0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 9.

„Nem látom borúsan a jövőt, nem először találkozunk megoldandó problémákkal”

Az elmúlt időszak erőpróbáiról, sikereiről Szabó Leventét, a KITE Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

Egyszerre jelentette a kihívások és bizonyos értelemben a lehetőségek évét 2023 a magyar mezőgazdaság számára. A tavasszal bevezetett új uniós rendeletek, az ukrán gabonaexport és az alacsony terményárak a KITE Zrt.-t is érintették, ugyanakkor mégis különleges év volt a tavalyi a vállalat számára, hiszen 50 éves fennállását ünnepelte. Az elmúlt időszak erőpróbáiról, sikereiről Szabó Leventét, a KITE Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

Szabó Levente KITE

 

A tavalyi sok szempontból különbözött az előző évtől. Milyen esztendő áll most a vállalat mögött?

– Valóban így van, időjárás szempontjából átlagosan csapadékos évünk volt, ami a 2022-es aszályos évhez képest jóval kedvezőbbnek bizonyult. Ezzel együtt jobb terméssel, viszont sokkal alacsonyabb terményárakkal kellett számolnunk. Az orosz-ukrán háború, a tavalyelőttről áthozott, betárolt termény és a szántóföldi növények jó terméseredményei, az elakadt exportáru, valamint ezek együttes begyűrűzése mind hatással voltak a terményárakra. Emellett az energiaválság és az ennek következtében megnövekedett inputanyagárak, a magas kamatkörnyezet is kedvezőtlenül hatott az agráriumra. Ezeket a tényezőket figyelembe véve nem volt könnyű éve a magyar gazdáknak. Összességében mégsem látom borúsan a jövőt, hiszen nem először találkozunk megoldandó problémákkal, kihívásokkal.

A KITE Zrt. ebben a gazdasági helyzetben is hosszú távon gondolkodott és gondolkodik, ahogy azt az elmúlt 50 évben is tette.

Igyekszünk komplexen látni az elmúlt hónapok gazdasági folyamatainak alakulását és bizakodóan tekinteni 2024-re. Ez a mentalitás jellemezte azokat a tudatos gazdákat is, akik hosszú távon gondolkodva az elmúlt évben is beruháztak új gépekbe, azonban összességében egy visszafogottabb gépforgalomról tudunk beszámolni.

A gazdasági tényezők mellett a tavasszal bevezetett rendeletek is próbatételt jelenthettek a magyar gazdáknak. A „Feltételesség rendelet” kapcsán a KITE Zrt. több platformon is kommunikált technológiai újdonságokról.

– Az új szabályrendszer csak megerősítette, hogy a digitalizáció és a precíziós gazdálkodás a kulcsa a jövő növényter­mesztésének. A KITE, ahogy tavaly Herceghalomban, már 2015-ben, szintén a Dunántúlon, Tevelen egy hasonló bemutató keretében szemléltette, hogy milyen megoldásokat tud kínálni az erózióval sújtott területekre az alapműveléstől a betakarításig. A termelők precíziós gazdálkodás felé való elmozdulása nem megy egyik pillanatról a másikra, de az elmúlt évben is igyekeztünk megragadni azokat az alkalmakat, ahol szélesebb képet kaphattak a zöld feltételekre épülő technológiai megoldásokról. Azt gondolom, a rendeletek kihívást és egyben lehetőséget is jelentenek, hiszen a követelmények betartásán múlik az agrárpolitikai támogatások mértéke. Hangsúlyoznám, hogy a fenntarthatóságra való törekvés, a biodiverzitás helyreállítása a jövő növénytermesztését szolgálja, melyhez kell egyfajta tudatos hozzáállás és tudatos szemlélet.

Mi a KITE-ben a digitalizációban, a precíziós gazdálkodási rendszerben hiszünk, melynek hosszú távon nemcsak talajkímélő hatása érvényesül, de költséghatékony megoldást is kínál a termelőknek, hiszen technológiai megoldásokkal csökkenthetjük az inputanyag-felhasználást.

Ha már az inputanyag-felhasználást említette, mi jellemezte 2023-ban a mű­trágya- és a növényvédőszer-eladást?

– A statisztikákból is kitűnik, hogy 2023-ban a termelők kevesebbet fordítottak inputanyagra, ami továbbra is a magas inputanyagáraknak és az alacsony terményáraknak tudható be. A műtrágya esetében már némi pozitív irányú elmozdulás tapasztalható volt, ugyanis a műtrágyaárak csökkentek a 2022. évi csúcsértékükhöz képest. Úgy gondolom, a magas terméshozam elérése érdekében nem a megfelelő stratégia a műtrágyán, talajfertőtlenítő vagy növényvédő szereken spórolni, ezzel csökkenteni a kiadásokat, mert ezek hiánya kihat a termény minőségére és mennyiségére is. Az inputanyag-felhasználást lehet mérsékelni differenciált és pozicionált kijuttatással, figyelembe véve a táblán belüli eltéréseket és a növények tényleges igényét.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: