A Kynetec Hungary Kft. (volt Kleffmann és Partner Kft.) független piackutató cég 1995 óta tevékenykedik Magyarországon, és kizárólag gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag-, a műtrágya- és a növényvédőszer-piacot. Évente összesen 550-600 ezer hektárt művelnek a panelkutatásainkban részt vevő gazdálkodók, és az általuk adott válaszokat speciális súlyozási eljárással vetítjük ki az országos felhasználásra. Alábbi összeállításunk megosztásával is szeretnénk megköszönni a segítséget mindenkinek, aki részt vett valamelyik kutatásunkban!
Az Európai Bizottság 2022 tavaszán és nyarán kezdeményezte, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkentsék a tagállamok a peszticidfelhasználást. A tervezet ellen nemcsak a Magyarország, hanem más közép-kelet-európai és déli tagállamok is tiltakoztak, a hatásvizsgálat hiányára és a termelés várható visszaesésére hivatkozva.
Azonkívül, a szabályok ilyen mértékű átalakításához a növényvédőszer-gyártó vállalatoknak hosszú hatástartamú új termékeket kellene kifejlesztenie a ma használtak helyettesítésére, egyelőre nem rendelkeznek megfelelő vegyületekkel. Az utóbbi években kevés valóban innovatív terméket vezettek be a vállalatok, bár több termék hatóanyag-tartalmát is növelték az eredeti engedélyükhöz képest.
Véleményem szerint nehéz fenntarthatóságról és zöld szemléletről beszélni, ha az elmúlt 20 évben a fogyasztók, a vásárlók Magyarországon is szinte egész télen és tavasszal sok ezer kilométerről ideszállított, ezért rengeteg műanyag csomagolást igénylő dél-amerikai és afrikai eredetű szőlőt és gyümölcsöt fogyasztottak – miközben a hazai ültetvények területe egyre csökken.
Pedig a Magyarországon termesztett gyümölcsöknek kimondottan kedvező a cukor-sav aránya, az íze és egyéb beltartalmi értékeik, sőt, kiemelkedően jónak számítanak.
Szintén nem erősíti a zöld szemléletet a jóléti államokra jellemző túlfogyasztás. A feldolgozott élelmiszerek esetében ez azt jelenti, hogy minden uniós polgárra több, mint 100 kilogramm kukába dobott élelmiszer jut egy évben.
A következőkben bemutatjuk, milyen mértékű a növényvédőszer-felhasználás Magyarországon. Hazánkban körülbelül 3,7 millió hektár van művelésben a Kynetec által felmért kultúrákban. A következő információkat a kalászos gabona, a kukorica, a napraforgó, a repce, a cukorrépa, a burgonya, a hüvelyesek, a szőlő és más gyümölcsök és a csemegekukorica növényvédelmének felmérése alapján összesítettük.
Az 1. ábráról el kell mondanunk, hogy a tarlók glifozátos kezelését és a csávázószerre vonatkozó adatokat nem tartalmazza.
A Kynetec becslése szerint az általunk felmért kultúrák 3,7 millió hektárján összesen 12,6 millió hektárnyi terméket juttattak ki 2022-ben, ami azt jelenti, hogy minden hektárra átlagosan 3,4 növényvédő terméket juttattak ki a termelők. Fontos megjegyeznünk, hogy ha egy tankkeverékben egy gombaölő és egy rovarölő szert juttattak ki, akkora az 2 hektárnak felel meg. Adataink az utóbbi években stagnálást vagy lassú csökkenést mutattak, azonban 2023 a rendkívül csapadékos 2014-es évhez hasonlít, és ennek megfelelően idén is nagyobb mértékű felhasználást mértünk, főleg gabonafungicidből.
A 2. ábra azt mutatja, hogy szántóterületből, illetve szőlő- és gyümölcsültetvényből hány hektárt permeteznek, és hogy összesen hány hektárnyi növényvédő szert juttattak ki a termelők az utóbbi három szezonban. Ezek az adatok a bármilyen növényvédő szerrel kezelt területekre vonatkoznak, a nem kezelt és a kitárcsázott területeket, értelemszerűen, nem tartalmazzák.
A szőlő-gyümölcsültetvények elemzése alapján a körülbelül 120 ezer hektár ültetvényre 986 ezer hektárnyi traktoros növényvédelmi kezelés jut, illetve 1,639 millió hektárnyi növényvédő szer kijuttatása. Ez átlagosan 13,5 termék felhasználását jelenti a bármilyen növényvédő szerrel kezelt a szőlő- vagy gyümölcsültetvények területén.
A 3. ábra és a táblázat alapján elmondhatjuk, hogy a kisebb kultúrák (szója, borsó, cukorrépa, burgonya) annyira kis részét teszik ki a teljes felhasználásnak Magyarországon, hogy felesleges volna nálunk a korlátozásuk.
Hektár alapon a legnagyobb vetett kultúraterülettel rendelkező kalászos gabonákban juttatták ki a Magyarországon felhasznált növényvédő szerek majdnem 40 százalékát. A kevésbé intenzíven kezelt kukorica esetében (a csemegekukorica körülbelül 30 ezer hektáros területét is tartalmazzák az adatok) szintén nehézkesnek tűnik a felhasználás nagymértékű csökkenése, még úgy is, hogy 2022-ben a kukoricatermő terület egyharmadára juttattak ki talajfertőtlenítő terméket.
A jelenlegi gyakorlat alapján a növényvédőszer-használat csökkentése rendkívül bonyolult és költséges volna Magyarországon.
Tehát Magyarországon kevésbé intenzív a technológia, ezért a környezetet kevésbé terheli a peszticidhasználat.
Bárhogyan is változik a szabályozás, érdemes volna – az új, 2023–2027-es KAP-hoz hasonlóan – tagállami hatáskörbe utalni. Azt gondolom, az is rendkívül fontos, hogy az Európai Unióban élő termelők, gazdálkodók ne kerüljenek versenyhátrányba az új szabályozás miatt.
Végezetül ezúton is köszönjük a kutatásainkban résztvevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak a kérdéseinkre, és 2023-ra is sikeres gazdálkodást kívánunk nekik!
Puskás Péter
Kynetec Hungary Kft.
