0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. szeptember 10.

Termelővédelmi törvénymódosítások az Országgyűlés előtt

Termelővédelmi törvénymódosítási csomaggal állt elő az Agrárminisztérium a magyar agrárszektor versenyképességének növelése, az adminisztrációs terhek csökkentése és az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében.

Az agráriumban fennálló termelői kiszolgáltatottság ellen az Agrárminisztérium által a Kormány elé benyújtott, úgynevezett termelővédelmi törvénymódosítási csomag több mint húsz jogszabály módosítását foglalja magába. Az általános vita után április 16-án az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága is megtárgyalta, és lezárta a törvényjavaslat részletes vitáját. A módosításokat legkorábban e hónap végén fogadhatja el a törvényhozás.

Fotó: Fekete István
Az általános vita expozéjában Nagy István agrárminiszter elmondta, a törvényjavaslat fő célja a magyar agrárszektor versenyképességének növelése, az adminisztrációs terhek csökkentése és az egységes jogalkalmazás elősegítése a közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény módosítása értelmében – az agrárium generációs megújulását ösztönözve – a gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyása iránti eljárás a jövőben díj- és illetékmentessé válik. Hasonló okból került módosításra az illetékekről szóló törvény is, aminek értemében a gazdaságátadás szintén illetékmentessé válik, illetve a jövőben a gazdaságátadó nem fogja elveszíteni az illetékmentességet, ha olyan termőföldet ruház át a gazdaságátvevőre, amely esetében a megszerzést követő öt év még nem telt el.

Amennyiben valaki végrendelkezéssel, végrendelettel jut földtulajdonhoz, a hatóság, mint egy adásvételi szerződésnél megvizsgálja, hogy az örökös szerződőképes-e, és a végrendelkezés nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését, majd dönt a tulajdonszerzés jóváhagyásáról vagy megtagadásáról. Az új szabály azt a helyzetet kezeli, amikor a hatóságnak meg kellene tagadni az örökös tulajdonszerzését azért, mert nem szerzőképes, vagyis az örökös nem földműves és a megörökölt földdel együtt a birtokában lévő összes föld meghaladná az 1 hektárt. Ebben az esetben az örökös mégis megörökli a földet, tulajdonosa lesz, de egy éven belül el kell hárítania a tulajdonszerzés akadályát.

Az Országgyűlés döntése értelmében bevezetésre kerül a termeltetői együttműködés, amely hozzájárulhat a termelők piaci pozíciójának megerősítéséhez, és a feldolgozók alapanyag-ellátottságának biztonságához.

A termeltetői együttműködés a termeltető és a termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, önkéntesen választható együttműködési forma, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul.

A változások továbbá elősegíthetik a termelők és feldolgozók közötti piaci kapcsolatok kialakítását.

2024. július 1-től életbe lép az úgynevezett kockázatmegosztási rendelkezések kötelezővé tétele a mezőgazdasági vállalkozási szerződések esetén a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a sertés- és baromfihús ágazatokban, valamint a termeltetői szerződések fogalmának és tartalmának meghatározása is.

Szabályozásra kerül a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi tevékenysége. A jogszabály ezentúl a késedelmes fizetések kezelésére bevezeti a közvetlen jogkövetkezmények rendszerét, így ennek során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szabhat ki ágazatfelügyeleti bírságot a meg nem fizetett ellenérték tíz százalékában, de legalább egymillió forint értékben.

Pontosításra kerültek a volt haszonbérlőt megillető előhaszonbérleti joggal kapcsolatos rendelkezések. Így az nem tartalmazhat kötelezően alkalmazandó agrotechnikára, növénykultúrára vagy termelési módszerre vonatkozó feltételeket.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról, és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény módosításának lényege, hogy

a hagyatéki eljárásban az államnak átadhatók legyenek azok a kis értékű – egymillió forint alatti forgalmi értékű és legfeljebb ötezer négyzetméteres – mező- illetve erdőgazdasági hasznosítású földek, amelyek bejegyzett tulajdonosai tizenöt évvel ezelőtt meghaltak.

A vadgazdálkodási törvény módosításában szerepel, hogy a vadászatra jogosult a jövőben a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetését elektronikus alkalmazásával is végezheti. A vadászati napló- és teríték nyilvántartónak ezentúl kötelezően tartalmaznia kell a vadász nevét, és a vadászjegy vagy vadászengedély számát is. A vadak szabad mozgásának biztosítása érdekében pedig pontosításra került, hogy a tartós telepítésű kerítések között legalább tíz méter távolságot kell tartani.

Forrás: nagyarmezogazdadag.hu

Magazin ajánló: