A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület (Möfösz) december elején Veresegyházra hívta tagjait az Ökológiai szemlélet a települések zöldfelület-gazdálkodásában című szakmai konferenciára. A résztvevőket Kirrné Feicht Ágnes Möfösz-elnök, majd Cserháti Ferenc polgármester köszöntötte, aki végigvezette a hallgatóságot a város történetén.

Zöldfelületek

A fiatalság, hagyomány, lendület fogalmakkal jellemezte a polgármester a települést, melynek neve ma már szinte összeforrt a Medveotthonnal. Veresegyház 2025-ben 650 éves lesz, és jövőre ünnepelheti várossá nyilvánításának 25. évfordulóját. A város fiatal tehát, lakosságának átlagéletkora pedig 36 esztendő.

Kenyértelen Veresegyház

Később, a 19. század elejétől jellemzővé vált a Budapestre ingázás. A második világháború után termelőszövetkezet nem jött létre, lakossági összefogásból, társadalmi munkával kezdett fejlődni a település. Igazi lendületét az 1965-ös év hozta el, akkor lett ugyanis Pásztor Béla a tanácselnök, aki 1990 után polgármesterként folytatta, idén 58 évnyi hivatali idő után köszönt el a várostól. A rendszerváltást követően az ipar betelepülése tovább segítette a fejlődést. A korábban 3-5 ezer fős faluhoz képest az 1999-es várossá váláskor már 6-7 ezren laktak a településen, most 20 715 az állandó lakosok száma.

Termálvízfűtés

A rendszerváltás után a kárpótlásban visszakapott földeket a lakosság nem akarta megművelni, ezért ezeket a település megvásárolta. Szántók, legelők, erdők kerültek a település tulajdonába, aminek köszönhetően ma az önkormányzat a környék egyik legjelentősebb erdőgazdálkodója.

A város nagy gondja jelenleg a közlekedés, ezt szeretnék fejleszteni a jövőben. Eddig utak építésével az autós közlekedést részesítették előnyben, most viszont a kerékpáros, gyalogos közlekedésre, a vasútra és buszra való csatlakozásokra kell figyelniük. Az elmúlt évtizedben az iparűzési adóból és pályázati pénzből sikerült olyan szintre hozni az infrastruktúrát, ami a jelenlegi népességszámot ki tudja szolgálni. Ma már a sportra és a rekreációra fektetik a hangsúlyt, és a főkertész megjelenésével a virágosítás és a zöldfelület-gazdálkodás is új irányt vett.

A Sződ–Rákos patak és mellékágai behálózzák a települést, hol nyitott, hol fedett mederben folynak. Tavai közül a Malom-tó országos védettségű, mára körbefogja a város. Idén készült el egy új 14 hektáros tó, melynek vízbázisát három környező település membrántechnológiával tisztított szennyvize adja. A városrészeket telepített erdősávok választják el egymástól, a város külső részeit is erdősávokkal vették körbe.

A város rendszeres résztvevője a Virágos Magyarország mozgalomnak. A hazai és az európai verseny alkalmával is kritikaként fogalmazta meg a zsűri, hogy nincs klasszikus városi parkjuk. Ennek oka, hogy minden területet elvesz a parkolás. Az erdősávok egy részét szeretnék megtisztítani az elkövetkező években, és átadni az embereknek, hiszen igény van sportolásra, kutyasétáltatásra.

A városban a nyolcvanas évek végén fúrták meg az első termálkutat strandfürdő-létesítési és energetikai hasznosítási céllal. Ma már 25 kilométeres hálózaton keresztül látják el a fogyasztóikat, az intézmények mellett társasházakat, ipari létesítményeket is fűtenek vele. Jó árbevételt hozó önkormányzati vállalkozássá vált ennek üzemeltetése, bár a működtetéshez sok villamos áramra van szükség. Jelenleg három kút adja a termálvizet.

A sport- és rekreációs célú fejlesztés még a felnőtt korosztály számára is fontos. A lakosság a saját portája előtti közterületet rendben tartja, gondozza. Ezt a munkát Tiszta porta plakettel és emlékéremmel honorálják minden évben, fejezte be megnyitó előadását a polgármester.

Tápanyagban szegény talajon

Veresegyház lakossága ötven év alatt négyszereződött, ami azt jelenti, hogy minden negyedik lakosnak van csak igazi kötődése a városhoz, melynek területe fokozatosan összenőtt Őrbottyánnal, Erdőkertessel és Szadával. Mivel az új városrészek helyén egy-két éve még rétek, szántók, kertek voltak, az építkezések során elmaradt a zöldfelületek fejlesztése, a tavakat is teljesen körbeépítették, kezdte előadását Kisák Péter főkertész.

A legnagyobb gond, hogy az éves csapadékmennyiség eloszlása szélsőséges, országos átlag alatti, nem ritka az 540 milliméteres mennyiség. 2022. február közepétől például öntözni kellett, akkora volt a szárazság a szokatlanul meleg hónapban. A város közepén hálózatról öntöznek, a külső területeken lajtos kocsikból.

A város alatt körülbelül 900 méter vastag agyagréteg húzódik, alatta található az alapkőzet. Az agyagkúp feletti altalaj egyes részeken 4-5 méter vastag homokos üledékes löszös talaj, a feltalaj humuszban, tápanyagban szegény, meszes, 8,3-8,7 pH-jú. Ez az adottság.

Mindezek hatására tápanyaggal feltöltött, megfelelő humusztartalmú talajokat hoztak létre. Kisák Péter a talajt az erőteljes mulcsozás miatt többször bevizsgáltatta, de kiderült, hogy a savasodás pH 7,2-7,3 környékén megállt. Ennek oka a több méter vastag homokréteg, ami mindent befogad. Begyűjtik a karácsonyfákat, minden évben ledarálják és mulcsként hasznosítják azokat is. Mivel a fenyőerdők pusztulnak, sok fa lábon szárad el, ez is mulcs-alapanyag lesz.

Miután nincs igazi főterük, parkjuk, ezért minden területet, amit csak lehet, beültettek. Először egynyáriakkal színesítették az ágyásokat, mert az volt a főkertész tapasztalata, hogy ahol megjelentek a virágok, ott a helyiek könnyebben elfogadták, ha később cserjék, fák kerültek a helyükre. Néhány év alatt 1640 négyzetméteren több mint 130 egynyáriágyást alakítottak ki, benne közel 50 egynyárifajtát ültetnek. A fajták viselkedését figyelik, és lecserélik azt, amelyik nem oda való.