Európa vizeinek megóvása érdekében született meg 2000-ben a Víz Keretirányelv, amely alapján Magyarországnak is lépéseket kell tennie vizei jó állapotának elérése, illetve megőrzése érdekében. Ahhoz, hogy vizeink mennyiségi és minőségi állapotát meghatározzuk, és állapot-változásukat nyomon követhessük, monitoring tevékenységet kell folytatnunk.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2016-ban vállalta, hogy az Európai Unió Kohéziós Alapjának és a hazai központi költségvetés forrásainak felhasználásával „A Víz Keretirányelv előírásai szerinti monitoring vizsgálatok és az ahhoz szükséges fejlesztések végrehajtása, továbbá a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring állomások kiépítése, fejlesztése” tárgyú, KEHOP-1.1.0-15-2016-00002 azonosítószámú projekt keretében fejleszti a vizekhez kapcsolódó monitoring rendszert.
Fotó: Erős Tibor
A víztestek állapotát az ökológiai és a kémiai állapot együttesen határozza meg.
Az ökológiai állapot az alábbi minősítési elemektől függ:
– biológiai elemek: fitobentosz, fitoplankton, makrofiton, makrozoobentosz, halak;
– fizikai-kémiai elemek: szervesanyag tartalom, tápanyagok, sótartalom, pH;
– hidromorfológiai elemek: hossz- és keresztirányú átjárhatóság, mederviszonyok, parti sáv állapota, kapcsolat a felszín alatti vizekkel, vízjárás, morfológia;
– vízgyűjtőspecifikus szennyezőanyagok: a Duna vízgyűjtő esetében ez az arzén, a réz, a cink és a króm, valamint további 13 növényvédőszer hatóanyag.
A projekt műszaki tartalmának részét képezte egy nagyszabású kutatási – módszerfejlesztő – adatgyűjtő program végrehajtása a Víz Keretirányelv biológiai és kémiai minőségi elemeinek csoportjában. Annak érdekében, hogy a vizeink állapotát értékeljük a biológiai alprogram keretében az alábbi feladatok végrehajtására került sor.
A jó vízgazdálkodást segítő ökológiai vizsgálatok során elvégeztük a felszíni vizek terhelés-hatás vizsgálatát: a folyóvizek teljes szélességű és aszimmetrikus kotrásának; a keresztirányú műtárgyak hatásának vizsgálatát a biológiai elemekre. Terepi vizsgálatokkal alátámasztott munkaanyag került kidolgozása a hossz- és keresztirányú akadályok (barrierek) elbontásának fontossági sorrendbe állításáról és hallépcsők építésének szükségességéről. Vizsgáltuk az urbanizáció által okozott mederbeli beavatkozások hatását a halközösségek szerkezetére, különös tekintettel a morfológiai beavatkozások, pl. burkolatok hatására. Mértük a pontszerű termálvíz terhelés hatását a felszíni vizek ökológiai állapotára. Feltártuk a diffúz terhelések és a tavak ökológiai állapota, valamint a partmenti növényzet közötti kapcsolatot. Meghatároztuk az ökológiai vízigényt, valamint vizsgáltuk a vízfolyások kiszáradásának hatásait a releváns élőlényközösségeken. Áttekintésre kerültek az embert megelőző korok adatai a referencia feltételek kialakításához, és megvalósult a trofitás-skálák és a VKI alapú minősítési skálák összehasonlítása, megfeleltetése.
Módszerfejlesztés és kiegészítő monitorozás keretében megvalósult a bevonatképző algák (fitobentosz), fenéklakó élőszervezetek (makrozoobenton), növényzet (makrofiton), hal, ökopotenciál kidolgozása erősen módosított és mesterséges víztestek főbb vízhasználati típusai szerint, szikes tavak, mintavételek és reprezentativitás vizsgálat és a megbízhatóság fejlesztése. A kiegészítő monitorozás keretében vizsgálatuk a tavak térbeli heterogenitását, meghatároztuk a Balaton ökológiai állapotát, elvégeztük az adathiányos vízfolyások és állóvizek monitorozását, illetve megvalósult a csoportosítás elve alkalmazhatóságának vizsgálata: tipológia, terhelések és kémiai adatok alapján lehatárolt víztípus-csoportok víztestjei csoportosíthatóságának és az adatok adathiányos víztestekre való vonatkoztatás lehetőségének vizsgálata.
A felszíni víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint
Taxonómiai képzés keretében a monitorozást végző szakemberek továbbképzése valósult meg makrozoobenton, fitobenton, fitoplankton élőlény csoportokra.
A monitorozási hálózatból érkező adatok vonatkozásában minőségbiztosítási rendszer került kialakítása.
Az EU felé történő adatszolgáltatási és ökológiai interkalibrációs feladatokat befejeztük, a tavas, folyós- és nagy-folyós ökopotenciál interkalibrációs feladatok ellátása során szakértőink részt vettek a tagországok állapotértékelési módszereinek összehangolásában.
A biológiai és a kémiai alprogram a vett és elemzett minták számát, és a munka komplexitását tekintve egyedülálló a vízügy, és a víztudomány történetében. A biológiai és a kémiai alprogram egyszerre szolgáltatott vizsgálati adatokat a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) második felülvizsgált verziójához és készítette el azokat a vizsgálati-értékelési módszereket, amelyek segítségével az Európai Unió által is elfogadott módon lehetett ezt a munkát elvégezni. A biológiai munkarész precízen célzott volt, az elkészült módszertani fejlesztések hiánypótlóak voltak és a nyert adatok már a munkán belül és azt követően a VGT-ben azonnal hasznosultak. A biológiai program a legszebb példája az (akkori) akadémiai kutóintézmények, kutatók és a vízügyi szféra közti hatékony és eredményes együttműködésre.
[1] PBT jelentése: perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (toxikus) komponensek (PCB-k, poliklórozott dioxinok, PBDE-k, HBCDD)
