A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy habár a magyar agráriumban a kisebb ágazatok közé tartozik a méhészet, mégis az egyik legfontosabbnak tekinthető. Éppen ezért hazánk Európában is egyedülálló módon lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét.

Az érintettek 890 ezer méhcsalád után igényeltek kifizetést az egységes kérelem keretei között. Emellett pedig 5 éve kapnak a hazai méhészek úgynevezett méhegészségügyi támogatást, melyet 1 millió méhcsalád után igényelnek évente a méhészek, ennek mértéke 1000 forint méhcsaládonként – sorolta a miniszter.

Nagy István fontos magyar sikernek tartja, hogy hazánk kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok. Magyarország tett javaslatot a mézirányelv módosítására, ami a származásjelölés szigorítására vonatkozott. A magyar kezdeményezést az Európai Parlament és az agrárminiszterek tanácsa is elfogadta. Így ezentúl konkrétan fel kell majd tüntetni, hogy az üvegben milyen arányban mely országokból származó mézkeverék van. További nagyon fontos döntés az is, hogy a szabályozás kitér egy uniós méz nyomon követhetőségi rendszer kidolgozására is – tette hozzá.

A miniszter kiemelte, sikerült szemléletváltásra bírni Brüsszelt az Ukrajnából az európai unióba importált mézzel kapcsolatban is, hiszen a korábbi évek átlaga feletti behozatalra 17%-os vámot vet ki az EU. Nagy István szerint azonban itt még nem lehet megállni,

mellyel szemben határozottan fel kell lépnie Brüsszelnek. Az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség megőrzéséhez a beporzásra szükség van. Ha méhészeti tevékenységet fenn akarjuk tartani, akkor olyan gazdasági eredményre kell jutni a méz értékesítése során, hogy a gazdálkodóknak érdemes legyen a munkájukat elvégezni. Mivel a döntés alapvetően a vásárlók kezében van, a tárcavezető most is arra kérte a hazai fogyasztókat, hogy legyenek tudatosak és vásároljanak közvetlenül a termelőktől magyar mézet.