0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 23.

Mire figyeljünk zsendüléskor?

Célzott kezelésekkel blokkolhatjuk a fertőzést, illetve megakadályozhatjuk az újabb tünetek kialakulását a még érzékeny növényrészeken.

A júliusi meleg időjárás visszaszorította a szőlőben korábban felszaporodott csapadékigényes betegségeket. Ez a körülmény kifejezetten jól jött azokban az ültetvényekben, ahol a peronoszpóra, a feketerothadás és a szürkepenész jelentős fürt- és lombfertőzést okozott. Sajnos az idei peronoszpórajárvány a termés java része mellett elvette a gazdálkodók permetezési kedvét is, ami nem csoda, mert házikertben, de nagyüzemi ültetvényben is gyakori volt a 70-90%-os fürtkár.

Mint tudjuk, a fertőzött fürtök gyógyítása nem lehetséges, de célzott kezelésekkel blokkolhatjuk a fertőzést, illetve megakadályozhatjuk az újabb tünetek kialakulását a még érzékeny növényrészeken. Ahol ez nem történt meg, ott jelenleg a lombon is súlyos fertőzés nyomai láthatók.

Augusztusban folytassuk a betegségek elleni védekezést, különösen azért, mert a kórokozók tömegének minimálisra csökkentésével, ezáltal a növénykondíció növelésével hozzájárulhatunk az optimális teleléshez, illetve elősegítjük a jövő évi növényvédelmünket.

A peronoszpóra fertőzésére még augusztusban is számíthatunk, de már csak a lombozaton. Erre az időre (zsendülés, korai fajták érése, szüret) a fürtök jelentős része ellenállóvá válik, újabb tünetek legfeljebb a másodfürtökön fordulhatnak elő, de ez már nem jelent számottevő termésveszteséget. Ezzel szemben csapadékos időben a lombon történő felszaporodása súlyos mértékűre is erősödhet, figyelembe véve a fajták levélfertőzésre való érzékenységét és természetesen a kórokozó tömegét.

A peronoszpóra lomb­fertőzése nem csak esztétikai probléma, ugyanis a levelek nagymértékű károsodása miatt idő előtti lombhullás következhet be.

Lombozat hiányában a tartaléktápanyagok fás részekbe történő beépülése is hiányt szenvedhet, így a tél folyamán megnő az esélye a vesszők elfagyásának (feketedés), illetve a következő évi gyenge hajtás- és gyökérképződésnek.

A késői peronoszpórafertőzésre jellemző, hogy a tünetek a hónaljhajtások fiatal levelein és a hajtásvégeken jelennek meg tömegesen. Ekkor az idősebb leveleken mozaikos foltok alakulnak ki, mert a gomba a levél szöveti felépítéséből adódóan már nem tud olyan intenzíven terjedni, mint a fiatal levelek esetén. A peronoszpóra fő áttelelő forrásai ezek a mozaikfoltos levelek, ezért célszerű ilyenkor gátat szabni a kórokozó teljes kifejlődésének.

A peronoszpóra késői fertőzésének tünetei a mozaikfoltok a levélen

A feketerothadás elleni védekezést a később zsendülő fajták esetében még augusztusban a zsendülésig, a szőlőbogyók 6-8%-os cukortartalmáig kell folytatnunk. Ezt követően már nincs értelme, mert a kórokozó nem képes terjedni és fennmaradni ezekben a fürtökben.

Sokat tehetünk a következő évi növényvédelmünk érdekében azzal, ha a fertőzött fürtöket folyamatosan eltávolítjuk a tőkékről, ugyanis a betegség nagyrészt a mumifikálódott szőlőszemek felületén kialakult kis termőtestekben telel át, amelyek később fertőzési forrásul szolgálnak.
Feketerothadás különböző stádiumú bogyótünetei

A szürkepenész, vagy más néven botrítisz fertőzésveszélye az érés előrehaladásával nő. Különösen akkor, ha valamilyen sérülés, esetleg napégés, lisztharmatfertőzésből eredő bogyórepedés alakul ki a szőlőn. Jégverést követően, amint lehetőségünk adódik (néhány órán belül), mihamarabb kezeljük a sérült növényfelületeket réz-, kén hatóanyagú készítményekkel, amelyek elősegítik a sebfelületek beszáradását és védelmet nyújtanak a másodlagosan fertőző kórokozók ellen, mint a fakórothadás, szürkerothadás. Kezelés előtt vegyük számításba a készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási idejét, ami a kéntartalmú készítmények esetében a legkedvezőbb, nulla nap, azonban a réztartalmú szereké 21-28 nap között változhat.

A szürkerothadás ellen ebben az időszakban nagy jelentősége van a megelőző védekezésnek, különösen, ha érés körül csapadékossá válik az időjárás.

Az engedélyezett készítmények jó hatásfokkal védik a fürtöket a betegségtől, ha nem a már megfertőzött fürtöket próbáljuk gyógyítani, hanem időben, a nagyobb fertőzések kialakulása előtt beavatkozunk.

A lisztharmat fürtfertőzésére az egyes fajták zsendüléséig van esély. Habár az idei év elsősorban a peronoszpóra elleni küzdelemről szólt, az érzékeny fajták (pl. Kékfrankos, Chardonnay, Leányka, Hárslevelű, Zöld veltelíni, Olasz rizling, Rizlingszilváni stb.) levelén és fürtjein a lisztharmat gócszerű, közepes-erős mértékű károsítása is fellelhető volt.

Augusztusban a lisztharmattal fertőzött felületeken (fürt, fürtkocsány, levelek) megkezdődik, és meleg, párás időben tömegessé válik a betegség áttelelő ivaros termőtesteinek, a kazmotéciumoknak a képződése.

Ezeknek a kis gömb alakú képződményeknek a kórokozó sikeres áttelelésében van kiemelkedő szerepük, ezért a feladatunk nem más, mint hogy megakadályozzuk a kialakulásukat, vagy legalább gyérítsük a számukat. A kazmotéciumok a gomba fonalainak szoros felcsavarodásából alakulnak ki, így a leghatékonyabban a lisztharmattelepek elpusztításával vehetjük elejét ennek a folyamatnak. A gombaölő szerek közül a kéntartalmú készítmények önmagukban vagy kombinációban való alkalmazása jó megoldás, egyrészt a lisztharmattelepek és a termőtestek elleni megfelelő hatékonyság, másrészt a nulla napos élelmezés-egészségügyi várakozási idő miatt.

Szőlőlisztharmat szaporítóképletei a fertőzött bogyón

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség sajnos folyamatosan terjed az ország szőlőtermő területein. Borvidékeink túlnyomó többségén (a Nagy-Somlói, Balatonfüred-Csopaki és a Pannonhalmi borvidék kivételével) laboratóriumi vizsgálattal is igazolt a karantén betegség jelenléte fő gazdanövényén, a szőlőn és/vagy az erdei iszalagon.

A fertőzött területeken augusztusra gyakorivá válik a tünetek megjelenése, ezért nagyon fontos, hogy folyamatosan figyeljük az állományt, és azonnal semmisítsük meg a tünetes tőkéket.

A gyökereket is minél alaposabban távolítsuk el, hogy a fertőzött növények ne tudjanak újra kihajtani. A fitoplazmás betegség csak szaporítóanyaggal és az amerikai szőlőkabóca átvitelével terjed, metszőollóval, vágóeszközökkel nem. Amennyiben a kihelyezett sárga ragacsos lapok jelzik a vektor jelenlétét, úgy újabb rovarölő szeres beavatkozásra lesz szükség!

Pettyesszárnyú muslica lárvái a bogyóhéj alatt. Egy bogyóban 18-25 lárva is lehet
A pettyesszárnyú muslica által megszúrt és összeesett bogyók

Augusztus elejétől válik esedékessé a pettyes­szárnyú muslica csapdázására alkalmas almaecetes (vagy almaecet+vörösbor (Merlot) 1:1 arányú keveréke) palackcsapdák kihelyezése.

A pettyesszárnyú muslica elsődleges kártétele a bogyós gyümölcsökön (szeder, málna, szamóca, bodza) közismert, de az utóbbi években szőlőn is számottevő fürtkárok alakultak ki.

Különösen érzékenyek a kártételre a vékony héjú, magas cukortartalmú vagy éppen túlérett szőlőfajták (pl. Néró, Kékfrankos), amelyek bőrszövetét a muslica könnyedén átszúrja az erősen fűrészes tojócsövével. A bogyóhéj alá lerakott tojásokból kikelő lárvák a bogyóhússal vagy az azon felszaporodó mikroorganizmusokkal táplálkoznak, ezáltal rontják a termés mennyiségét, minőségét. A sérült bogyókon másodlagosan gombák és baktériumok szaporodhatnak fel, amelyek ecetesedést okoznak. A muslica elleni védekezés odafigyelést, jó időzítést igényel. Fontos, hogy a rajzást megfelelő időben észleljük, mert ha a nőstények lerakták a tojásaikat, akkor a védekezéssel már elkéstünk. Felszaporodásukhoz optimális a csapadékos, párás, mérsékelten meleg nyár végi időjárás, ilyenkor több nemzedék kialakulása is bekövetkezhet (egy nemzedék kifejlődéséhez 10-14 nap szükséges).

Amennyiben a kontakt hatású piretroidok közül választunk védekezésre (pl. Karate Zeon 5 CS, é.v.i.: 7 nap), akkor azonnali, taglózó hatást érhetünk el, de az újabb betelepülő egyedekre e készítményeknek már nem lesz hatása.

A felszívódó rovarölő szerek tartamhatással is rendelkeznek (pl. Mospilan 20 SG, é.v.i.: 7 nap, III.kat.), de használatuk a rezisztencia kialakulásának megelőzése végett korlátozott. Bármelyik megoldást is választjuk, az élelmezés-egészségügyi várakozási időt mindenképp figyelembe kell vennünk.

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: