„Akkor ismerkedtem meg alaposabban a képalkotás technikai hátterével. Sok könyvet forgattam, hogy minél többet megtudjak erről a szép hobbiról – mert én a mai napig így tekintek rá.

Bajaiként óriási lehetőség számomra, hogy Gemenc karnyújtásnyira van, így szinte minden szabadidőmet kint töltöm a természetben.

A természet újjászületése sok-sok gyönyörű kép elkészítésére ad lehetőséget. Minden évben próbálom picit más szemszögből megközelíteni a már ismert témákat, és igyekszem újakat is keresni.

Szerencsésnek mondhatom magam, hogy rengeteg segítséget, tanácsot, tippet kapok a területekért felelős gemenci erdészektől. Így minden terepen töltött idő folyamatos tanulás a számomra. Amit sosem hagynék ki, az a rókakölykök megörökítése.

Már kora tavasszal keresem azokat a kotorékokat, melyek jártasak lehetnek, és ahol kis szerencsével akár hosszabb ideig is megfigyelhetem a családot.

Kora délután beálcázva elfoglaltam a helyemet a magas aljnövényzetben. Nem kellett sokat várnom, és a szuka már érkezett is, szájában egy rágcsálóval. Nagy meglepetésemre – noha észlelte, hogy ott vagyok – nem menekült el, hanem a kotorék felé vette az irányt, és kihívta a kölyköket. A pocok gyorsan eltűnt, a kölykök még repetáztak is volna. Ezt a pillanatot örökíti meg a fotó. Óriási élmény volt számomra ez a nap és az ezt követő 3-4 hét, hiszen végignézhettem, hogy cseperednek fel az apróságok.”