0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 22.

Annyira ronda, hogy már cuki! Divat a kopasz kedvenc

Sokszor halljuk, annyira ronda, hogy már cuki, amikor valaki meglát egy kopasz állatot. Először rondának, csúnyácskának látjuk, de ahogy egyre csak nézzük azt a kopasz kis állatot, inkább elmosolyodunk, hogy milyen „cuki”!

Kopasz vagy nagyon rövid szőrű állatokat több fajból is tenyésztenek. A társ­állatok között találunk kopasz kutyát, macskát, tengerimalacot, hörcsögöt, patkányt és egeret is. De ne feledkezzünk meg a madarak között a kopasznyakúakról sem!

Napjainkban a klímaváltozás kivédésére a haszonállatok között megjelentek a kifejezetten rövid szőrű fajták. Amerikában az FDA (Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hatóság) engedélyezte olyan szarvasmarhák mezőgazdasági haszonállatként való tartását, amelyeket CRISPR/Cas géntechnológiával úgy alakítottak át, hogy minél kevesebb szőrt növesszenek.

Az már más kérdés, hogy a génolló alkalmazása megkérdőjelezhető, ugyanis a kívánt tulajdonság szelekciós tenyésztéssel is elérhető, csak az ehhez szükséges időintervallum hosszabb.

Az éghajlatváltozás – ha az okait vitatják is – ma már tény. Jelentős hatással van az életünkre, a mindennapjainkra, elmozdít a megszokott gazdálkodási formákból, hatással van a háziállatainkra, éppúgy a haszon- és társállatainkra, mint a vadon élő állatokra. Az állatok fontos szerepet játszanak az emberek életében, hiszen a haszonállatok az élelmezésbiztonság egyik alapját jelentik, ugyanakkor a társállatok az emberek fizikai és mentális egészségére hatnak jótékonyan. Mindebből az következik, hogy az éghajlatváltozás káros hatással lehet a társállatok jóllétére, közvetlenül és közvetve hatással van biológiájukra, ökológiájukra és túlélésükre.

Hőstressz a társállatoknál

A kutyák számára a testmozgás egészségük és jólétük fontos részét képezi. Azonban meleg időben kevesebbet mozgatjuk a kutyát, ami felelősségteljes döntés, de ha nem figyelünk, és az extrém hőségben ugyanúgy tápláljuk a kutyánkat, akkor bizony elhízhat a nyári meleg hónapok alatt. A hő­s­tressz pedig hatással van a munkakutyák teljesítményére és fizikai egészségére. Tanulmányok szólnak arról, hogy a hővel összefüggő betegségek a vezető halálokok a katonai munkakutyáknál. Az Egyesült Királyságban és Izraelben a testmozgás jelentős mértékben hozzájárul a hővel összefüggő betegségekhez.

A kopasz patkányok szőrrel borítottan születnek, de egy immunrendszeri
hiba miatt nem sokkal a születés után kihullik a szőrük

A társállatok jóllétének megőrzése fontos a globális felmelegedés okozta kihívások közepette. Például ne hagyjuk állatainkat felügyelet nélkül nem légkondicionált járművekben, ugyanis az könnyen az állat halálához vezethet. Ezen kívül bizonyos fajták, különösen a rövidfejűek, népszerűségük ellenére érzékenyebbek a hőgutára. Ennélfogva a felelős kisállattartás magába foglalja azt is, hogy megóvjuk társállatainkat a melegtől.

Egy, az Egyesült Királyságban készült tanulmány a hőséggel összefüggő betegségeket vizsgálta az állatorvosoknál előfordult esetek alapján.

Kutyák esetében a melegben végzett testmozgás volt az elsődleges oka annak, hogy állatorvosnál kötöttek ki. Ezt követték azok az esetek, amikor hőségben a járműben hagyták az állatot.

A környezet hőmérsékletéből eredő esetek a harmadik leggyakoribbak a kutyáknál. Macskánál, tengerimalacnál, nyúlnál és görénynél pedig ezt az utóbbi esetet jegyezték fel legnagyobb számban. A kutyákat hőséggel összefüggő betegségekkel április és október között vitték állatorvoshoz, ebből kiemelkedett a július, amikor 42,5%-kal több volt az ilyen eset – vagyis az Egyesült Királyság jellemzően legmelegebb hónapjában megnövekedett az esetszám. A macskákat jellemzően május és szeptember között vitték a meleggel összefüggő esetekkel állatorvoshoz, és jellemzően júniusban és júliusban 75%-kal többet. A kisebb társfajok – görények, nyulak és tengerimalacok – az Egyesült Királyság nyári hónapjaiban, júniustól augusztusig kerültek állatorvoshoz hőstressz miatt.

A kínai meztelen kutyák a tavaszi napsütésben lebarnulnak

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: