezükre kultúrát vagy termesztési módszert váltani.
 Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
