- Nem vegyi vagy biotechnikai kezelések: herefiasítás eltávolítása, hipertermia, teljes fiasítás eltávolítása, egyéb módszerek.
- „Lágy” atkaölő szerek: természetes alapú hatóanyagokat tartalmazó atkaölők, például szerves savak vagy illóolajok.
- „Kemény” atkaölő szerek: szerves foszfátok, piretroidok vagy formamidin (amitráz) csoportból származó szintetikus hatóanyagokat tartalmaznak.
Sajnos nem áll rendelkezésre egyetlen, mindenki számára alkalmas védekezési mód, és mindegyik módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Leginkább hatásosságukban különböznek egymástól, ami gyakran a környezeti feltételektől függ.
A kémiai atkaölőknek a méhek egészségét befolyásoló ismert tényezőkön keresztül szubletális vagy akár halálos mellékhatásaik lehetnek a méhekre, valamint fennáll a kaptártermékek szennyezésének kockázata is. Ezért olyan új termékeket keresnek, amelyek nagy hatásúak az atka ellen, és nincsenek jelentős mellékhatásaik a méhekben. A lítiumsók például megfelelhetnek ezeknek a követelményeknek. A méhészeti termékekkel az emberi szervezetbe jutó lítiummaradványok nem számottevők, tekintettel a fogyasztók által a szokásos élelmiszereken keresztül bevitt lítium mennyiségére.
Arról azonban, hogy a gyakorlatban a méhészek milyen arányban és hogyan alkalmazzák a különböző módszereket, nem állnak rendelkezésünkre empirikus (tapasztalati) adatok.
Egy felmérésben 28 409 méhész 507 641 méhcsaládon alkalmazott, Varroa elleni védekezési gyakorlatát vizsgálták meg 30 európai országban (Brodschneider et al. Spatial clusters of Varroa destructor control strategies in Europe, J Pest Sci 2022).
A tanulmányban részt vevő összes ország képviselteti magát a varroatózis okozta méhészeti veszteséget figyelő csoportban, amely a COLOSS kutatószövetség – a méhek kutatását segítő hálózat – alapprojektje (www.coloss.org). A monitoringcsoport éves felméréseket végez a méhészetekben minden tavasszal a nemzeti koordinátorokon keresztül, szabványos kérdőív segítségével, adatokat gyűjtve a téli családveszteségről, valamint a téli veszteség lehetséges kockázati tényezőiről. A kérdőív szabványos kialakítása lehetővé teszi a részt vevő országokban gyűjtött adatok összehasonlítását. A Varroa megfigyelésével és kezelésével kapcsolatos kérdések a felmérés fontos részét képezik; ezeket az adatokat azonban ez ideig nem használták fel a Varroa-monitoring és a Varroa elleni védekezés összehasonlítására Európában. A feldolgozott tanulmány a 2020 tavaszán végzett nemzeti felmérések befejezése után 30 európai országból visszaküldött adatok felhasználásával született összegzés, és a maga nemében úttörőnek mondható, hiszen
Éppen ez volt a mostani témaválasztásom oka. Néhány hete felmerült bennem, hogy vajon mennyire hasznos az olvasóknak a sok-sok modernebbnél modernebb, molekuláris részleteket felsorakoztató módszer, amelyeket hónapról hónapra bemutatok. Rejlik benne vajon olyan információ, amely gyakorlati segítséget, valódi megoldást nyújt? Jó lenne látni, hogy a lehetőségek tárházából mit választanak méhészeink. Mi az, amit ma Magyarországon bevett gyakorlatként széleskörűen alkalmazunk? Hányan nyitnak az újdonságok felé? Milyen megfontolásból? Nem találtam magyar viszonylatokat részletesen felmérő tanulmányt, azonban megtaláltam ezt a rendkívül színvonalas európai felmérést, illetve terveim között szerepel ezt Magyarországon megvalósítani, amennyiben megtalálom a módját!
A felmérés eredményei támogathatják a méhészeket, javíthatják a kaptárkezelési gyakorlatot, és ezáltal csökkenthetik a méhcsaládok (és a méhészetek) veszteségét.
amelyet igazoltak a tau-fluvalinát, az amitráz és a flumetrin esetében. Hozzávetőleges kép született a Varroa elleni védekezésre használt állatgyógyászati készítmények európai piaci részesedéséről is. Eddig a döntéshozók, köztük az Európai Unió is csak a varroacidek jogszabályi státusza alapján tudtak fellépni, ami nem ad információt arról, hogy mely védekezési módszereket alkalmazzák hatékonyan a Varroa ellen.
A kérdőíves felmérés menete
Valamennyi részt vevő ország ugyanazokat a kötelező kérdéseket tette fel saját nemzeti méhcsaládveszteség-ellenőrző kérdőívében, természetesen a saját anyanyelvén. Arra törekedtek, hogy minden országban minél több méhészhez eljusson a kérdőív, például méhészeti magazinokban kinyomtatva, méhészeti weboldalakon elhelyezve, illetve egyes esetekben méhésztalálkozókon terjesztve. A koordinátorok közül több mint húszan gyűjtöttek adatokat a Limesurvey online felmérési szoftverrel egy közös platformon; néhány ország saját platformot, más szoftvert vagy más módot használt a felméréshez. A méhészek anonim részvételére volt lehetőség. A felmérésre 2020 tavaszán került sor. A nemzeti koordinátorok minden adatot következetesen minőségileg ellenőriztek és kódoltak közös elemzés céljából. 2020. július 1-ig minden adatot benyújtottak a nemzetközi koordinátoroknak.

A méhészeket arra kérték, hogy jelöljék meg azt a hónapot (2019. áprilistól 2020. márciusig), amikor a méheik Varroa-terhelését figyelték és/vagy megkezdték a Varroa elleni védekezéssel kapcsolatos tevékenységeket (1. táblázat), függetlenül a vegyszerek jogi státuszától a részt vevő országokban. Az eredményeket „R” statisztikai szoftver használatával értékelték ki.
Két adatkészlet jött létre: (1) a felmérés válaszadóihoz és (2) a felmért családokhoz táblázatok készültek, amelyek bemutatják a Varroa-monitorozás mértékét és a Varroa elleni védekezési módszerek alkalmazási szintjét a részt vevő országokban. Továbbá táblázatokat készítettek a kezelések időbeli alkalmazásáról, illetve megtörtént a méhészetek méretének és a különböző kezelési típusok gyakoriságának kategorizálása. Azoknak a méhészeknek százalékos arányát, akik a Varroa-monitoringot alkalmazták vagy egy bizonyos Varroa-kezelési intézkedést alkalmaztak, annak alapján számították ki, hogy a válaszadó a módszer alkalmazását legalább egy hónapban megjelölte.
A lehetséges klaszterek azonosításához a CA legreprezentatívabb komponensein egy utólagos hierarchikus klaszterezést végeztek a főkomponenseken (az euklideszi távolsággal és a Ward-féle agglomerációs szabállyal). Az országokat hozzárendelték a különböző klaszterekhez, a 6 legfontosabb kezelést százalékosan kifejezve láthatjuk az 1. ábrán. A felmérés további eredményeit a következő számban fogom ismertetni.

Bagóné dr. Vántus Viola
tudományos munkatárs,
PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet