0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2023. december 4.

A gazdálkodók elakadtak az adatoktól

Már egy évtizede, hogy az ágazat forradalmasításával kecsegtet a mezőgazdaság digitális átállása és az általa lehetővé tett adatvezérelt gazdálkodás, ennek ellenére a gazdálkodók többsége továbbra sem használja az eszközöket.
Fotó: KITE ZRt.

A Wall Street Journal nemrég közölt összeállítása alapján még az Amerikai Egyesült Államokban is elvesznek az adatok özönében a technológiát korán adaptálók. Magyarországon viszont máshogy zajlik a folyamat, tudtuk meg a KITE innovációs főigazgatójától.

Fotó: Climate Corporation

Az egykori vetőmag- és növényvédőszer-­óriás, a Monsanto 2013-ban 1 mil­li­árd dollárért megvásárolt egy mezőgazdasági adatokkal foglalkozó céget, a Climate Corporationt, ez adott lendületet az adatvezérelt gazdálkodásra való átállásának. A Monsanto célja az volt, hogy olyan szoftverekkel és eszközökkel lássa el a gazdálkodókat, amelyek az időjárási mintázatoktól a talajviszonyok változásáig gyűjti és elemzi az adatokat, hogy a lehető leghatékonyabban művelhessék a földet.

„Annyi adatot gyűjtünk, hogy szinte megbénit, hogy mindent elemezni kell” – mondta David Emmert, egy kukorica- és szójababtermesztő Nyugat-Közép-Indiana államban. fotó: MALACHI EMMERT

A McKinsey tanácsadó vállalat felmérése szerint az Egyesült Államok gazdálkodóinak kevesebb mint fele használ farmmenedzsment-szoftvert, és csak 25 százalékuk távérzékelést és precíziós mezőgazdasági eszközöket. Az elemzők szerint a farmmenedzsment-szoftver meg­léte az autonóm gépek és mesterséges­intelligencia-kompatibilis berendezések alkalmazásának az alapfeltétele, és akik nem kezdik el a lehető leghamarabb használni, kimaradnak a következő évtized mezőgazdasági innovációjából. A McKinsey felmérésében az amerikai gazdálkodók alig 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a következő két évben szoftver vagy precíziós mezőgazdasági hardver bevezetését tervezi.

Gyors megtérülést várnak

Egyes eszközök az interneten keresztül is képesek automatikusan begyűjteni a mezőgazdasági berendezések adatait, de még sok olyan van, amibe a gazdálkodóknak kellene bevinnie őket, márpedig sokan több mint egy tucat különböző növényvédő terméket vagy többféle vetőmagot juttatnak ki a területeikre. Amerikában még a technológia használói közül is sokan nehézkesnek tartják hasznos következtetések levonását az adattengerből.

„Annyi adatot gyűjtünk, hogy szinte megbénulok, amikor elemezni kellene őket. Nem hiszem, hogy ténylegesen kihasználnánk az összes begyűjtött és rendelkezésre álló információt” – nyilatkozta David Emmert, egy nyugat-indianai kukorica- és szójatermesztő, aki 4300 hektárt művel.
Fotó: KITE

A digitális mezőgazdasági eszközök első generációjának körülményes volt a használata. A szoftver lassú volt, az interfész bonyolult és nehézkes. Már akkor sok szakértő figyelmeztetett, hogy az iparágnak javítania kell a felhasználói élményt. Azóta a legnagyobb technológiai vállalatok, a Microsoft, az Amazon és Google megkezdték felhő alapú és a mesterségesintelligencia-szolgáltatásaik mezőgazdasági igényekre szabását, újfajta szakértelmet hozva a területre, ami megkönnyítheti a mezőgazdasági adatok kezelését és elemzését.

A Bayer 2018-ban megvásárolta a Monsantót, és azzal együtt a Climate Corporation FieldView szoftverét, és márciusban bejelentette, hogy a Microsofttal való együttműködést kiterjesztik a szoftver adatainak összekapcsolására a Microsoft Azure felhőplatformjával. Egyelőre a szolgáltatás próbaverziója fut. Ez az egyik első jelentős kapcsolat egy agrárvállalkozás és egy felhőszolgáltató között, aminek a mezőgazdasági adatok integrálása a célja.

