„Fokozatváltás a felsőoktatásban” címmel 2016-ban jelent meg a kormány középtávú szakpolitikai stratégiája. Ebben a modellváltás céljaként – a korábbiaknál rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet kialakításával – a képzés színvonalának növelését jelölték meg.
Arról, hogy miként sikerült ezeknek a kihívásoknak megfelelniük, és hogy milyen utat jelöl ki a napokban megjelent MATE2030 stratégia, Gyuricza Csabát, a 3 évvel ezelőtt, 2021. február 1-jén megalakult Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorát kérdeztük.
Bár ön többször elmondta, hogy egy ilyen nagy horderejű átalakítás eredményeit öt-tíz év távlatában lehet és kell értékelni, már most, 3 évvel az alapítás után, a legfontosabb területen, a felvettek számában is nagy előrelépést tettek. Milyen eredményekről tud beszámolni?
– Ez a folyamat hasonlatos a hosszútávfutáshoz. Vannak részeredmények, de a végeredmény valóban öt-tíz év múlva várható. Eléréséhez a most megalkotott MATE2030 stratégia kijelöli az utat, és mint minden útnak, ennek is vannak fontos állomásai, mérföldkövei. Monitorozni fogjuk a munkánkat, hogy jó úton haladunk-e, és hogy szükség van-e kiigazításra, új irányok megfogalmazására, hiszen folyamatosan igazodnunk kell a külső körülményekhez, a változásokhoz. Ezekből ugyanis akadt bőven az elmúlt időszakban, még olyan is, amire nem számíthattunk. Ezzel együtt az alapításkor megfogalmazott céljainkat tartjuk és tartani is kívánjuk.
Az is igaz, hogy a munkánknak több oszlopa van. Az egyik ilyen, hogy növeljük a mezőgazdasági pálya presztízsét. Ennek egyik fontos értékmérője, hogy mekkora érdeklődést tudunk felkelteni az egyetem iránt, ami végül is a felvételi számokban realizálódik. Ebben a tekintetben szerencsére szépek a számaink, hiszen az elmúlt évben, 2022-höz képest 42 százalékkal többen jelentkeztek hozzánk. Ez az arány országos átlag fölötti a modellváltó egyetemeket tekintve. Különösen impozáns ez az arány, ha a nagy, 10 ezer fölötti hallgatólétszámú modellváltó egyetemekkel hasonlítjuk össze, a 26 százalékos országos átlaggal szemben áll a mi 42 százalékunk, ami tehát nagyon jelentős növekedést jelent.
Ez az egyértelműen pozitív tendencia nemcsak mennyiségi növekedést jelentett, hanem minőségit is, hiszen a pontszámokat is emelni tudtuk. Arra törekszünk, hogy a legkiválóbb fiatalok közül is minél többeket nyerjünk meg az agrárpályának. Alapelvem, hogy kiváló agrármérnököket, tanárokat, közgazdászokat csak jó képességű, tehetséges fiatalokból tudunk képezni. Azt szeretnénk elérni, hogy már a „bemenetnél” a legtehetségesebbek számára legyen vonzó ez a pálya.
