Káros elemnek tekintjük a nátriumot és a klórt, annak ellenére, hogy lényeges szerepet játszanak az íz- és aromaanyagok kialakulásában, illetve a klór a betegségekkel szembeni ellenálló képességre is jótékonyan hat.
Nagyon különbözik a fás növények sótűrése a lágyszárúakétól, hangsúlyozta Kaponyás Ilona. Míg a sótűrő lágyszárúak 2-3,5 EC-t is elviselnek, a kevésbé sótűrők pedig 1,5-2,5 értéket, a gyümölcsfák csak 1,5-1,8-at.
LevélvizsgálatHosszú előadást tartott a rendezvényen Preszter Péter, az Eurofins Agro Hungary értékesítője. Az elmondottakból a legfontosabb gyakorlati tudnivalók közt elhangzott, hogy a gyümölcsösökben nagyon fontos a levélvizsgálat. Általában július–augusztusban ajánlott mintát szedni, mert akkor az őszi tápanyagfeltöltéshez, a raktározáshoz szükséges tápelem-tartalomról is képet lehet kapni. A minta 5 hektáronként 1000 levél, amelyeket az északi és déli oldalról, a korona minden részéről kell megszedni, lehetőleg minden évben azonos időpontban. Talajmintát 5 hektáronként 25-30 pontról kell szedni, X alakban a területről, 0-30 és 30-60 centiméteres mélységből. A minták ne legyenek közel a csöpögtetőtesthez, illetve mikroszórófejes öntözésnél ne az átfedésből szedjünk. Ha valamilyen problémát tapasztalunk az ültetvényben, ott kérjünk külön talajvizsgálatot. A mintavétel időpontjánál csak azt kell figyelembe venni, hogy még trágyázás előtt kerüljön rá sor. |
Biotrágyák
A sok műtrágyával savanyítjuk a talajt és rontjuk a humusztartalmat, ezért lassan közelít a hagyományos termesztés is a biomódszerek felé, amennyiben többféle biotápanyagot használ. Ezenkívül érdemes áttérni a forgatás nélküli talajművelésre és a növényváltásra. Fontos cél, hogy megőrizzük a kedvező szén-nitrogén arányt (20-30:1) a talajban. Pentozán hatás akkor lép fel, ha sok szalmát vagy kukoricaszárat dolgoznak a talajba és lebontásukhoz nem áll rendelkezésre elég nitrogén. Az ilyenkor kialakuló 50:1 arányt karbamidadagolással lehet javítani. A szenet mulcsozással vagy baktériumtrágyákkal tudjuk pótolni.
Állati eredetű melléktermékek is alkalmasak tápanyag-utánpótlásra, ilyen például a vérliszt vagy csontliszt, bár ezeket elég nehéz beszerezni nálunk. Élelmiszeripari melléktermék a vinasz, amit ugyancsak használnak tápanyagpótlásra. A fahamuval káliumot és kalciumot tudunk pótolni, de erősen lúgos anyag, a pH-értéke 9, ezért talajvédelmi terv keretében szabad adagolni.
Számos bányászott anyag is alkalmas talajjavításra, tápanyag-utánpótlásra, például a mészkőpor vagy dolomit a savanyú talajok kezelésére vagy a gipsz a szikes talaj javítására. Az alginit a homoktalajokra ajánlott anyag, a zeolit kalcium- és magnéziumpótlásra alkalmas. Mono-műtrágyaként használható a bányászott elemi kén vagy az őrölt magnéziumsók. Tulajdonképpen tavak alján felhalmozódott iszap a sok szerves anyagot tartalmazó szapropel, amit kiszárítva lehet kijuttatni a földekre. Mindenféle mikrobiológiai készítmény, biostimulátor, baktérium- vagy algaalapú készítmény, mikorrhiza gombák is használhatók a biológiai művelés során, bár nem biztos, hogy szükség van rájuk.
