Miért tűntek el a gyümölcsfák még a falusi közterületekről is?

Az eperfa is nagy sláger volt

Különösen az eperfák telepítése volt népszerű Magyarországon, akkor, amikor még selyemhernyó tenyésztés folyt az országban. A leveleikkel a hernyókat etették, a gyümölcsük pedig a friss fogyasztás mellett szörp, lekvár és pálinka készítésére is alkalmas volt. Azonban napjainkban kevésbé jellemző, hogy a közterületi beültetéseknél gyümölcsfákat ültessenek.

Fő oka ennek a városi környezet speciális körülményeiben és kihívásaiban keresendő.

Az utcai környezetben élő fáknak számos környezeti tényezővel, például a légszennyezéssel, a közlekedési zajjal (rezgéssel), és a korlátozott talajmennyiséggel, az aszfaltról, járdásól visszasugárzó hővel kell megbirkózniuk. Ehhez olyan fajtákra van szükség, amelyek ellenállóak ezekkel szemben, tágtűrésűek és kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra.
Emellett a gyümölcsfák kezelése és karbantartása is sok munkával jár a közterületeken. A gyümölcsök (a lehullóké is) begyűjtése és a fa megfelelő metszése időigényes folyamat lehet, amely plusz erőforrásokat igényel az önkormányzatoktól. Egyszerűbb ezért a díszfák alkalmazása.

Ezenkívül fennáll annak a kockázata is, hogy a gyümölcsök a járdára hullnak, ami balesetveszélyt jelenthet a gyalogosok számára. Az utcai fásítások során inkább olyan fákra fókuszálnak, amelyek dekoratívak és jól alkalmazkodnak a városi környezethez. Az ornamentalitás és az árnyékadás fontosabb szempontok lehetnek, mint a gyümölcstermelés.

A Gyöngyöstarjánba vezető utat vérszilvafasor övezi

Lehet, hogy újra divatba jönnek

Napjainkban több városban is elkezdtek olyan projekteket, melyek a közösségi kertészkedés és az urbánus mezőgazdaságra fókuszálnak. Ezek a projektek lehetőséget teremtenek arra, hogy újra felfedezzük a városi gyümölcsfák jelentőségét és élvezetét, és hogy a közterületeken is helyet kaphassanak a gyümölcsösök.
Budapesten egy új kezdeményezés indult a gyümölcsösök újraélesztésére, többek között azért is, mert egyre kevesebb gyümölcsfa található a kiskertekben és a városi területeken.

Bár mi magyarok európai viszonylatban is kevés gyümölcsöt fogyasztunk, a budapesti közparkokban idén már öt gyümölcsös kertrész lesz, ahol bárki szedhet magának gyümölcsöket.

A legfrissebb adatok szerint a magyar lakosság több mint 36 százaléka nem fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy zöldséget. A gyümölcsfák ültetésének kezdeményezése nemcsak a gyümölcsfogyasztást növeli, hanem elősegíti a biodiverzitást is. Ezért is fontos az új kezdeményezés, amely újraéleszti a gyümölcsösöket a budapesti közparkokban.

Az első gyümölcsös a Tabánban található, ahol a Főkert tavaly ültetett öt gyümölcsfát.

Az alma-, és birsfákon már termés is volt. Ezen kívül a Gazdagrét Kaptató sétányán is elültettek néhány cseresznyefát.
A gyümölcstelepítések tervezésekor a Főkert figyelembe vette a biodiverzitást is. A fák közé olyan növényeket ültettek, amelyek vonzzák a rovarokat, mivel a beporzás lényeges a terméshozamhoz. A városi gyümölcsös vonzza a madarakat is. Az egyik ilyen fővárosi terület, a Pünkösdfürdő Park tavaly elnyerte az Európa Zöld Városa Nemzeti Díjat, a Tájépítészeti Nívódíjat és a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj különdíját is. E parkban 24 fajtából összesen 75 fát ültettek el. A körte, szilva, meggy, többféle alma, naspolya, cseresznye, mandula és birs mind őshonos, rezisztens fajták, amelyek gondozását főként a természetre bízzák a szakemberek.