0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 1.

Növényvédőszer-használat Magyarországon

Az Európai Bizottság 2022 tavaszán és nyarán kezdeményezte, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkentsék a tagállamok a peszticidfelhasználást. A tervezet ellen nemcsak a Magyarország, hanem más közép-kelet-európai és déli tagállamok is tiltakoztak.

A Kynetec Hungary Kft. (volt Kleffmann és Partner Kft.) független piackutató cég 1995 óta tevékenykedik Magyarországon, és kizárólag gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag-, a műtrágya- és a növényvédőszer-piacot. Évente összesen 550-600 ezer hektárt művelnek a panelkutatásainkban részt vevő gazdálkodók, és az általuk adott válaszokat speciális súlyozási eljárással vetítjük ki az országos felhasználásra. Alábbi összeállításunk megosztásával is szeretnénk megköszönni a segítséget mindenkinek, aki részt vett valamelyik kutatásunkban!

Az Európai Bizottság 2022 tavaszán és nyarán kezdeményezte, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkentsék a tagállamok a peszticidfelhasználást. A tervezet ellen nemcsak a Magyarország, hanem más közép-kelet-európai és déli tagállamok is tiltakoztak, a hatásvizsgálat hiányára és a termelés várható visszaesésére hivatkozva.

Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság még tavaly ősszel lemondott az eredeti tervről, és elhalasztotta a döntést, mert a termeléskiesés éppen az alapvető élelmiszerek árát növelné.

Azonkívül, a szabályok ilyen mértékű átalakításához a növényvédőszer-gyártó vállalatoknak hosszú hatástartamú új termékeket kellene kifejlesztenie a ma használtak helyettesítésére, egyelőre nem rendelkeznek megfelelő vegyületekkel. Az utóbbi években kevés valóban innovatív terméket vezettek be a vállalatok, bár több termék hatóanyag-tartalmát is növelték az eredeti engedélyükhöz képest.

Véleményem szerint nehéz fenntarthatóságról és zöld szemléletről beszélni, ha az elmúlt 20 évben a fogyasztók, a vásárlók Magyarországon is szinte egész télen és tavasszal sok ezer kilométerről ideszállított, ezért rengeteg műanyag csomagolást igénylő dél-amerikai és afrikai eredetű szőlőt és gyümölcsöt fogyasztottak – miközben a hazai ültetvények területe egyre csökken.

Pedig a Magyarországon termesztett gyümölcsöknek kimondottan kedvező a cukor-sav aránya, az íze és egyéb beltartalmi értékeik, sőt, kiemelkedően jónak számítanak.

Szintén nem erősíti a zöld szemléletet a jóléti államokra jellemző túlfogyasztás. A feldolgozott élelmiszerek esetében ez azt jelenti, hogy minden uniós polgárra több, mint 100 kilogramm kukába dobott élelmiszer jut egy évben.

A következőkben bemutatjuk, milyen mértékű a növényvédőszer-felhasználás Magyarországon. Hazánkban körülbelül 3,7 millió hektár van művelésben a Kynetec által felmért kultúrákban. A következő információkat a kalászos gabona, a kukorica, a napraforgó, a repce, a cukorrépa, a burgonya, a hüvelyesek, a szőlő és más gyümölcsök és a csemegekukorica növényvédelmének felmérése alapján összesítettük.

Az 1. ábráról el kell mondanunk, hogy a tarlók glifozátos kezelését és a csávázószerre vonatkozó adatokat nem tartalmazza.

A Kynetec becslése szerint az általunk felmért kultúrák 3,7 millió hektárján összesen 12,6 millió hektárnyi terméket juttattak ki 2022-ben, ami azt jelenti, hogy minden hektárra átlagosan 3,4 növényvédő terméket juttattak ki a termelők. Fontos megjegyeznünk, hogy ha egy tankkeverékben egy gombaölő és egy rovarölő szert juttattak ki, akkora az 2 hektárnak felel meg. Adataink az utóbbi években stagnálást vagy lassú csökkenést mutattak, azonban 2023 a rendkívül csapadékos 2014-es évhez hasonlít, és ennek megfelelően idén is nagyobb mértékű felhasználást mértünk, főleg gabonafungicidből.

Az utóbbi tíz évben évi 13,3 millió hektáros átlagos növényvédőszer-felhasználást becsültünk az általunk felmért kultúrákban. Az adatok mozgása mögött például a rendkívül intenzív növényvédelmet igénylő repce területének a csökkenése, valamint a korábbiaknál valamivel többször kezelt őszi búza és őszi árpa állnak.

A 2. ábra azt mutatja, hogy szántóterületből, illetve szőlő- és gyümölcsültetvényből hány hektárt permeteznek, és hogy összesen hány hektárnyi növényvédő szert juttattak ki a termelők az utóbbi három szezonban. Ezek az adatok a bármilyen növényvédő szerrel kezelt területekre vonatkoznak, a nem kezelt és a kitárcsázott területeket, értelemszerűen, nem tartalmazzák.

A szőlő-gyümölcsültetvények elemzése alapján a körülbelül 120 ezer hektár ültetvényre 986 ezer hektárnyi traktoros növényvédelmi kezelés jut, illetve 1,639 millió hektárnyi növényvédő szer kijuttatása. Ez átlagosan 13,5 termék felhasználását jelenti a bármilyen növényvédő szerrel kezelt a szőlő- vagy gyümölcsültetvények területén.

A 3. ábra és a táblázat alapján elmondhatjuk, hogy a kisebb kultúrák (szója, borsó, cukorrépa, burgonya) annyira kis részét teszik ki a teljes felhasználásnak Magyarországon, hogy felesleges volna nálunk a korlátozásuk.

Hektár alapon a legnagyobb vetett kultúraterülettel rendelkező kalászos gabonákban juttatták ki a Magyarországon felhasznált növényvédő szerek majdnem 40 százalékát. A kevésbé intenzíven kezelt kukorica esetében (a csemegekukorica körülbelül 30 ezer hektáros területét is tartalmazzák az adatok) szintén nehézkesnek tűnik a felhasználás nagymértékű csökkenése, még úgy is, hogy 2022-ben a kukoricatermő terület egyharmadára juttattak ki talajfertőtlenítő terméket.

A jelenlegi gyakorlat alapján a növényvédőszer-használat csökkentése rendkívül bonyolult és költséges volna Magyarországon.

Míg nálunk átlagosan 3,61 növényvédő szert használtak fel 2022-ben a bármilyen növényvédő szerrel kezelt kalászos gabonákban, addig Németországban 5,8 növényvédő szert.

Tehát Magyarországon kevésbé intenzív a technológia, ezért a környezetet kevésbé terheli a peszticidhasználat.

Bárhogyan is változik a szabályozás, érdemes volna – az új, 2023–2027-es KAP-hoz hasonlóan – tagállami hatáskörbe utalni. Azt gondolom, az is rendkívül fontos, hogy az Európai Unióban élő termelők, gazdálkodók ne kerüljenek versenyhátrányba az új szabályozás miatt.

Végezetül ezúton is köszönjük a kutatásainkban résztvevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak a kérdéseinkre, és 2023-ra is sikeres gazdálkodást kívánunk nekik!

Puskás Péter
Kynetec Hungary Kft.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság