A közzétett tanulmányok mindinkább felismerik, hogy a hatékony megoldásokhoz számos tudományág együttműködési megközelítésére van szükség.

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem 24.

Illóolajok és speciális növényi táplálékkiegészítők a méhek védelmében – miért gyűjtenek a méhek bizonyos gombákon?

A méhek egészségének megértése magában foglalja a genetika, a táplálkozás, a mikrobiológia, az állat- és növénybiológia (a rovarok mint egyéni és társadalmi szervezet), a környezettudomány, az agronómia, a toxikológia, a biokémia, a méhészeti technikák stb. tanulmányozását és kombinálását.

A baktériumok közül a Paenibacillus larvae (amerikai méhállomány) és a Melissococcus plutonius (európai méhállomány).

A legagresszívabb vírusokat, a szárnytorzulást okozó vírust (DWV) és az idült méhbénulás vírusát (ABPV) az atkák terjesztik (1. kép).

A gombák is érintettek, mint intracelluláris élősködők: Ascosphera apis, Nosema ceranae és Nosema apis.

A különféle veszélyek közül az élősködő Varroa destructor méhatka az egyik legfontosabb (2. kép).

A méhek természetes környezetükben való evolúciójuk kezdete óta mindig sokféle, növények által termelt tápanyagot gyűjtöttek össze, amelyek biztosítják az anyagcseréjük, az immunrendszerük és a szaporodásuk egyensúlyát, valamint a földrajzi elhelyezkedéstől és az éghajlattól függően változó évszakokkal járó cirkanuális ritmusukat.

Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei által bizonyosságot nyerhettünk arról, hogy

Ha az élőhelyi környezet elszegényedett, illetve a méz emberi begyűjtése (méhészeti tevékenység) történik, szükség lehet az említett tápanyagok étrend-kiegészítőként történő adagolására, hogy ilyen módon specifikus támogatást nyújtsunk a méhcsaládoknak. Ma már széles körben elfogadott, hogy az illóolajok és fitonutriensek (polifenolok, flavonoidok, zsírsavak és pollenfehérjék) antimikrobiális hatásúak, meghosszabbíthatják a méhek élettartamát, és jelentősen csökkenthetik a Nosema szaporodását. Ezeket a hatásokat olyan növényi illóolajoknál figyelték meg, mint a menta, citromfű, koriander, kakukkfű vagy propolisz és szegfűszegolaj, vagy olyan növényi kivonatoknál, mint a koffein, kempferol, galluszsav, kumarinsav, kvercetin és fokhagyma.

A baktériumokra ható illóolajok közül a Thymus vulgarisból származó kakukkfű illóolaj az egyik leghatékonyabb (3. kép).

A méhek összegyűjtik az antimikrobiális növényi gyantákat a környezetükben, majd propolisz formájában alkalmazzák a kaptáron belül. A propolisz jelenléte a kaptárban számos előnnyel jár, különösen a kórokozókkal szembeni ellenállás terén. A propolisz botanikai eredete fontosnak tűnik. A propolisz egyes molekulái (flavonoidjai) különösen hatékonyak lehetnek a baktériumfertőzések és az Asco­sphaera apis okozta költésmeszesedés ellen.

Megfigyelték, hogy a méhek alkalmanként gombamicéliumokon táplálkoznak. Bármilyen meglepőnek tűnik, ez nem véletlen! A gombákról ismert, hogy antimikrobiális hatású vegyületek széles skáláját állítják elő, beleértve a baktériumok, más gombák vagy vírusok ellen ható anyagokat is. Feltételezték, hogy ez lehet az oka ennek a meglepő táplálkozási viselkedésnek. Olyan gombafajok micéliumából származó kivonatokat teszteltek, amelyekről ismert, hogy vírusellenes tulajdonságokkal rendelkeznek. Az amadou (Fomes) és reishi (Ganoderma) gombákból származó kivonatok dózisfüggő módon csökkentették a méhek szárnytorzulását okozó vírus (DWV) és a Lake Sinai-vírus (LSV) szintjét. A szabadföldi kísérletekben a Ganoderma resinaceum-kivonattal táplált méhcsaládokban a DWV-ben 79-szeres, az LSV-ben pedig 45 000-szeres csökkenést mutattak a kontrollhoz képest. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a méhek egészségére előnyösen hathat a gombákból származó antimikrobiális vegyületek fogyasztása.

Amint az irodalomból kiderül, egyre több adat áll rendelkezésre, amelyek alátámasztják a különböző táplálkozási megközelítések terápiás vagy megelőző célú alkalmazását. Mindazonáltal még mindig hiányosak az ismereteink a fertőzött méhcsaládok kezelésében használható pontos dózisokról és a megelőzés módjairól, például arról, amit a méhek természetes fitonutrienseikben találnak. Ezenkívül

Mindazonáltal megfontolandó a telelő méhcsaládok számára összetettebb táplálékkiegészítők kifejlesztése. Egyes méhek táplálékkiegészítőit már értékelték, figyelembe véve a család növekedését, a Nosema-spórák csökkentését, az atkafertőzést, a vírusterhelést és az immunválaszt. A kutatócsoportok hangsúlyozzák és támogatják a tudósok, méhészek és gazdálkodók közötti együttműködést a jövőbeni szántóföldi kísérletek érdekében, hogy lehetővé tegyék a méhcsaládok egészségét és betegségeit alakító komplex biotikus, abiotikus és szociális mátrixok jobb megértését. A további kutatásoknak integrálniuk kell a megfigyeléseket, valamint a méhészek és gazdálkodók együttműködését a méhek egészségével foglalkozó kutatókkal. Mára már léteznek olyan kutatások, amelyek célja a biológiai védekezés (feromonok, endoszimbionták és entomopatogének), valamint gyógyszerek, szerves savak vagy fitoterápiás kiegészítők fejlesztése az élősködő leküzdésében. A kutatók és a méhészek közös álláspontja természetesen a rezisztens családok szelektálása, a VSH (varroa sensitive hygiene, varroa-érzékeny higiéniával rendelkező) méhek tenyésztése.

A „Reconnecting for our Future” (Újracsatlakozás a jövőnkért) című cikkben az One Health Commission elmagyarázza, hogyan dolgoznak több lehetséges megközelítésen az „állat–környezet–ember” rendszer három különálló, de egymással összefüggő dimenzióval történő vizsgálatára. Az első az, hogy az emberek és az állatok hogyan osztoznak ugyanazon a környezeten, és ez milyen következményekkel jár. A második a biztonságos élelmiszerekről és az élelmiszerrendszerekről szól. A harmadik a közös gyógyászat és a beavatkozások.

A növények beporzásával hozzájárulnak az élelmiszer-ellátáshoz; a méhek egészségét azonban veszélyezteti az éghajlatváltozás, a fajgazdagság csökkenése, a kórokozók, ragadozók és méreganyagok okozta megterhelés.

Bagóné dr. Vántus Viola

tudományos munkatárs,

PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

Ajánljuk még:

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem – géntechnológia

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem – új eszköz a fertőzöttség méréséhez