Huszonya-hegyen összekapcsolódik, mi több, összeforrt a mezőgazdaság a népdalok világával és más népi hagyományok őrzésével. Tekenye és Kisgörbő között, vadregényes területen álló Huszonyai-porta és -kultúrpajtát övező, szépen művelt kertben nemcsak termelnek, hanem zenei rendezvényeket is tartanak. Laposa Julcsi, az ötletgazda újra fel szeretné virágoztatni az egykori családi birtokot, és nem csak a gazdálkodását.
az életem része volt, itt vannak a gyökereim,
ide tartozom
A tekenyei származású Laposa Julcsi Junior Prima díjas népzenész, kulturális közvetítő.
Gyerekkora óta szerves része életének a népzene, hegedűn játszik és énekel. Beszél franciául, angolul, olaszul, és még szlovénul is, mert Ljubljanában is tanult.
A népzene tisztelete és szeretete mellett a családi kiskertben szerzett emlékeit is ápolta, így merült fel a birtok és a rajta álló épületek létrehozásának ötlete.
– Én vagyok a Huszonyai-porta és -kultúrpajta egyik ötletgazdája, a másik a férjem. Ebbe a közös álomba 2022-ben vágtunk bele, és mára félig-meddig valósággá vált. El kell mondanom, hogy a családom ötvenkét esztendeje műveli kistermelőként a Zala-völgyi Huszonyai-dombháton fekvő gazdaságot. Szőlőt és gyümölcsöt termesztenek, 4600 négyzetméteren. Zalaszentgrót központjától távolabb esik a portánk, a mezőgazdasági besorolású Huszonya-hegyen. A Zalai-dombság egy keletre néző dombjának a hátán van, gyönyörű kilátással a sümegi várra és a zalai tájra. A birtokunk környékén szórványosan borospincék állnak, régen híres volt szőlőiről a környék.
Kistermelőként elsősorban szőlőt termesztünk, de szörpök készítését is tervezzük, hogy minél többféle saját itallal tudjuk megkínálni a vendégeinket.
A vidéki életérzés mindig is az életem része volt, itt vannak a gyökereim, ide tartozom, és nem is akarok elszakadni innen. Gyermekként a szüleim mindig vittek minket a bátyámmal a hegyre, ahol legfőképp csak jókat játszottunk, bújócskáztunk a szőlőfürtök között. Aztán később már egy-egy szőlőmunkálati folyamatba is besegítettem, mint például a kötözésbe. És természetesen a szüret, azt nagyon szeretem, amikor a finom szőlőt megrágom.
A nagyszüleim olyan régi vágású emberek voltak, akik mind a családi életben, mind pedig a földi, gazdasági munkák elvégzésében fontosnak tartották a hagyományok átadását. Mama a napokban töltötte be nyolcvanötödik évét. Tőle is sokat tanulunk, mind a mai napig, például a gyümölcsfák ápolásáról.
Emellett, ahogy időnk és energiánk engedi, a földet műveljük a családdal, beleértve anyukámat, a bátyámat és a férjemet.
