A hazai élelmiszeripar támogatási rendszere korszerűsödik. A versenyképesség fokozása érdekében a legnagyobb cégek feladata az ágazat kisebb szereplőinek a felemelése, beszállítói programokkal és integrációval. A támogatási rendszer súlypontjait ennek megfelelően rendezzük át.
Az a célunk, hogy Magyarország a Kárpát-medence vezető élelmiszer-előállítója legyen, és hogy megteremtsük a legmegfelelőbb termelési környezetet az élelmiszerlánc hazai szereplőinek – mondta el a lapunknak adott interjúban Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár.
„Az élelmiszeripari szereplők több forrásra és komoly fordulatra számíthatnak az új támogatási rendszerben. A korábbi 468 milliárd forintos keret a most kezdődő új támogatási ciklustól 750 milliárd forintra emelkedik, a források elosztása azonban nem a „mindenkinek egyenlően” elvet követi a jövőben, hiszen azt látjuk, hogy a kis gazdasági szereplők nem nőttek nagyra. Ha megnézzük a nemzetközi példákat, ott,
Ha így teszünk, akkor nagyobb az esély, hogy sikeres magyar vállalkozások jöjjenek létre, vagy hogy tovább erősödjenek” – emeli ki Nobilis Márton.
„Másrészről a koronavírus-járvány, az Ukrajnában folyó háború és a tavalyi aszály felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszeripar stratégiai ágazat. Az új KAP-ciklusban ezért a kormány 80 százalékra emelte a nemzeti hozzájárulás mértékét és stratégiai ágazattá formálta az élelmiszeripart. A támogatások iránya is ehhez igazodik. Szükségünk van „nemzeti bajnokokra”, akiktől azt várjuk el, hogy a saját ágazatukban a lehető legjobban fedjék le a magyar piacot. Nőjenek nagyra, sőt azt szeretnénk, hogy érjenek faltól falig. Nekünk pedig egy, de annál fontosabb feltételünk van, hogy ebben támogathassuk őket: azt kérjük tőlük, hogy abba a munkába, ami által ekkorává válnak magyar szereplőket vonjanak be. Emeljék fel az ágazat kisebbjeit és benne a magyar termékeket. Tegyenek a Széchenyi István által megfogalmazott „magabíró állam” megteremtéséért. 
Azt szeretnénk, hogy hazánk élelmiszer-termelési potenciálja, ne csupán lehetőség legyen, hanem lépcső, amely az agrárium minden szereplőjét erősíti, a magyar piacokat, boltokat, üzleteket pedig jó minőségű, magyar földben, magyar termelők által előállított és elkészített termékekkel látja el.
Ezért döntöttünk úgy, hogy a következő uniós támogatási ciklusban az egyedi kormánydöntésekkel összehangoltan elsőként a nemzeti bajnokokat támogatjuk, az ő fejlesztéseikhez kapcsolódva pedig az integráció kisebb szereplőit is tudjuk támogatni. Egy fentről lefele épülő élelmiszeripart kívánunk létrehozni, mert ez az, ami szerintünk sikeres a környező országokban, illetve a világban” – hangsúlyozta a kormányzati célokat az államtitkár.
Alapanyag helyett feldolgozott termék
„A 33 szakágban tevékenykedő közel 6 ezer milliárdos élelmiszer-ágazatban ma az export 80 százalékát a résztvevők 5 százaléka, a legnagyobbak bonyolítják. Ez a számokra pillantva is komoly aránytalanságot mutat, mi pedig belülről látjuk, hogy bőven van potenciál a kisebbekben is. Nekik is lehetőséget kell biztosítani. Véleményem szerint ennek nem az az útja, hogy valamelyik nagy kereskedelmi üzletláncnak a saját márkás termékét gyártják. Állítsanak elő inkább alapanyagot egy nagy hazai termelőnek, és ebből fejlődjenek tovább” – mondta Nobilis Márton.
Az államtitkár szerint fontos, hogy a lehető legtöbb hazai élelmiszeripari terményeket és terméket itthon és minél jobb minőségben dolgozzunk fel, majd a lehető legmagasabb szinten feldolgozott áru formájában vigyük a piacra. Ne az legyen a gyakorlat, hogy fél disznót, vetőmagot vagy zöldséget adunk el, és sonkát, étkezési búzát vagy konzervet vásárolunk vissza.
