Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2016-ban vállalta, hogy az Európai Unió Kohéziós Alapjának és a hazai központi költségvetés forrásainak felhasználásával „A Víz Keretirányelv előírásai szerinti monitoring vizsgálatok és az ahhoz szükséges fejlesztések végrehajtása, továbbá a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring állomások kiépítése, fejlesztése” tárgyú, KEHOP-1.1.0-15-2016-00002 azonosítószámú projekt keretében fejleszti a vizekhez kapcsolódó monitoring rendszert.
A tagállamoknak a Víz Keretirányelv (VKI) végrehajtásakor minden olyan EU rendeletet, irányelvet figyelembe kell venni, amely a vizek állapotával kapcsolatos, ezért 2019-ben a projekt műszaki-szakmai tartalma kiegészült a VKI intézkedési program és a Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv integrált végrehajtásához szükséges glifozát, AMPA és trícium 2019. évi országos felmérése tárgyú további feladatokkal.
Felszín alatti vízmintavétel
2019. szeptember-november hónapokban 1226 db felszín alatti kémiai monitoring ponton végeztünk akkreditált mintavételt és vizsgálatot vízművek által üzemeltetett ivóvíz termelőkutakból, monitoring kutakból 6-91 méter mélységig, valamint felszíni forrásmintákból. A mintavételi helyek kiválasztásakor szempont volt az országos reprezentativitás (horizontális és vertikális lefedettség), hogy átfogó képet kapjunk a Magyarországi felszín alatti vizek állapotáról, továbbá mintáztunk adott helyeken sekély és mélyebb kutakat egymás mellett, vizsgálva az első, második és harmadik vízréteg szennyezettségi állapotát (kútcsoportok vizsgálata mélység szerint). A glifozát meghatározására a szabványos eljárás alapján kifejlesztett analitikai módszer a folyadékkromatográfiás (HPLC-MS/MS) elválasztáson alapul, ami a vizekben található glifozát és AMPA komponensekre 0,01 µg/l kimutatási határt tesz lehetővé.
A mérési eredmények értékelése
Megállapítható, hogy a felszín alatti vizek szennyezettek glifozáttal és bomlástermékével (AMPA).
Mezőgazdasági területeken vagy azok közelében több sekély kútban észleltünk határérték feletti koncentrációkat. Intenzív mezőgazdasági területeken a szakirodalommal ellentétben mégsem bomlik le 100%-ban a glifozát és az AMPA, vagyis bekerül az első vízadó rétegbe.
Megdöbbentő tény, hogy a határérték többszörösét tapasztaltuk a vízművek által üzemeltetett 150m-nél mélyebb kutak esetében is.
Mezőgazdasági területeken kívül eső területen levő (Balaton felvidék) forrásvizekben a határérték kétszeresénél nagyobb koncentrációt mértünk.
Felszíni vízmintavétel
2019. májustól decemberig összesen 1700 db felszíni víz akkreditált mintavételét és vizsgálatát végeztük el.
Az eredmények értékelése
Az alábbi ábrán idősorrendben ábrázoltuk a szennyezettség eloszlását glifozátra, AMPA-ra valamint ezek összegére is. A mérési eredmények alapján látható, hogy májustól decemberig a felszíni vízminták kb. felénél a glifozát nem detektálható, ugyanakkor 10-20% között ingadozik a határérték feletti minták aránya. Az AMPA eredmények ugyanebben az időszakban folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak és decemberre eléri a minták 80%-a a határérték feletti értéket. A határérték feletti glifozát és az AMPA együttes koncentrációja 40-80%-ig terjed.
Hasonló tendenciát mutat az összesített tavaszi és őszi mintavételek vizsgálati eredménye. Egyértelműen elmondhatjuk, hogy a glifozát és az AMPA nem bomlik le egy év alatt 100%-ban a téli időszakig. Csapadékosabb időszakban lemosódhat(ik) a felszíni alatti vizekbe.
A folyókból vett nyári minták esetében a határérték feletti glifozát koncentrációk a minták 28%-nál észlelhető, ugyanakkor az AMPA a minták 56%-nál, a glifozát+AMPA együttesen (mint káros anyagok) a minták 62%-nál.
Az alábbi ábrán olyan tavi mintavételek vizsgálati eredményét mutatjuk be, ahol havi rendszerességgel voltak mintavételek. Tavaink összességében jobb állapotban vannak, de itt is megállapítható, hogy a környező mezőgazdasági területekről a glifozát és bomlásterméke bemosódik a tavakba. A határérték feletti glifozát+AMPA együttes koncentrációja a minták 15-20%-a. A tavak élővilágának különösen nagy a kitettsége, mivel a tavaknak sok esetben nincs vízkifolyása.
A cikk-sorozatunkban bemutatott, a projekt keretében elvégzett biológiai és a kémiai alprogram a vett és elemzett minták számát, és a munka komplexitását tekintve egyedülálló a vízügy, és a víztudomány történetében. A biológiai és a kémiai alprogram egyszerre szolgáltatott vizsgálati adatokat a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek második felülvizsgált verziójához és készítette el azokat a vizsgálati-értékelési módszereket, amelyek segítségével az Európai Unió által is elfogadott módon lehetett ezt a munkát elvégezni.
Küldetésünk: vizeink állapotának megismerése, jó állapotának megőrzése, helyreállítása.
A víz élet, őrizzük meg együtt a jövő nemzedékeinek!
(x)