0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 8.

A gyümölcsösök tápanyagpótlása: Miből mennyit, mikor?

Hazai gyümölcsöseink nem a legjobb talajokon, a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területeken létesültek, ezért nagyon fontos a helyi adottságoknak megfelelő talajápolás és öntözés gyakorlatának kialakítása.

A különböző gyümölcsösök fajainak tápanyag-utánpótlásáról is szó volt a Kaponyás Ilona szaktanácsadó által szervezett kétnapos rendezvényen.

Mivel tudná jobban megünnepelni tevékenységének 25 éves évfordulóját egy szaktanácsadó, mint hogy szakmai tanácskozást szervez? Ezt tette Kaponyás Ilona, aki zöldségről váltott gyümölcsre, és ügyfelei tápanyag-gazdálkodását, a gyümölcsfák táplálását segíti. Kétnapos rendezvényen osztotta meg tudását az érdeklődőkkel.

Tápanyagok fölvehetősége

Meszes talajból jól fölvehető a bór
Meszes talajból jól fölvehető a bór

Hazánkban sok a pusztuló talaj, csak a földterületeink 40%-a nem károsodott, hangsúlyozta bevezető előadásában.

A savanyú talajt meszezni kell, a homokot szerves anyaggal gazdagítani, és egyes talajokon a javító öntözést is segítségül kell hívnunk. Erre például a széleróziónak kitett területeken, vagy a magas sótartalmú talajokon lehet szükség.

Az öntözésnek a fagyvédelemben is szerepe van, ugyanis a nedves talajnak jobb a hőtároló képessége, mint a száraznak, így lassabban hűl le veszélyes mértékben. Ugyanakkor óvatosnak is kell lenni az öntözéssel, mert rombolhatja a talajszerkezetet, különösen a vízágyú használatakor, illetve kimossa a tápanyagokat a földből. Érdemes bevizsgálni az öntözővizet, mert ha túl sok sót tartalmaz, mi magunk szikesítjük el a talajunkat. Öntözésnél azt is figyelembe kell venni, hogy milyen talajrétegek vannak a mélyben, ennek főként a helyes vízadagok kiválasztásában van jelentősége.

Az egyes tápelemek fölvehetősége nagyon eltérő, és növényfajonként is változik, elsősorban a talajoldat kémhatásától függ.

Általánosságban elmondható, hogy 5,5-6,5 pH között minden tápelem fölvehető, ennél savanyúbb közegből is hasznosul a nitrogén és a mikroelemek, illetve lúgosabb közegből a bór és a molibdén. A mészkedvelő növények 6,5-7,5 pH-tartományú talajban fejlődnek a legjobban.

tápanyag nitrogén tavasz
Tavasszal a nitrogént két-három adagban juttassuk ki

A nitrogént általában nitrát formában veszik föl a növények, az áfonya kivételével, ami ammóniumként hasznosítja, ezért ammónium-szulfát műtrágyára van szüksége. Ammónium formájú nitrogénnel amúgy minden növényt táplálhatunk lombon keresztül. A foszfort mineralizálódott formában, mikorrhiza gombák segítségével veszik föl a növények. A kálium könnyen, diffúzióval jut a növényekbe, ha a közeg kémhatása közel semleges (6,5-7,5 pH). Hasonló kémhatás mellett jut be a növényekbe a kalcium és a magnézium, az aktív vízfelvétel segítségével. Ezekre az elemekre a gyökércsúcs növekedéséhez, a bőrszövet szilárdításához, a virágzáshoz van szükség.

A vasat, a mangánt és a cinket savanyú kémhatásnál tudják fölvenni a növények, és jó víz-levegő arány is szükséges hozzá. Tömörödött, levegőtlen talajból vagy túlöntözés mellett nem jutnak hozzá ezekhez az elemekhez.

A bór és a molibdén egyebek közt a csúcsnövekedéshez szükséges tápelem, a dió különösen igényli ezeket. A réz nehézfém, így bizonyos koncentráció fölött sejtméreg, de egy kevésre minden növénynek szüksége van.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: