A nehéz körülmények között is a tagok érdekeit tartotta, tartja szem előtt a Délalföldi Kertészek Szövetkezete, hisznek a közösség erejében, erre alapozzák fejlesztéseiket. Az elért eredmények alátámasztják, hogy jó úton járnak, erősítette meg Nagy István agrárminiszter is a DélKerTÉSZ őszi hajtatási szakmai napján. Az országos szintűvé bővült rendezvény középpontjában a tész termékfejlesztései, tervei, és a forgalmából legnagyobb arányban részesülő paprikafélék piaci lehetőségei álltak.
Az agrárminiszter szerint mára bebizonyosodott, hogy minden jelenlegi gondra a termelői együttműködés, integráció a megoldás, csak ez nyújt védelmet, biztonságot, jövedelmezőséget, versenyképességet a tagjainak, és ez kell ahhoz, hogy megőrizzük piacainkat, márpedig ez a legfontosabb feladat.
Nagy István szerint nagyon erősen megfontolandó, hogy pályázati előnyökhöz juthassanak, akik valamely integráció vagy termelői együttműködés részesei, hiszen úgy lehet piacot védeni, ellátásbiztonságot szavatolni, ha kiszámítható a termelési szerkezet. Az Agrárminisztériumban folynak az egyeztetések e témában. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatnak kiemelt szerepe van az Európai Unió támogatási rendszerében. Többféle forrás is elérhető az ágazat számára a versenyképesség és a piacorientáltság növelése, a termelői jövedelem ingadozásának mérséklése, a zöldség-gyümölcs fogyasztás fellendítése, valamint a környezetbarát termesztési technikák, technológiák elterjesztése érdekében. A célokat a részben a tészek működési programjának támogatása révén érik el.
Uniós tapasztalatok szerint a tészek operatív programja egyértelműen növeli a termelői szervezetek vonzerejét, és ezzel segíti a kínálat koncentrációját, a termelés kereslethez való igazítását. A tésztagság előnyei pedig a közös beruházásokból, a versenyképesség javulásából származnak. Tagjai számára a tész szakmai, termesztéstechnológiai információkat nyújt, és hozzáférést enged a termékminőséget és tanúsítást biztosító intézkedésekhez.
Nagy István elmondta, hogy a támogatási rendszer fejlesztésével, az adminisztráció csökkentésével fogják növelni a termelői szervezetek vonzerejét. Azon lesznek, hogy a termelői szervezetek közvetlenül hozzáférjenek a beruházási támogatásokhoz, és új szabályozási elemek megalkotásával tervezik javítani a vertikális integrációt, az átláthatóságot, hogy segítség a piaci szereplők közti hosszú távú kapcsolatok megerősödését. A szervezetek megalakítása és működtetése azonban termelők feladata és érdeke, nekik kell felismerni az együttműködés számos előnyét, és úgy működtetni a szervezetet, hogy az elméleti közgazdasági előnyök gazdasági haszonná váljanak.
Ellenszélben is sikerült teljesíteni a DélKerTÉSZ 2021-2030 közötti fejlesztési stratégiájában szereplő tervek gerincét, hallottuk Nagypéter Sándor elnöktől. A 2020-as őszi hajtatási napon ismertetett ambiciózus elképzelések megvalósítását ugyanis energia-, háborús, inflációs válság, a fogyasztás visszaesése is nehezítette, és még nem tudhatjuk, milyen újabb kihívások érkeznek. A csüggedés, magukba roskadás helyett, nem tértek le a tagok biztos megélhetéséhez szükséges útról, és az eredmények bizonyítják, hogy jól döntöttek.
A korábbi 4,5 hektáros telephelyet 3 hektárral bővítették, a logisztikai infrastruktúrát pedig 1,3 hektárról 2,4 hektárra növelték. A hűtőkapacitás a 2500 négyzetméterről csaknem 8000 négyzetméterre nőtt, és csomagolóüzem területét is megkétszerezték. Ugyanígy a kétszeresére növelték a tagi válogatást szolgáló gépek számát. A logisztikai gépek beszerzése folyamatos. A tagok által beszállított frisspiaci paprika, paradicsom és kígyóuborka mennyisége idén eléri a 28 ezer tonnát, a 2020-as 22 ezer tonna helyett. Az összes zöldség-gyümölcs értékesítés – hajtatott és szántóföldi kultúrák – árbevétele pedig csaknem a kétszeresére, mintegy 22 milliárd forintra nő. Mindezek az adatok alátámasztják, hogy valóban szükség volt az idén átadott komplex logisztikai csarnoképület megépítésére.
A DélKerTÉSz megfontosabb vevői az áruházláncok itthon és külföldön is. Az élelmiszerfogyasztás mérsékelt csökkenését a tész még nem érezte, sőt, az első kilenc hónapban 7 százalékkal növelte a belföldi áruházláncokba szállított termékek mennyiségét. Az importnyomás azonban kihívás elé állítja a tészt is. A hazai szállítási költségek növekedése, az árfolyamváltozások kedveznek a versenyben a külföldi termékek bejövetelének, és ebben a helyzetben az áruházláncok „elcsábulhatnak”. Ezekre a változásokra válaszolni kell, mondta Nagypéter Sándor. A minőséggel, a rövid szállítási távolságból adódó előnyünket meg kell őrizni a közeli piacokon, ez azonban úgy nehéz, hogy ránk szigorúbb előírások vonatkoznak, mint a versenytársakra. Az elnök példaként említette a növényvédőszer-felhasználást.
Az elvvel egyetértenek, de a díjtételekkel nem. Azok alkalmazásával ugyanis például az idei harmadik negyedévben 8 millió forint helyett 60 millió forint EPR díjat fizetett be a tész. E téren ezért javaslatokat küldenek az agrárminisztériumba, hogy az anyagában visszagyűjthető papír csomagolások, lebomló műanyagok használatával jelentősen csökkenhessen az EPR kötelezettség.
