…az egyre korábbi virágzási idő miatt pedig éppen ebben a kritikus időszakban következhetnek be. A hosszabb távú alkalmazkodási törekvések mellett a megelőzésre, a kibocsátások csökkentésére kellene fókuszálnunk, mert az kifizetődőbb és hatékonyabb. A század közepéig szignifikáns változás nem várható a mostanihoz képest, de utána élesen elválik az, hogy tartjuk magunkat a párizsi klímacélokhoz vagy sem. fagyos
Hazánk 55%-a jelenleg mezőgazdasági terület, melyből nem egészen 3%-on termesztenek szőlőt és gyümölcsöt. A klímaváltozás minden hazai mezőgazdasági ágazatot, így a gyümölcsösöket is érinti. Téli, mínusz 20 °C alatti fagyok a globális felmelegedés hatására ma már szinte egyáltalán nem fordulnak elő, viszont továbbra is veszélyeztet a tavaszi virágzáskori fagy, ami a legérzékenyebb fenológiai fázisban éri a gyümölcsfákat. A virágzás alatt vagy közvetlenül azután fellépő, mínusz 3 °C alatti fagy védekezési stratégia nélkül 50%-os termésveszteséghez vezet. Általában 80%-ban a fagykár okozza a legnagyobb terméskiesést.
Az idei extrém meleg február–március miatt a szokásosnál jóval korábban beindult vegetációban is kárt okoztak a virágzáskor érkezett márciusi fagyok (legkiterjedtebben március 20-án reggel).
Veszélyben a szabolcsi alma is
A 20 méteres térbeli felbontású, 2015–2017-es állapotokat tükröző országos ökoszisztéma-alaptérkép adatbázisa alapján meghatároztuk, hogy hol vannak a hazai gyümölcsösök, majd ezeket az információkat összekapcsoltuk a rendelkezésre álló meteorológiai változókkal.
A gyümölcsös terület csaknem 40%-a egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található, emellett jelentősebb területet foglalnak el az Ipoly mentén északon, illetve Bács-Kiskunban is. Hazánkban a legnagyobb mennyiségben alma terem (70%), ezt követi a meggytermés (hozzávetőleg 10%), majd a szilva és az őszibarack (7-6%), végül a kajszi, a körte és a cseresznye.
Mindkettőt a hazai almafajták fejlődésének ideális, 5 °C-os bázishőmérséklet fölötti hőösszeghez kötöttük. A hazai almafák legkorábbi és legkésőbbi virágzásának kezdete között átlagosan tíz nap a különbség, és az év első néhány hónapja meghatározza, hogy mikor éri el a hőösszeg a virágzáshoz szükséges kritikus értéket.
Az 1. ábrán látható, hogy az almafa virágzása (fent) idején a legtöbb fagy 2007-ben fordult elő, és akkor volt az elmúlt húsz év során a legkisebb termésátlag is. Ugyanakkor egyes jó években négyszeres termésátlagot is elértek.