Például egy régi gázüzemű, de egyébként jó hűtőházat abban kell támogatni, hogy álljon át rentábilis, fenntartható energia használatára. Ezt a 750 milliárd forintot úgy kell elköltenünk, hogy a lehető legmodernebb és leginkább digitalizált rendszereket hozzuk létre, hiszen nem tudjuk, hogy mikor lesz legközelebb ilyen lehetősége a magyar élelmiszeriparnak. Legyen a ciklus végére a Kárpát-medencében, Európában és a világon minél több sikeres magyar cég, mögöttük stabil agrár-gazdasággal és számtalan kisebb magyar céggel, amelyek képesek a magyar piacra, sőt, akár a Kárpát-medencébe termelni és ott versenyképes árakon eladni a termékeiket.”
Az államtitkár szerint ideje, hogy a mezőgazdasági termelők szemlélete is megváltozzon, és 5 hektáron ne gabonát akarjanak termeszteni, hanem zöldséget, esetleg üvegházat létesítsenek, és a mennyiségi szemléletről térjenek át a minőségire. Az élelmiszeripar számára feldolgozandó alapanyagra is szükség van.
Amikor vége lesz a háborúnak, az EU piaca nyitva áll majd az ukrán termékek előtt, mi pedig mennyiségben nem tudjuk majd felvenni velük a versenyt, ahogy a lengyel termékek mennyiségével sem. A Kárpát-medence azonban kiemelkedő adottságokat biztosít nekünk ahhoz, hogy a legjobb minőséget termeljük meg.
A prémium termékek felé kell tehát elmozdulni, a következő pár év egyik fő kihívása ezért az, hogy erre mennyire képes a magyar agrárium átállni.
Prémium minőség és mérethatékonyság
Van jó néhány olyan magyar élelmiszeripari cég, amelyek világszerte ismert nagyvállalalatok beszállítói. Fontos külgazdasági cél azonban, hogy a magyar gazdák ne a boltok alsó polcaira termeljenek és a hazai vállalkozások termékeit ne olcsó kelet-európai fogyasztási cikként árusítsák. Külföldi agrármarketingünk feladata tudatosítani, hogy ez a vidék az egyik legjobb élelmiszertermő vidék a világon, ezért azt szeretnénk elérni, hogy olyan áron tudjuk eladni a prémiumtermékeinket, amennyit azok érnek. Ebben is számít a kormányzat a „nemzeti bajnokokra”.
Magas minőségű zöldségeink is vannak, amelyekből konzervként is jó minőséget tudnánk előállítani, ezért úgy gondoljuk, hogyha ilyen helyzetelőnyünk van, akkor hajrá, állítsuk is elő! Adjunk hozzá támogatást, és teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy jöjjenek létre olyan exportálni képes cégek, amelyek a legmagasabb minőséget biztosítják a hazai fogyasztók és külföldi piacok számára is” – fogalmazott az államtitkár.
„Nem vagyunk elveszve a világban, külföldön is vannak sikeres vállalkozásaink. Példaként a Hell Energyt említhetjük, amely itthon megteremtette a vertikális integrációt, még egy saját cukorgyár építésén gondolkodik, most pedig Azerbajdzsánban épít üzemet. De ott a Master Good, a Pick, a Kométa és még sorolhatnám. Rajta vagyunk a világ élelmiszeripari térképén és ott is előkelő helyen, pedig még csak a munkánk elején járunk. Minden, amivel a magyar élelmiszeripart erősítjük, csak tovább viszi a Magyarország jó hírét – mondta Nobilis Márton. – Most olyan célországokat kell találnunk, ahol mérethatékonyak tudnak lenni a magyar vállalkozások.
Kínát nem tudtuk 2 millió palack borral ellátni, mert nekünk csak kétszázezer állt rendelkezésre, így nem jött létre az üzlet. Ismernünk kell az adottságainkat és nem tömegtermékeket, hanem a legmagasabb minőséget kell az exportban is megcéloznunk.”