„Egyre több gazdaság rendelkezik egyre több szenzorral és digitális adatgyűjtővel, drónalkalmazásokból is ömlik az információ, azonkívül a kereskedők és a beszállítók rengeteg digitális információval rendelkeznek. Ennek ellenére kevés a jó példa az ágazatban ezeknek az adatoknak az érdemi összekapcsolására, amivel a gazdálkodók könnyen oda-vissza megoszthatnák az információkat” – nyilatkozta Tom Eickhoff, a Bayer’s Climate LLC tudományos igazgatója.
Jerry Seuntjens, egy kukorica- és szójababtermesztő az iowai Kingsley államban azt mondta, hogy a farmmenedzsment szoftver segített gazdaságának enyhíteni a munkaerőhiány és a magasabb költségek hatását. Fotó: JERRY SEUNTJENS

Az Amazon és a Google nagy lehetőséget látnak a hatalmas mennyiségű mezőgazdasági adat összegyűjtésében. Egyre több startuppal és agritech-szolgáltatóval működnek együtt, hogy minél jobb piaci pozícióhoz jussanak az ágazatban. A terület kiemelkedő szerepét jól érzékelteti, hogy az AgFunder befektetési vállalat szerint a mezőgazdasági menedzsmentszoftverek, érzékelők és interne­tes eszközök kockázatitőke-finanszírozása 35 százalékkal nőtt tavaly világszerte, elérve az 1,7 milliárd dollárt, vagyis 624 milliárd forintot. Ez volt a legnagyobb növekedés a mezőgazdasági technológiai kategóriákban.

A mezőgazdaságba belépő technológiai cégeknek olyan nehézségekkel kell szembenézniük, amikkel az ipar már sokkal régebben. A gazdálkodók elöregedésétől (az amerikai farmerek átlagosan 58 évesek) a magas költségeken és az új növénybetegségeken át, a szélsőséges időjárásig. Ráadásul az amerikai farmereknek erős adatvédelmi aggályai vannak a technológiával szemben, sőt, adataik továbbadásától jobban tartanak, mint a precíziós szolgáltatások drágulásától.

Mi másként digitalizálunk

Egészen 2010 előttig a ’70–80-as évek technológiája dominált a mezőgazdaságban, de akkor nagy változás kezdődött, és a fejlesztések 2020-ra jutottak odáig, hogy a gyakorlatban is átütő erejűvé váltak. Például mostanra egyértelművé vált, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek hatását tompítani lehet agrárdigitalizációs rendszerekkel. Magyarország 2019 augusztusára fogalmazta meg a Digitális Jólét Program keretében a Digitális Agrárstratégiát, ami összefoglalta az ágazat szereplői számára a feladatokat és lehetőségeket.

Hadászi László szerint a mezőgazdaság digitális átállása, illetve a precíziós fejlesztések elengedhetetlenek, hogy az EU Green Deal irányelveit teljesíteni lehessen.

Hadászi László, a KITE innovációs főigazgatója szerint az agrárdigitalizációt két részre érdemes választani. Ezek egyike a precíziós gazdálkodás technikai rendszere, a mezőgazdasági gépekbe szerelt szenzorok, vagy például az automatikus kormányzás, a szakaszvezérlés. E téren tíz éve széles körben elérhetők a fejlesztések, és alkalmazásuk bevett gyakorlattá vált, napi szinten használják őket a gazdálkodók, nagy megelégedéssel. A másik pedig a gépek által összegyűjtőtt adathalmaz, amihez hozzájönnek a szondák, a műholdak és meteorológiai állomások által gyűjtött adatok. Ezeknek az adatoknak a feldolgozása nagy kihívás a gazdálkodók számára, mert attól, hogy valaki feltölt egy programot a felhőbe, hogy a gazdák letölthessék, attól még nem fogják tudni használni. A KITE rég felismerte ezt a kihívást, erre válaszul hozták létre a KITE Precíziós Gazdálkodási Rendszerét, a PGR-t, amiben – adott esetben – hetven szaktanácsadó nyújt személyes segítséget a gazdálkodóknak.

A KITE szakértői szerint a „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” című pályázat kiírásával nagy lendületet kapott hazánkban a terület, mert a gépek beszerzése mellett a hatákony használatukat lehetővé tevő szolgáltatások igénybevételét is tartalmaznia kellett a pályázatoknak.
Fotó: KITE

A nyertes pályázatok most jutottak a megvalósítás szakaszába, és bebizonyosodott, mennyire hasznos volt a kitétel. Az adatok rendszerezése, feldolgozása, kiértékelése, ami lehetővé teszi felhasználásukat a gazdaságokban, most jelentkezik a precíziós fejlesztést végrehajtóknál. Már látható, hogy azok a szolgáltatók, amelyek ezt a feladatot komolyan vették, például a KITE –, folyamatosan szolgáltatnak, a feldolgozott adatok alapján érdemi információkat nyújtanak, és oktatják is a partnereiket. Az oktatás és a szaktanácsadás megkerülhetetlen feltétele az új technológia sikeres bevezetésének, és az ismereteket most kell elsajátítani, ráadásul olyan helyzetben, amikor a mezőgazdaság szokásos léptékéhez képest villámgyors a fejlődés.

Az eszközök és a gyűjtött adatok nem sokat érnek, ha azokat nem tudjuk értelmezni, azokból nem tudunk a gazdaság számára értékes információt kigyűjteni. Ekkor fordulhat elő olyan helyzet, hogy a gazdák elvesznek az adatok tengerében.

A precíziós gazdálkodás kulcseleme a pontos helyzetmeghatározás. A KITE 2011-ben kezdte meg a 2 centiméteres pontosságú helyzetmeghatározást lehetővé tevő jel sugárzását, amit 2023-ban már naponta 4 ezer gép használt. Ez 1,2-1,5 millió hektárt jelent, vagyis kijelenthető, hogy az alaptechnológiát már nagyon sok mezőgazdasági üzem használja. A KITE saját farmmenedzsment-szoftverének több mint ezer felhasználója van.

A szolgáltatáscsomag legnépszerűbb eleme az agrometeorológiai állomások adatainak a rögzítése, amihez a növényvédelmi előrejelzés kapcsolódik. A funkció a KITE mobilapplikációjában mindenki számára elérhető, és már közel 6 ezer felhasználója van. A szoftvernek van táp­anyagtervező és kijuttatástervező modulja is, amit sokáig csak szaktanácsadók használtak, de tavaly óta termelők számára is elérhető.

Nincs megállás

Fotó: KITE

A KITE szakértője szerint a magyar gazdák 20-25 százaléka használ napi szinten digitális megoldásokat a termelésben, vagyis még sok tennivalója van a szaktanácsadóknak e téren. Hadászi László szerint a mezőgazdaság digitális átállása és a precíziós fejlesztés elengedhetetlenek az EU Zöld Megállapodásában foglalt irányelvek megvalósításához. A szaktanácsadók munkáján kívül folyamatos egyeztetésre és kommunikációra van szükség ahhoz, hogy fokozatosan egyre többen átálljanak az új technológiák használatára. Szerinte az eszközök és az összegyűjtött adatok nem sokat érnek, ha nem tudjuk értelmezni, ha nem tudjuk a gazdaság számára értékes információvá alakítani őket. Emiatt fordulhat elő, hogy elvesznek az adatok tengerében a gazdák, és ezért tartja elengedhetetlennek a KITE szolgáltatását. A PGR-rel gyakorlatilag minden tábláról termőképességi hozamcélokat és térképet lehet készíteni, amire fel lehet építeni az alkalmazandó technológiát, és ez teszi lehetővé a folyamatos szaktanácsadást, amivel optimalizálható a gazdálkodás.

A szakértő szerint az agrárdigitalizáció következő lépése, hogy a gépek egyre autonómabbá válnak. A robotizált eszközök hihetetlen gyors kamerarendszere helyspecifikus működést tesz lehetővé, és valós idejű adatok alapján dolgozhatnak: gyakorlatilag az adatgyűjtés pillanatában elvégzik az indokolt beavatkozást.

A valamivel távolabbi jövőben a mesterséges intelligencia válik meghatározóvá, mert a mai MI-k még valóban kezdetlegesek, de a fejlesztések egyértelműen ebbe az irányba mutatnak.

Forrás: The Wall Street Journal/KITE Zrt.

Magazin ajánló: