A német Max Planck Állati Viselkedéskutató Intézet és az indonéz Universitas Nasional biológusai egy hím szumátrai orangutánt figyeltek, mely az arcán sérült meg. Három nappal a sérülés után az állat egy kúszónövény, a Fibraurea tinctoria leveleit kezdte következetesen használni. Először megrágta, majd az így keletkezett pépet a sebére kente. A perceken át tartó, következetes munka végén az összerágott levelekkel teljesen befedte a sérülést írja a Phys.org.
Fotó: Pixabay
A gyógynövény kémiai összetételének vizsgálatakor kimutatták, hogy két olyan alkaloid vegyület is megtalálható benne, mely antibakteriális, gyulladáscsökkentő, gombaölő, antioxidáns hatással bírnak. Emellett számos olyan biológiai folyamatban segédkeznek, melyek segítik a sebgyógyulást.
Öt nappal az első kezelés megfigyelése után az orangután sebe teljesen bezáródott.
A sebkezelés evolúciója
Felmerül a kérdés, hogy vajon mi áll az orangután öngyógyító viselkedése mögött. A megfigyelést végző egyik kutató, Isabelle Laumer leszögezte, hogy
A kezelést többször is megismételte, és minden alkalommal teljesen befedte a sebet, ami jelentős időt vett igénybe – hangsúlyozta a tudós. A kutató szenior szerzője, Caroline Schuppli szerint elképzelhető, hogy a hím maga fedezte fel az öngyógyítás ezen módját.
Az orangutánok ezen a területen ritkán fogyasztják a Fibraurea tinctoria leveleit. A különböző példányok azonban táplálkozás közben véletlenül hozzáérhetnek a sebeikhez, ezzel akaratlanul is belekenve annak levét. A Fibraurea tinctoria igen hatásos fájdalomcsillapító, mely rendkívül gyorsan hat. Az így szerzett tapasztalat tehát arra késztetheti az állatokat, hogy újra és újra megismételjék ezt a viselkedési mintázatot – mutatott rá Schuppli.
Ez a valószínűleg innovatív viselkedés az első tudományos jelentés egy főemlős faj biológiailag aktív anyaggal történő sebkezeléséről. Bizonyítékot szolgáltat az öngyógyítás meglétére legközelebbi rokonaiknál, tágabb értelemben pedig betekintést enged a sebgyógyítás evolúciós fejlődésébe is.
