Ahogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatója fogalmaz, a Xylella fastidiosa nevű baktérium a faszöveti edénynyalábokban gyorsan terjeszkedve lezárja a fatestben a víz és a tápanyag áramlását, ezzel váltja ki a jellegzetes tüneteket: a levélszél-perzselődést, levélhervadást és ágszáradást, elhalást és törpülést, súlyos fertőzéskor fapusztulást.

Az amerikai kontinensen őshonos, Európában először 2013-ban találták meg. Az ellene való fellépést nehezíti, hogy nem egy egységes fajról, hanem annak négy alfajáról van szó, és a több száz gazdanövény különböző mértékben vagy egyáltalán nem fogékony az egyes alfajokra. Az alfajtól és az éghajlati viszonyoktól függően a baktériumfertőzés eltérő mértékű pusztuláshoz vezethet.

Az (EU) 2020/1201 bizottsági végrehajtási rendelet (2) I. és II. melléklete sorolja fel a Xylella fastidiosa baktériumra, illetve annak meghatározott alfajaira ismerten fogékony, vetőmagtól eltérő, ültetésre szánt növényeket; az ezen listán szereplő növények esetén kell alkalmazni a szigorú uniós karantén intézkedéseket.

A datolyapálmák nemzetségéről ugyanakkor kiderült, hogy csak két faj, a Phoenix reclinata és a Phoenix roebelenii fogékony a károsítóra; és ugyanígy a loncok közül is csak két faj, a Lonicera implexa és a Lonicera japonica fogékony az egyik alfajra.

Törlik továbbá a listáról a széleslevelű olajfagyat (Phillyrea latifolia), mivel azt a tagállamok tévesen jelentették fogékony növényként; illetve a Fortunellát (kumkvat), mivel azt a tagállamok soha nem is jelentették,