0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

A glifozát és bomlástermékeinek vizsgálata a vizeinkben (1. rész)

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2016-ban vállalta, hogy keretében fejleszti a vizekhez kapcsolódó monitoring rendszert.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2016-ban vállalta, hogy az Európai Unió Kohéziós Alapjának és a hazai központi költségvetés forrásainak felhasználásával „A Víz Keretirányelv előírásai szerinti monitoring vizsgálatok és az ahhoz szükséges fejlesztések végrehajtása, továbbá a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring állomások kiépítése, fejlesztése” tárgyú, KEHOP-1.1.0-15-2016-00002 azonosítószámú projekt keretében fejleszti a vizekhez kapcsolódó monitoring rendszert.

A víztestek állapotát az ökológiai és a kémiai állapot együttesen határozza meg.

Cikksorozatunk első két részében beszámoltunk arról, hogy a projekt műszaki tartalmának részét képezte egy nagyszabású kutatási – módszerfejlesztő – adatgyűjtő program végrehajtása a Víz Keretirányelv biológiai és kémiai minőségi elemeinek csoportjában és bemutattuk a biológiai és a kémiai alprogram keretében elvégzett feladatokat.

Fotó: Dr. Borics Gábor

A tagállamoknak a Víz Keretirányelv (VKI) végrehajtásakor minden olyan EU rendeletet, irányelvet figyelembe kell venni, amely a vizek állapotával kapcsolatos, ezért 2019-ben a projekt műszaki-szakmai tartalma kiegészült a növényvédő szerek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló Európai Parlament és Tanács 2009/128/EK irányelvének 11. cikkében (A vízi környezet és az ivóvíz védelmére vonatkozó egyedi intézkedések) foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében a VKI intézkedési program és a Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv integrált végrehajtásához szükséges glifozát, AMPA és trícium 2019. évi országos felmérése tárgyú további feladatokkal:

  • Glifozát, AMPA, Trícium akkreditált mintavétele és akkreditált laboratóriumi vizsgálata felszín alatti vizekre 800 ponton;
  • Glifozát, AMPA akkreditált mintavétele és akkreditált laboratóriumi vizsgálata felszín alatti vizekre (üzemelő ivóvízbázisok) 400 ponton;
  • Glifozát, AMPA akkreditált mintavétele és akkreditált laboratóriumi vizsgálata felszíni vizekre 1700 darab;
  • Alga kísérleti hatásvizsgálat.

A mezőgazdaságban széleskörben elterjedt a peszticidek alkalmazása. A peszticidek, más néven növényvédő-szerek olyan anyagok és annak keverékei, (vegyszerek, biológiai szubsztanciák és egyéb ágensek), melyek alkalmazásának a célja a növények, termények védelme, és a károsító élőlények távol tartása, terméketlenné tétele és elpusztítása. A peszticidek hatása nem korlátozódik kizárólag a növényekre. Az irányelv 4. cikke értelmében a peszticidek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak, valamint a peszticidektől való függőség csökkentése érdekében az Európai Unió minden tagállamának Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Tervet (NNCST) kellett kidolgoznia. Az irányelv végrehajtása és a nemzeti cselekvési tervek megvalósítása tárgyában 2018-ban a Bizottság ellenőrzést folytatott le Magyarországon. Az ellenőrzésről szóló, 2019. január 8-án közzétett zárójelentés a vízvédelem kapcsán megállapította, hogy Magyarország a felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzéséhez megfigyelési programokat alkalmaz, ami kiterjed a VKI szerinti elsőbbségi anyagokra is, az elemzési hatókörbe tartozó hatóanyagok többsége azonban az ellenőrzés időpontjában nem rendelkezett a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet szerinti uniós szintű jóváhagyással. A megfigyelés tárgyát képező jóváhagyott hatóanyagok alacsony száma miatt a megfigyelési rendszer nem teljesen felelt meg az irányelv – a vízi környezet és az ivóvíz védelmére vonatkozó egyedi intézkedésekről szóló – 11. cikkében foglalt követelménynek.

2014 óta – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) éves szerforgalmazási listája alapján – a glifozát tartalmú gyomirtó szerek vezették a növényvédőszer eladási listát. A glifozát hatóanyagot a növény a klorofillt tartalmazó zöld részein keresztül veszi fel. A hatóanyag innen transzlokálódik a gyökerekbe, tarackokba, rizómákba. A hatástünetek 1-2 hét után jelentkeznek öregedésben, törpe növésben, levél és hajtásbarnulásban. A folyamat visszafordíthatatlan, az érintett növény elpusztul. Mivel a glifozát a növényben való mozgása folyamán a szaporító képletekbe is eljut, így hatása az évelők esetében is a növény pusztulásához, vagy maradandó károsodásához vezet. Hatékonysága ennek megfelelően dózistól függően kiterjed mind az évelő, mind a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövényekre. A glifozát tartalmú gyomirtó szerek használata széles körben elterjedt: szántó, rét-legelő, gyümölcsös és szőlő ültetvényeken, sőt még erdőben is, a klasszikus gyomírtás mellett állományszárításra, illetve tarlókezelésre. Emellett elterjedten használják gyomírtásra a közlekedési területeken, köztereken, házi kertekben, árokpartokon, és a csatornáknál is.

A glifozát viszonylag gyorsan lebomlik, bomlásterméke az AMPA (amino-metil-foszforsav). Mivel a vízi környezet különösen érzékeny a peszticidekre, ezért az irányelv szerint különös figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére a megfelelő intézkedések megtétele révén; a különösen veszélyeztetett területeken a peszticid használatot a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni, vagy adott esetben meg kell szüntetni.

Az elmúlt mintegy 25 éves hazai (és 40 éves külföldi) használat során a glifozát toxicitásával kapcsolatosan aggályok merültek fel, ezért az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklet B) rész 8. megjegyzése alapján az Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkár 2018. február 12-én Közleményt tett közzé Egészségügyi Közlöny 2018 évi 3. számában, amelyben 2019. évre előírta számos peszticid – köztük a glifozát és bomlásterméke – vizsgálatát az ivóvízből. A glifozát és bomlásterméke a felszín alatti vizekben is megjelenik, ezért a felszín alatti vízbe történő beszivárgás és a szennyezőanyagok terjedési sebességének meghatározásához Trícium (3H – 3-as tömegszámú radioaktív hidrogén izotóp) vizsgálat elvégzése, továbbá a felszíni vizek ökológiájával kapcsolatos hatásmechanizmus megismerése érdekében a vízi ökoszisztéma alapját adó algákra való hatás kísérleti vizsgálata is szükséges volt.

758 db, havi bontásban elvégzett felszíni vizek összesített vizsgálati eredményének összefoglalója

(folytatjuk)

(x)

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság