A klímaváltozás kiterjedt gyökérrendszerében számos helyen megtaláljuk az emberi tevékenységek szerepének káros következményeit. De annak ellenére, hogy sokan csak kicsiny halaknak számítunk, emberként mégis mindannyiunk sorsa összefonódik. Minél többen mondunk igent a fenntartható megoldásokra, annál hamarabb lesz jobb mindenkinek.

Hibaforrás a növények közvetlen táplálása

A műtrágyák, gyomirtók, gombaölőszerek elterjedése, különösen a kiskerti felhasználók számára való elérhetővé tétele a visszájára sült el. Miután rászoktunk az azonnal a lehető legnagyobb haszonnal kecsegtető kemikáliák használatára, az addig jól működő, lassabb, kevesebb eredménnyel járó technikák háttérbe szorultak vagy feledésbe merültek. Mindez függőséghez vezetett. És odáig fajult, hogy egyre többen kezdtek rövidtávon gondolkodni. Ezért csak a növények igényeit elégítették ki, miközben a talaj táplálásáról megfeledkeztek.

Egy abszurd példával élve, ez ahhoz hasonlít, mintha egy várandós nőnek nem adnánk enni, hanem ehelyett közvetlenül a magzatba próbálnánk eljuttatni a fejlődéséhez szükséges anyagokat. Ugye ilyesmi senkinek sem jutna eszébe, hiszen tudjuk, hogy az anya és a gyermek egy rendszer. Az anya szervezete védi és látja el mindennel a növekvő magzatot. Ezért logikus, hogy elsőrendű fontosságú az anyát a lehető legjobb minőségű, legtisztább élelmiszerekkel táplálni; kiváló biohasznosulású táplálékkiegészítőkkel támogatni, és a legteljesebb mértékben mentesíteni az ártalmas dolgoktól.

A növény számára a talaj nagyjából olyan, mint a gyermeknek az anya. Csak a jól táplált, gondozott, élőlényekben gazdag, mérgektől megkímélt talajban fejlődnek egészséges növények.

A szénraktárak kiürülése

Míg a felszínen a műtrágyák azt a látszatot keltik, hogy minden rendben van, odalent világvége hangulat uralkodik. Felbecsülhetetlen károk származnak abból, ha elmarad a szerves anyagok visszapótlása a talajba. Ennek következtében ugyanis elvesznek a talaj széntartalékai, a lebontó szervezetek élelem és munka nélkül maradnak, és mindez kihat a termelékenységre. Ha nincs mi megkösse, a szén kiszökik a légkörbe, és szén- dioxid formájában hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.