Kopasz vagy nagyon rövid szőrű állatokat több fajból is tenyésztenek. A társállatok között találunk kopasz kutyát, macskát, tengerimalacot, hörcsögöt, patkányt és egeret is. De ne feledkezzünk meg a madarak között a kopasznyakúakról sem!
Napjainkban a klímaváltozás kivédésére a haszonállatok között megjelentek a kifejezetten rövid szőrű fajták. Amerikában az FDA (Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hatóság) engedélyezte olyan szarvasmarhák mezőgazdasági haszonállatként való tartását, amelyeket CRISPR/Cas géntechnológiával úgy alakítottak át, hogy minél kevesebb szőrt növesszenek.
Az éghajlatváltozás – ha az okait vitatják is – ma már tény. Jelentős hatással van az életünkre, a mindennapjainkra, elmozdít a megszokott gazdálkodási formákból, hatással van a háziállatainkra, éppúgy a haszon- és társállatainkra, mint a vadon élő állatokra. Az állatok fontos szerepet játszanak az emberek életében, hiszen a haszonállatok az élelmezésbiztonság egyik alapját jelentik, ugyanakkor a társállatok az emberek fizikai és mentális egészségére hatnak jótékonyan. Mindebből az következik, hogy az éghajlatváltozás káros hatással lehet a társállatok jóllétére, közvetlenül és közvetve hatással van biológiájukra, ökológiájukra és túlélésükre.
A kutyák számára a testmozgás egészségük és jólétük fontos részét képezi. Azonban meleg időben kevesebbet mozgatjuk a kutyát, ami felelősségteljes döntés, de ha nem figyelünk, és az extrém hőségben ugyanúgy tápláljuk a kutyánkat, akkor bizony elhízhat a nyári meleg hónapok alatt. A hőstressz pedig hatással van a munkakutyák teljesítményére és fizikai egészségére. Tanulmányok szólnak arról, hogy a hővel összefüggő betegségek a vezető halálokok a katonai munkakutyáknál. Az Egyesült Királyságban és Izraelben a testmozgás jelentős mértékben hozzájárul a hővel összefüggő betegségekhez.
A társállatok jóllétének megőrzése fontos a globális felmelegedés okozta kihívások közepette. Például ne hagyjuk állatainkat felügyelet nélkül nem légkondicionált járművekben, ugyanis az könnyen az állat halálához vezethet. Ezen kívül bizonyos fajták, különösen a rövidfejűek, népszerűségük ellenére érzékenyebbek a hőgutára. Ennélfogva a felelős kisállattartás magába foglalja azt is, hogy megóvjuk társállatainkat a melegtől.
Egy, az Egyesült Királyságban készült tanulmány a hőséggel összefüggő betegségeket vizsgálta az állatorvosoknál előfordult esetek alapján.
A környezet hőmérsékletéből eredő esetek a harmadik leggyakoribbak a kutyáknál. Macskánál, tengerimalacnál, nyúlnál és görénynél pedig ezt az utóbbi esetet jegyezték fel legnagyobb számban. A kutyákat hőséggel összefüggő betegségekkel április és október között vitték állatorvoshoz, ebből kiemelkedett a július, amikor 42,5%-kal több volt az ilyen eset – vagyis az Egyesült Királyság jellemzően legmelegebb hónapjában megnövekedett az esetszám. A macskákat jellemzően május és szeptember között vitték a meleggel összefüggő esetekkel állatorvoshoz, és jellemzően júniusban és júliusban 75%-kal többet. A kisebb társfajok – görények, nyulak és tengerimalacok – az Egyesült Királyság nyári hónapjaiban, júniustól augusztusig kerültek állatorvoshoz hőstressz miatt.