„Hiszek abban, hogy a magyar élelmiszeriparnak nyitnia kell minden olyan ország felé – legyenek azok az Európai Unión belül vagy kívül –, amelyik jó minőségű élelmiszereket keres. Exportunkat pedig az EU-tól függetlenül, önállóan kell megszerveznünk. Erre Ázsiában és egyre több észak-afrikai országban van nyitottság, nekünk pedig az a feladatunk, hogy ezekkel a lehetőségekkel éljünk” – hangsúlyozta Nobilis Márton.
Növekedési modell és piacok
A covid-időszak megnövelte a helyi gazdaság jelentőségét, az élelmiszertermelők legkisebbjeinek, az őstermelőknek és a kistermelőknek a piacra jutásához pedig a kormány a termelői piacok létesítésével komoly segítséget nyújtott. Számos ilyen fejlesztést adtak át ebben az évben is. A 6 milliárd forint támogatásnak is köszönhetően megháromszorozódott a piacok és megnégyszereződött az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők száma.
„Nemcsak államtitkárként, hanem családapaként is azt kell mondanom, hogy fontosak a piacok, hiszen a legjobb minőségű és a legbiztonságosabb élelmiszert itt árusítják, s mindemellett közösségformáló erőként is hatnak a vidéki településekre – mondta Nobilis Márton. Hozzátette:
A zöldség-gyümölcs árusítással kapcsolatosan a terület államtitkára egy új nagybani piac megteremtését tartja szükségesnek. A tárca jelenleg vizsgálja a környező országok példáit, mert modern, logisztikai központtal ellátott nagybani piacot kívánnak létrehozni, ahol az őstermelők, a kiskereskedők és a nagykereskedők egyaránt megtalálják a helyüket.
|
„Évtizedes probléma, hogy kevés a szakember a gazdaság valamennyi ágazatában, így a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is. A történelmi hagyományok szerint az Agrárminisztérium irányítása alatt lévő agrárszakképzés is megújul. Az átalakítás során először centrumokat hoztak létre, azokon belül ágazati képzőközpontokat. A racionális megfontolás az volt, hogy a fejlesztési pénzek ne aprózódjanak el. Hatvan helyett csak öt helyen fejlesszenek, de azok legyenek komolyak, olyanok, amelyeket több iskola is használni tud. Az ágazati képzőközpontok fejlesztése a következő uniós ciklusban is rendkívül erős lesz – jelentette be Nobilis Márton. – Ha már a középiskolában a legmodernebb eszközökön a legmodernebb technológiákat tanulják meg a diákok, akkor jó eséllyel fognak tudni elhelyezkedni abban a szakmában, amit elvégeztek, ahol már százmilliós gépeket, berendezéseket kell tudniuk használni, irányítani. Célunk az, hogy olyan szakmákat tanítsunk nekik, amikre valóban szükség van, és amiket fel tud szívni az élelmiszeripar és az agrárium. |
Hazai, nem hazai
„Árstop, ársapka, kötelező akciózás, árfigyelő rendszer – mindegyik intézkedéssel a kormányzat az elmúlt év végén tetőzött háborús infláció csökkentését tűzte ki célul, amely néhány hónap múlva, még az idei év végére egy számjegyűvé mérséklődhet” – mondta el a kereskedelempolitikáért felelős államtitkár. Ennek ellenére szerinte a kormányzatnak nem szükséges folyamatosan beleszólnia a kereskedelembe, a kínálatot és az árakat alakítsák csak a vásárlók.
„Ezt annyiban árnyalnám, hogy az is célunk, hogy a magyar vevők a magyarországi boltokban javarészt magyar árut vegyenek. Dolgozunk többféle magyar termékvédő rendszeren, például a közétkeztetésben 2022-től hatvan, 2023-tól pedig nyolcvan százalékban hazai termék dolgozható csak fel.
Fontos az is, hogy a láncokat rákényszerítsük arra, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben hazai terméket árusítsanak, itt azonban fontos szerepe van az élelmiszeriparnak is, hiszen képesnek kell lenniük olyan minőséget, olyan áron gyártani, hogy az be is tudjon kerülni az élelmiszerláncokba”
– mondta az államtitkár, hozzátéve: fontos az is, hogy mindazok, akik nagy tőkével rendelkeznek és vállalkozni szeretnének, a magyar élelmiszeriparba ruházzanak be, itt ugyanis komoly sikerek érhetők el.
