Európa vizeinek megóvása érdekében született meg 2000-ben a Víz Keretirányelv, amely alapján Magyarországnak is lépéseket kell tennie vizei jó állapotának elérése, illetve megőrzése érdekében. Ahhoz, hogy vizeink mennyiségi és minőségi állapotát meghatározzuk, és állapot-változásukat nyomon követhessük, monitoring tevékenységet kell folytatnunk.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2016-ban vállalta, hogy az Európai Unió Kohéziós Alapjának és a hazai központi költségvetés forrásainak felhasználásával „A Víz Keretirányelv előírásai szerinti monitoring vizsgálatok és az ahhoz szükséges fejlesztések végrehajtása, továbbá a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring állomások kiépítése, fejlesztése” tárgyú, KEHOP-1.1.0-15-2016-00002 azonosítószámú projekt keretében fejleszti a vizekhez kapcsolódó monitoring rendszert.

Fotó: Dr. Ács Éva
A víztestek állapotát az ökológiai és a kémiai állapot együttesen határozza meg.
Előző cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a projekt műszaki tartalmának részét képezte egy nagyszabású kutatási – módszerfejlesztő – adatgyűjtő program végrehajtása a Víz Keretirányelv biológiai és kémiai minőségi elemeinek csoportjában és bemutattuk a biológiai alprogram keretében elvégzett feladatokat. Ahhoz, hogy a vizeink állapotáról átfogó képet kapjunk a kémiai alprogram keretében az alábbi feladatok végrehajtására is szükség volt.
- az adathiányos felszíni vizek vízfázisának és a nem vizsgált felszín alatti vizek mintázása és vizsgálata;
- a felszíni vizek veszélyes anyag monitoringja keretében 103 mintavételi helyen vett vízminták megadott komponensekre történő vizsgálata, továbbá öt ponton a megfigyelési lista anyagának monitorozása 12 hónapon át;
- a veszélyes anyagok megoszlásának mérése a vízi környezeti elemek között (vízfázis, üledék, bióta).
- bióta monitoring keretében 156 mintavételi helyen a halfauna elemeiből képzett vizsgálati mintákból az előírt komponensek vizsgálata;
- üledék monitoring során olyan eljárás – modell-, fejlesztése, amely alkalmas a hazai felszíni vízrendszeren történő hordaléktranszport és veszélyesanyag-transzport számítására;
- veszélyes anyagok és vízgyűjtő-specifikus szennyezőanyagok reprezentatív felmérése a kommunális és ipari kibocsátók szennyvizében, illetve a pontszerű forrásokból származó terhelések részletes komponens specifikus vizsgálata;
- az emisszió leltár és a keveredési zónák meghatározása módszertanának kidolgozása;
- a víztestek anyagforgalmának vizsgálata;
- modellezések végrehajtása a veszélyes anyagok és a vízgyűjtő-specifikus szennyezőanyagok egyedi környezetminőségi (immisziós) határértékeinek (EQS-ek) megállapításához;
- a felszíni és felszín alatti vizek interakciójának vizsgálata a kölcsönösen okozott terhelések felmérése céljából;
- a légköri kiülepedésből eredő terhelések meghatározása;
- a jövőbeli monitoring tevékenység optimalizálása érdekében a víztestek csoportosítása elvi alapjainak meghatározása, a vizsgálandó „indikátor-víztestek” jegyzékének összeállítása;
- a termálvizek speciális monitoring-fejlesztési feladatai a használt víz talajba való visszasajtolása folyamatának nyomon követése, és az érintett felszín alatti rétegek meghatározása érdekében;
- a VM 2000 és az OKIR FEVISZ adatrendszerek adatainak javítása.
Vizeink állapotának értékelése során csak megbízható adatokat használtunk, minden felhasznált adat akkreditált mintavétel és mintaelemzés útján született mérési eredményből származik.
A kémiai állapotértékelés 1072 víztestet, 886 vízfolyást és 186 álló-víztestet jellemez.
Az 1072 értékelt víztest vizsgálatai alapján a víztestek 54%-a jó, és 46%-a pedig nem megfelelő kémiai állapotú.
A kémiai állapotértékelésről érdemes (és jogszerű) leválasztani azokat a perzisztens, bioakkumulatív és toxikus (PBT) anyagokat, amelyek környezeti koncentrációi bármilyen szigorú korlátozó intézkedésekkel sem csökkenthető releváns mértékben, a természetből való kiürülésük lassú folyamat, a gyártásukat, forgalmazásukat, használatukat és kezelésüket szabályozó és korlátozó intézkedések már évek óta a legszigorúbb szinten állnak. Ezen PBT-komponensek környezeti koncentrációinak hosszútávú megfigyelése fontos.
A PBT paraméterek közül számos problémát okoznak a PBDE-k, a higany, a PAH vegyületek, a PFOS és a heptaklór betiltott növényvédőszer. A nem-PBT jellegű komponensek közül gyakori a kadmium, a fluorantén, az ólom (csökkenő környezeti koncentrációk figyelhetők meg), és a nikkel.