Ha a fiasítás a többi családhoz viszonyítva kevés vagy szétszórt, de betegségre nem utal más jel, akkor az anyában van a hiba. Az ilyen családot egy arra alkalmas, legalább közepes családdal egyesítsük.
Gyors módszer, ha alkoholos filctollal minden kaptár tetejére felírjuk a fias keretek számát, így a későbbiekben kaptárbontás nélkül is tudni fogjuk, hogy melyikben milyen erős család van. Ez jó jelzőszám arra vonatkozóan, hogy főhordásra való felkészítéskor melyik családdal milyen tennivalók lesznek.
Ügyeljünk arra, hogy a kivett kereteket ugyanabban a sorrendben rakjuk vissza, ne változtassunk a sorrenden, és ne is fordítsuk meg őket. Egészen a repce virágzásáig nagyon fontos megtartani a fészek egységét. A külső hőmérséklet – főleg az éjszakai – még alacsony, az esetlegesen megbolygatott fészek rendjének helyreállítása sok energiát elvonna a méhek egyéb fontosabb tevékenységétől. Ne állítsuk őket többletfeladatok elé.
Tavaszi napokon előfordulhat hirtelen időjárás-változás. Gyakran megfigyelhető, hogy a hőmérséklet éppen csak 10 fok fölötti, de ha szép, napsütéses az idő, a méhek hordják a virágport. Általában kora délutánonként szokott gyors időjárás-változás bekövetkezni, amikor a legtöbb méh gyűjtőkörúton van. Március-április hónapokban gyakori, hogy hirtelen több fokot esik a hőmérséklet, és egy sötét felhőből erős záporeső vagy akár hózápor kerekedik.
Az eső vagy a hó miatt elázott, a hideg levegő miatt megdermedt méhek sokasága pusztulhat el. Ilyenkor valósággal sárgállik a kaptárak környéke a földön heverő virágporos méhektől.
Ezt a méhveszteséget megelőzhetjük, ha a kaptársor és a föld közé fekete fóliacsíkot húzunk (lásd fotó).
Ezenkívül a fekete fólia a színénél fogva jó mikrokörnyezetet biztosít a kaptárak előtt. Ha a teherrel érkező méhek le is esnek a kaptárak elé, a kedvező mikroklíma miatt nem dermednek le, gyorsan fölröppennek és megtalálják a kaptárjukat.
Ez is érdekelheti:
