0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 2.

A permakultúra tervezési alapelvei

A permakultúrás rendszerek működése olyasvalami, amit nem tanítanak az iskolákban; az alapelvek ismerete alapvető, de az alkalmazásuk érvényesülését az adott helyszín, vagy a tervezési terület sajátosságainak függvényében határozzák meg.

A permakultúra egy fenntartható emberi környezet kialakítását segítő, teremtő tervezési rendszer — olvashatjuk a permakultúra atyja, Bill Mollison egyik megfogalmazásában. A permakultúrás rendszerek működése olyasvalami, amit nem tanítanak az iskolákban; az alapelvek ismerete alapvető, de az alkalmazásuk érvényesülését az adott helyszín, vagy a tervezési terület sajátosságainak függvényében határozzák meg.

A fenntarthatóság fogalma nem mindenki számára egyértelmű, hiszen gyakran a fenntartható fejlődést értik alatta, ami az ipari és az iparszerű mezőgazdaság gyakran hangoztatott hívószava.

Itt természetesen nem erről van szó, a permakultúra fenntarthatóság-fogalmát a jelen ökológiai kihívásaira adott válaszain keresztül érthetjük meg, amiben fontos szerep jut a helyzetfelismerésnek és az új kihívásokhoz való kreatív megoldásoknak és alkalmazkodásnak — az adott klímazóna ökológiai sajátosságainak figyelembevételével.

Ha egy dolgot helyesen csináltunk, az megy tovább a maga útján és kihat más dolgokra, tevékenységekre és kapcsolatokra egy diverz, agroökológiai alapokon nyugvó termelési rendszerben. Néha csak egyetlen mozdulatot teszünk, egyszerűen és helyesen, aminek a permakultúrás rendszerünkben is pozitív hatása és folytatása lesz. Az elkezdett tevékenységek eredményének megfigyelésével és visszacsatolásával előnyökhöz juthatunk, ami tovább vezet olyan hatások felé, amikre nem is számítottunk. Azt hiszem, mindannyian ismerünk erre példákat a kertünkben, gazdaságunkban, bár lehet, hogy nem jutottunk el a tudatos elemzésükig.

Ennek megvalósításában segítségünkre vannak a permakultúrás tervezés alapelvei. Az előzőekben ismertetett etikai alapelvek megvalósulása és gyakorlatba való átvitele a tervezési alapelveken keresztül valósul meg a terv elkészítése és a kivitelezés során.

Tehát itt megfigyelhetünk egy másik gondolkodásmódot azokról a dolgokról, amelyekről már mindenkinek van kialakult véleménye, ami egybecseng a közgondolkozással. A permakultúra azonban új távlatot nyit a mezőgazdaság, a kertészet, de az életvitelünk és a társadalmi jelenségek értelmezése felé is. Gyakran emlegetett az az alkalmazott alapgondolat, Everything works boths ways, azaz Minden két irányban működik, ami azt jelenti, hogy minden cselekvésnek, tevékenységnek valamilyen hatása és ellenhatása, vagy visszahatása is van.

A permakultúrás gondolkodás alapja az etikai alapelvek (középpontban), amelyek meghatározzák a 12 tervezési elv alkalmazását.

Ezeket az elveket univerzálisnak tekintik, bár megvalósításuk a helytől, a környezettől és a helyzettől függően nagyon eltérő lehet. Alkalmazhatók személyes, gazdasági, társadalmi és politikai helyzetek átértelmezésére és átrendeződésére, amint azt a permakultúra „virága” szemlélteti. A tervezési alapelvekből az első hatot tekintsük most át.

Figyeld meg és válj cselekvő részesévé a természetnek

Ha időt szánunk a természettel való foglalkozásra, olyan megoldásokat tervezhetünk, amelyek harmóniában vannak a tervező igényeivel és az adott környezettel.

Az 1. tervezési elv ikonja egy fa, amely a természetet szimbolizálja. A megfigyelés során elmélyülünk a környezetben, és a helyszín igazi megértéséhez törekednünk kell arra, hogy eggyé váljunk vele. Érzékeljük és érezzük a természeti környezetet, például kicsit mi is fává válunk. A megfigyelés nagyon fontos, a permakultúrás tervezés alapja az alapos, sokrétű megfigyelés.

Gyűjtsd össze és tárold az energiát

Azáltal, hogy olyan rendszereket fejlesztünk, amelyek akkor gyűjtik össze az erőforrásokat, amikor azok bőségesek, energiát raktározhatunk különböző formában. Majd szükség esetén bármikor használhatjuk őket. A 2. tervezési elv ikonja azt jelzi, hogy az energiát egy tartályban tárolják, hogy később felhasználhassák, amikor az adott energiaforrás már éppen nem áll rendelkezésre. Életünk alapja a napenergia. A „Szénát csinálj, amíg süt a nap” közmondás arra emlékeztet, hogy korlátozott időnk van az energia felfogására és tárolására, például a terményekben. Fontos energiaforrásunk a víz (árkok, tározók) a tápanyagok (talajban, terményekben), a hő (passzív ház).

Érj el hozamot

A tevékenységeink során hozam elérésére törekszünk, ennek szimbóluma a retek termése, amelyből már hiányzik egy darab.

A hozam nem minden esetben termény – lehet energia vagy tudás, információ is. Az elért hozam az aktuálisan elérhető és hasznosítható hozam a fogyasztás fedezésére.

A hozam elérése kreatívan segít rendszerünk tökéletesítésében, megosztása idecsatolja az etikai alapelvek közül az igazságos elosztás alapelvét. A kiharapott falatka a megosztást szimbolizálja, amit nemcsak embertársainkkal, de más fajokkal is megoszthatunk, osztozhatunk a megtermelt javakon konkrét és átvitt értelemben is.

Gyakorolj önmérsékletet és figyelj a visszajelzésekre

A tervezett rendszerben fontos az egyensúly megteremtése, amely határt szab a túlzott növekedésnek, és kiiktatja azokat a kapcsolatokat, amelyek nem működnek. Fontos, hogy az igények és a lehetőségek harmóniában legyenek egymással az adott tervezési környezetben. Meg kell akadályoznunk a nem megfelelő tevékenységeket, hogy a rendszerek továbbra is jól működhessenek hosszú távon.

Ezért kell figyelnünk a visszajelzésekre lokális és globális szinten is! A visszacsatolás értékelése (negatív visszajelzés) megváltoztathatja az addigi tevékenységünk irányát, tartalmát.

Az 4. alapelv ikonja otthonunk, a Föld bolygó. Minden tevékenységünkkel támogatnunk kell fenntartható működését, kapcsolódva a permakultúra első etikai alapelvéhez, ami nem más, mint gondoskodás a Földről.

Használd és becsüld meg a megújuló erőforrásokat és szolgáltatásokat

Használjuk ki a legjobban a természet bőségét, a természetes és megújuló energiaforrásokat, és ezen keresztük mérsékeljük fogyasztáscentrikus szokásainkat, és a nem megújuló erőforrásoktól való függőségünket. A ló ikon egyszerre jelent megújuló szolgáltatást és megújuló erőforrást. Használható kocsi, eke vagy rönk húzására, haszonállat és erőszimbólum.

A „Hagyjuk, hogy a természet tegye a dolgát” közmondás arra emlékeztet bennünket, hogy a természet feletti irányítás a túlzott erőforrás-felhasználás és a csúcstechnológia révén nemcsak drága, de negatív hatással lehet környezetünkre is.

A hozam elérése során a megújuló természetes források legjobb használatára kell törekednünk.

A megújuló szolgáltatások felfedezése és használata a permakultúrában fontos forrás, például a növényekből, az állatokból, a talajból és a vízből nyerünk, kapunk szolgáltatásokat anélkül, hogy elfogyasztanánk.

Mindent hasznosíts

Tervezzünk olyan rendszereket, amelyek minden végterméket felhasználnak. Ilyen hozzáállással minimalizáljuk a szennyezést és a hulladékok mennyiségét, mert már a termelési folyamat során felhasználásra kerülnek. Ha alaposan számba vesszük, értékeljük és felhasználjuk a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, semmi sem megy kárba.

Az alapelv ikonja a földigiliszta, a szerves anyagok egyik leghatékonyabb újrahasznosítója, amely növényi és állati hulladékot hasznosít értékes növényi táplálékká.

A földigiliszta, mint minden élőlény, egy rendszer, egy hálózat része (jelen esetben a talaj táplálékhálózatának fontos tagja), ahol egy élőlény terméke egy másik élőlény szükségletét elégíti ki.

A „Kétszer ad, aki gyorsan ad” közmondás arra emlékeztet, hogy a jó időben elvégzett szolgáltatás és hasznosítás megakadályozza a pazarlást.

A témát a további tervezési alapelvek ismertetésével folytatjuk.

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: