0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. február 21.

Lépésenként haladjunk a PLF bevezetésével!

Hogyan használható a gazdaságban „keletkező” több ezer adat arra, hogy az állatok jólétét mindinkább biztosító gazdaság nagyobb nyereséget érjen el? Erre a kérdésre válaszoltak a Prega konferencia állattartási szekciójában.
Konferencia
fotó: hba

A Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület társszervezésében rendezett konferencia alapvetése, hogy a modern mezőgazdaságban használt technikai eszközök, a gazdaságból, annak környezetéből és a takarmányozásból származó digitális adatok folyamatosan elárasztanak minket, ha akarjuk, ha nem. S ha már ott van az a sok adat, azokkal kezdeni kell valamit.

Hogy használhatjuk fel ezeket a napi gyakorlatban, hogy a végén nyereségesebb legyen a termelés, jobb legyen a minőség és megfeleljünk az állatjóléti és környezetvédelmi elvárásoknak?  Erre mutattak be válaszokat az előadók, akik jórészt párban érkeztek: a precíziós állattartásban (PLF – Precision Livestock Farming) jártas elméleti előadást kiegészítette a már precíziós gyakorlatot folytató cégtől érkezett társelőadó.

Pajor Gábor, a rendező egyesület elnöke azt hangsúlyozta, hogy az állattartás fókuszában mindig az egészséges, ezáltal a legnagyobb tej- vagy legjobb hústermelésú állat áll, a digitális megoldások pedig abban támogatják az állattartót, hogy ezt az egészséget elérje és megőrizze.

Pajor Gábor, a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület elnöke
forrás: Prega Fb-oldal

Tejelő szarvasmarha robotok között

Ebben az ágazatban talán a legerősebb hazánkban a PLF – köszönhetően annak, hogy a nagyobb gazdaságokban egyre elterjedtebbek a fejőrobotok.

Ennek ellenére az első „tejes” fejlesztés, amit Weibel Balázs, a Cubilog Kft. ügyvezetője és Egyed Barna BOS-Frucht Agrárszövetkezet ügyvezetője bemutattak, egy Kazsokon, tejházas telepen végrehajtott szenzoros felügyelet volt.

Az előadók a takarmányozásban végrehajtott változások miatti tejhozam-növekedést, valamint azt emelték ki, hogy a szenzorok telepítésével már nyári haváriákat tudtak elkerülni. Az érzékelők ugyanis riasztottak a szivattyúk leállásakor, így a hőségben nem maradtak ivóvíz nélkül az állatok.

Tehenek a fejőrobotban
fotó: mmg archív/Csatlós Norbert

Mártélyon végzett kísérletek alapján számolt be dr. Süli Ágnes, egyetemi docens a Szegedi Tudományegyetemről és Szeder György, Szabó Lajos tehenészetének telepvezetője arról, hogy a szakirodalomban írtakkal ellentétben a szarvasmarhának nemcsak jó beltartalmú, hanem ízletes és jó konzisztenciájú takarmányt kell adni, mert igenis valamennyire válogatós.

A kísérletek helyszínén azt tapasztalták, hogy a finom takarmány után „a vályú fényesre van nyalva”. A robotfejés és a takarmányozás összefüggéseiről pedig elmondták, nincs versengés a takarmányért, és ennek is köszönhető, hogy a bendő állapota jó.

Dr. Szabari Miklós a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezetője, és Niedling Ádám, a Sásdi Agro Zrt. tulajdonosa a gazdaság ÁTK-pályázattal megépített új robotos tehénistállójában tapasztaltak kapcsán a beszoktatásban és selejtezésben szükséges szemléletváltozásról beszéltek.

A precíziós tejelőszarvasmarha-tenyésztés a robotos istállóban már nem a fejés, hanem a tehén köré szerveződik. A beszoktatás kapcsán sommásan azt mondták, „a marha, az nem hülye”, vagyis nagyon kevés állatnak kellett egynél többször megmutatni, hogy hova menjen fejésre egy szabadforgalmú istállóban.

A selejtezést pedig úgy kell alakítani, hogy az ne a vágyakhoz, hanem az adott telep adottságaihoz (fejési technológia, szaporodásbiológia, hozam, takarmányozás stb.) igazodjék.

Szabari Miklós (MATE) és Niedling Ádám (Sásdi Agro Zrt.) előadása
fotó: hba
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: